Cselekmény: 1940-es évek, Magyarország. Balatony Kálmán hadnagy a tisztiszolgáját meglehetősen mostoha körülmények között tartja, aki jobb híján állandó kangörccsel küzd. Egy nap vágya végre beteljesül, amikor a hadnagy felesége (Molnár Piroska) magára húzza, ám a hadnagy rátalál és agyonlövi a férfit. Ugrunk az időben, az 1960-as években ifjabb Balatony Kálmán olimpiai evőbajnok, aki egy versenyen megpillantja és azonnal beleszeret a női bajnokba...

Téma: A történet meglehetősen sokrétű, de a lényeg azt hiszem az, ahogy főhőseink próbálnak valamilyen módon önkiteljesedni, de mind kudarcot vallanak, mert ezt a testiségben próbálják megtenni figyelmen kívül hagyva a szellemet.

Tartalom: A történet keretes, egy kiállítással indul, ahol a végén kimondják a fenti szentenciát, de amúgy három fő szakaszunk van, és mindegyikben leképeződik kicsiben a korabeli társadalom egy-egy fő vonása, miközben a három főhős három különböző testnedvet jelképezve próbál kiteljesedni. Az első a Horthy-korszakban játszódik, ahol megjelenik az úr-szolga viszony, Balatony és tisztiszolgája pedig a szex bűvkörében élnek. A második szakasz a szocializmusé, ahol a túlteljesítés az evőversenyben jelenik meg, itt a Balatony-fiú emberfeletti fizikai teljesítményére büszke. A harmadik szakaszban napjainkban a Balatony-unoka állatokat töm ki (ez a taxidermia) a fogyasztói társadalom "embertelen" környezetében, ezúttal nem spoilerezem el, hogy ő milyen klasszikus formában találja meg a kiteljesedését, de még egyszer, ahogy a kerettörténetben a kiállítás kurátora elmondja, a fizikai való önmagában nem képezheti le az egyént teljes mértékben, a szellemnek is meg kell valahogy nyilvánulnia. Az egész amúgy annyira szatirikus már eleve a családregényi műfaj is, hogy pl. egyik Balatony sem Balatony apától van, de még számtalan apróságot lehetne említeni, amelyekről mind lehetne írni egy-egy bekezdést a teknőtől a tejbegrízen át a Bajnok szeletig.

Forma: Eddig önmagában is kellően szórakoztató lett volna, ám sokkal "hangosabb" a film képi világa, amely meglehetősen, de groteszk módra túlzóan közönséges: sperma, hányás, hús és belek fordulnak elő minden mennyiségben, amivel sikerült a magyar filmtörténetben elsőként ilyet csinálni - ugyanakkor a túlzások miatt ez mégsem horrorisztikus, inkább vicces (persze kinek hol van az ingerküszöbe). A színvilág az adott korszakhoz igazított, a kamera esetenként látványosan mozog, vannak kreatív vágások, ahogy egyik jelenetből a kamera átfordul egy másikba, a díszleten sem spóroltak, különösen a mesekönyves lett szuper, egyszóval nem lehet panaszunk, alaposan megtámogatják a történeteket vizuálisan is. A zene szintén hangulatosan dark ambientes, persze van mulatós és modern sláger is. A színészi játék annyira nem jött be, de ez részben abból adódik, hogy a jelenetek epizodikusak és ugye szatirikusak, így kevés teret kapnak a színészek (bár az ifjabb Balatony Kálmán evőbajnok amatőr). .

Élmény: A történet alapja irodalmi (Parti Nagy Lajos prózákból összegyúrva), a megvalósítás látványos, tehát minden adott, hogy jó film legyen, és az is, de... Nem negatívumként mondom, de ezt alapvetően egy szórakoztató filmnek érzem, Tarantino-szintűnek, hiányzott belőle az az igazi mélység, amitől kedvenc lehetne. Mindenesetre ez már a harmadik Pálfi-filmem, amit élveztem, azt hiszem ezzel - legalábbis számomra - ő lett korunk legjobb magyar rendezője eddig.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Molnár Piroska (Sorstalanság, A nagy füzet)
  • Máté Gábor (Az én XX. századom, Édes Emma drága Böbe)
• Színészdinasztiák: Hunyadkürti István testvére Hunyadkürti György;
• Növényi Norbert nyolcszoros magyar bajnok birkózó, az 1980-as olimpia bajnoka, 1986-1987-ben világbajnok kick boxer.
• Trócsányi Gergő amatőr, ő a Hollywoodoo együttes énekese. Vonatkozó klipjüket Pálfi rendezte, benne a film jeleneteivel.