Cselekmény: Magyarország, 14. század. Vitéz apjuk halála után az idősebb Toldi-testvér örököl minden jót, és a fiatalabb testvért, Miklóst (Szabó Gyula) szolgasorba kényszeríti, majd addig provokálja, hogy az emberfeletti erővel megáldott öcs dühében agyonüti egy katonáját. Miklós menekülni kényszerül, míg Budára nem ér, ahol egy cseh lovag minden kihívójával végez, szégyenben hagyva ezzel a magyarokat. Toldi azonban nála is sokkal erősebb, legyőzi őt, I. Lajos király pedig cserébe megbocsájtja neki a gyilkosságot és katonái közé fogadja...

Téma: A történet nagyjából leköveti Arany teljes Toldi-trilógiáját, fő témája azt hiszem az, hogy Toldi minden nemes szándéka ellenére is bűnöket követ el a kedvezőtlen körülmények, no meg persze az emberi gyarlóság miatt. Abban nem vagyok biztos, hogy a film szerint a végén Toldi felmagasztalódik, mint egy tisztább kor képviselője vagy épp ellenkezőleg, elbukik, mert újra és újra bűnbe esik.

Tartalom: A történet tehát három szakaszra oszlik Arany trilógiájának nyomán, az elsőben ugye Toldi véletlenül két gyilkosságot is elkövet, ami hiába véletlen, akkor is bűn, de hőstettéért cserébe bocsánatot nyer. A második szakaszban a szerelemnek nem tudván ellenállni lesz bűnös a sors fintora révén, ekkor a királytól újra bűnbocsánatot nyer későbbi hőstetteiért. A harmadik szakaszban újra hirtelen felindulásból öl, miután kigúnyolják a királyi udvarban azokat a lovagi eszményeket, amikre feltette életét. Toldi tragédiája, hogy átérzi bűnei súlyát, de nem tud ellenállni nekik. Párhuzamos vele a király története, aki a második szakaszban ugyanazt a bűnt követi el, és hiába nem vonatkoznak rá a világi törvények, az égiek őt is utolérik. A harmadik szakaszra viszont ő tovább tud lépni és halad a korral, míg Toldi beragad a lovagkorba.

Forma: Eredetileg nem készült hozzá narráció, gondolom feltételezték, hogy mindenki ismeri a sztorit, végül mégis készült egy ilyen változat is. Az eredeti elképzelések miatt viszont a képek és a zene is kellően kifejező lett, a szöveg valójában nem is tesz sokat hozzá, tényleg csak tisztáz néhány részletet. A zene tehát kifejező, klasszikus jellegű, hangeffektek csak ritkán párosulnak hozzá; párbeszédek nincsenek, csak némi narráció. Ami igazán lényeges, azok a képek, amik elsősorban A kilátóteraszra (1962) emlékeztettek, ugyanis gyakran itt is csak állóképeket láttunk. Volt persze mozgás is, de legtöbbször montázsszerű vágásokkal, a színek ütemes változtatásával, kameramozgással értek el mozgóképes hatást. Ezek a képek olajfestmények a századfordulós festők stílusában, nem tiszták és élesek, hanem elmosódottak.

Élmény: Nem tudok belekötni, jó volt a hang, a kép, a téma átadása. A formátum ritka és különleges, de sajnos ritkán volt annyira expresszív, hogy igazán hatásos legyen. Persze ha meg folyamatosan nagyon expresszív, akkor abba fárad bele az ember.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Szabó Gyula (A tizedes meg a többiek, Fehérlófia, Egymásra nézve, Vuk)
  • Csengery Adrienne (Fényes szelek)
• Toldit sokáig fiktív személynek gondolták, de valóban találtak György és Miklós nevű Toldikat a 14. századból. Miklós az ispánságig vitte, kb. 1320-1390 között élt, tehát túlélte I. Lajost (1326-1382).
• Történelmileg abban is pontatlan, hogy I. Lajos első felesége, IV. Károly (1316-1378) német-római császár lánya, Margit (1335-1349) már eleve Lajosnak volt ígérve, de a kislányt valóban korán elvitte a pestis. Tehát nem volt konfliktus a két uralkodó között. Második felesége szerelmi házasság volt a bosnyák bán lányával, Erzsébettel (1339-1387).