Cselekmény: Egyiptom. Az i. e. 13. században a fáraó nagyhatalmú főpapja, Imhotep és a fáraó szeretője titkos viszonyt folytatnak, míg le nem buknak, ami során megölik a fáraót. A szerető végez magával (későbbi feltámadás reményében), az uralkodó testőrei pedig a holtak városának, Hamunaptra egyik sírjába zárják a főpapot és kiszabadulásának megakadályozását továbbörökítik utódaiknak is. Ugrás a "jelenbe", 1923-ba, ahol az amerikai O'Connell az idegenlégiójával véletlenül felfedezi a legendás, kincseket rejtő romvárost, Hamunaptrát, bár épphogy csak élve megússza a kalandot. Később szerencséjére megváltja egy halálbüntetéstől egy régészetben utazó brit testvérpár, Evelyn és Jonathan (John Hannah), cserébe annyit kérnek, hogy vezesse el őket Hamunaptrába. El is jutnak a romvárosba, ám a sírokat halálos csapdák védik...

Téma: Nincs, kalandfilmmel van dolgunk, ami két óra kikapcsolódást nyújthat. ami érdekes, mert azért még egy hollywoodi film is legalább szokott annyi üzenettel bírni, hogy a jók jók, a rosszak meg rosszak vagy hogy a szerelem minden akadályt legyőz, de itt Imhotepet szerintem nem sorolhatjuk be egyértelműen a rosszak közé, az ő szerelme pedig egyértelműen erősebb Evelynénél.

Tartalom: Tekintettel arra, hogy nincs témája, így a cselekmény nem tudja azt kifejezni, szóval nem fogok tudni sokat írni ide. Műfajilag kellemes elegye a horrornak, kalandnak, akciónak, humornak és kicsit a romantikának. A horrorral nem túlzok, az eleje elég brutális, ebben is állja a párhuzamot az Indiana Jones filmekkel - ehhez képest csak 12-es besorolást kapott, hát lelkük rajta. Bezzeg Evelyn melleit ki kellett retusálni, hogy elég családbarát legyen. Fuck logic. A karakterek elnagyoltak, sőt, bugyuták, nagy kár érte. Pedig üdítő volt, hogy O'Connell egyáltalán nem olyan központi alak, mint mondjuk Indiana Jones, Evelyn sokkal közelebb állt a főszerephez, de az ő felépítését is abbahagyták az elején, a többi főhős meg szóra sem érdemes. Nem úgy Imhotep, akiben szintén rohadt nagy lehetőség lett volna, hiszen ő is egy hősszerelmes volt. Milyen izgalmas dráma lehetett volna abból, hogy két hősszerelmes összecsap a szerelméért a szerelem nevében!

Forma: A gyenge karakterek miatt a színészi teljesítmény sem volt ütős, persze nem is szempont egy ilyen filmnél, de azért bosszantó egy szint alatt a mesterkéltség, a túlzás. Sajnos már abban a korban vagyunk, amikor megpróbálták animációval kiváltani a díszleteket, ami még most sem meg, képzelhetitek, hogy nézett akkor ez ki egy bő húszéves filmen. Az első jelenetekről pedig üvöltött a CGI, annál nagyobb volt a kontraszt, amikor jött utána egy "természetes" csatajelenet. Amikor azonban nem nagyszabású az animálás, akkor épp úgy használják, ahogy azt kell, pl. a homok formálása, a bőr alatt mozgó rovarok teljesen korrektek mai szemmel is. Az akciójelenetek koreográfiái általában unalmasak voltak pár kivételtől eltekintve. A zene olyan, amilyet egy egyiptomi környezethez elképzelsz, kicsit keleties. Az egzotikus helyszíneket jobban kihasználhatták volna, ha már ténylegesen ott voltak (Marokkóban), a homokon kívül szinte semmi nem utalt arra, hogy Észak-Afrikában lennénk.

Élmény: Hozzászoktam már nagyon a művészfilmekhez, ezért borzasztóan zavart, hogy ennyire sablonos és felszínes a sztori és hogy nem szól tulajdonképpen semmiről. Vissza kell magam nevelnem a hollywoodi filmekre, mert igazságtalan lenne azt mondani, hogy ez rossz film volt, csak épp mások a szempontjai. Ahogy írtam korábban, kellemes elegye volt a kalandnak, akciónak, humornak, volt rejtély, félelmetes volt, igazi békebeli kalandfilm, nem véletlenül lett az év egyik sikerfilmje.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  • John Hannah (Négy esküvő és egy temetés)
  • Kevin J. O'Connor (Vérző olaj)
  • Jonathan Hyde és Bernard Fox (Titanic)
  • Erick Avari (Függetlenség napja)
  • Stephen Dunham (Kapj el, ha tudsz)
  • Corey Johnson (Ryan közlegény megmentése)
  • Omid Djalili (Gladiátor, A Karib-tenger kalózai)
• Evelyn, azaz Rachel Weisz természetesen magyar származású, apja a budapesti Weisz György mérnök volt, aki a náci fenyegetettség elől menekült Angliába még a második világháború előtt. Számomra a filmből nem derült ki, bár állítólag magyarul is beszél benne - Beni, teljes nevén Beni Gabor elvileg magyar karakter.
• A film egy 1932-es film feldolgozása, állítólag elég jól leköveti a történetet. Ardeth Bay, a medjay vezetőjének neve ezen eredeti filmnek állít emléket, abban ugyanis a múmia szintén Ardeth Bay álnéven vegyült az emberek közé. Ennek a filmnek még két folytatása és egy spinoffja született, 2017-ben pedig megpróbálták rebootolni, de nagy bukta lett.
• Az akasztós jelenetnél O'Connell majdnem tényleg meghalt, véletlenül túl szorosra húzták a kötelet és leállt a légzése, újra kellett éleszteni.
• Egy egyiptológus szerint viszonylag korrekt a film történelmi hűsége.
• Imhotep az i. e. 27. században élt és valójában építész volt. Anheszenamon az i. e. 14. században élt, egy fáraó lánya és egy másik felesége volt. A medjay egy létező csoport volt, afféle rendőrség, akik többek között valóban a fáraók sírjait védték; az i. e. 11-12. századtól kezdve nem maradt róluk emlék.
• Evelyn alapja Evelyn Beauchamp (1902-1980) volt, akinek az apja megtalálta 1922-ben Tutanhamon sírját, a lány is ott volt a sír feltárásakor. Jonathan alapja ebben az esetben bátyja, Henry (1898-1987) lehetett, aki harcolt mindkét világháborúban és nőcsábász hírében állt.