Rendezte: Terry Gilliam
Műfaj: sci-fi
Főbb szereplők: Bruce Willis, Madeleine Stowe, Brad Pitt
Megjelenés: 1995, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás: https://www.filmfreakcentral.net/ffc/2022/07/12-monkeys-4k.html
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/12-majom-12-monkeys-twelve-monkeys/movie-2
Cselekmény: 1996-1997 során egy járvány elpusztítja az emberiség 99%-át (csíra vagy, covid), a túlélők a föld alá kényszerülnek. Egy új eljárással sikerül visszaküldeni az életfogytra ítélt, "önkéntesen jelentkező" Cole-t (Bruce Willis) 1996-ba, hogy információkat gyűjtsön a vírus eredeti formájáról, így talán a jövőben majd ellenszert készíthetnek, mert a variánsok alapján már nem megy. Cole azonban 1990-ben találja magát, zagyválásának köszönhetően pedig rövidesen egy elmegyógyintézetben, ahol megismerkedik a vele szemben valami megmagyarázhatatlan vonzalmat érző Dr. Raillyval és a kissé paranoid őrült Goines-szal (Brad Pitt). Cole váratlanul és dolgavégezetlenül újra a jövőben találja magát, az 1990-es orvosok pedig nem hisznek a szemüknek az üres celláját látván. Cole-t újra visszaküldik a múltba, sikerül 1996-ban kikötnie, ahol Dr. Railly már kutatásokat végez a járványokat előrejelző prófétákról...
Téma:
It deals with time, madness and a perception of what the world is or isn't. It is a study of madness and dreams, of death and re-birth, set in a world coming apart.
- mondja a rendező, hát higgyünk neki. A történet alapja A kilátóterasz (1962) c. rövidfilm, amelyben ugye a harmadik világháború miatt föld alá kényszerült emberiség időutazással próbál valamilyen segítséget szerezni, de az időutazás mentálisan megterhelő, így főhősünk egy erős emlékképbe kapaszkodva őrzi meg épelműjéségét. Ez az erős emlékkép egy szép nő arca, amit kisfiúként akkor pillantott meg, miközben egy férfit épp lelőttek a közelben. Az a film, hogy magamat idézzem, "egzisztencialista sorsfelfogásról (...), illetve ennek egyetemesebb kiterjesztéséről (a jelen viszonyulása a múltjához és jövőjéhez, illetve ezek fordítottjai)" szól. Ezt dolgozta fel játékfilmesebb formában a 12 majom, illetve fejelte még meg azzal, amit a fenti idézetben állított a rendező. A cím egyébként arra az ökoterrorista szervezetre utal, amely elterjesztette a járványt szándékosan.
Tartalom: A disztópikus jövővel nyitunk, melyben az emberiség nyomorúságos állapotban él a föld alatt egy járvány miatt, ez pedig azonnal megváltoztatja a viszonyunkat a normálisnak tűnő, ám haldoklónak beállított jelenhez (persze erre képileg is rásegítettek, de erről majd később), legalábbis a jövő ismeretében bennem azt az érzetet keltette a jelen, hogy a vesztébe rohan. A második fontosabb pont Goines irreleváns, de amúgy nagyjából helyes megállapítása a fogyasztói társadalom működéséről, ami így olyan volt, mintha a Harcosok klubja (1999) főhőse vendégszerepelt volna ebben a filmben; a lényeg, hogy kaptunk egy újabb világértelmezési nézőpontot. Az orvosok révén természetesen megjelenik a "normális" álláspont is, ami azért volt jó, mert Cole-lal együtt a néző is kételkedni kezdett abban, hogy a történet mely része valós és mely a képzelet szüleménye. Szintén a mindenkori világképünket bolygathatja meg az, hogy a történetben egy lényegi információról derül ki, hogy nem valós, így átértékelődik a néző sok addigi tévhite. Bizonyára a való életben is van mindenkinek ilyen tapasztalata. Végül nem elfelejtendő A kilátóterasz (1962) forszírozta időutazós sors-kérdés sem, de mivel ez egy fordulat, nem spoilerezem el, a lényeg nagyjából a múlt és a jelen/jövő viszonya, egymásra hatása. Egyébként, mivel Cole emlékképei változnak, felmerül megbízhatatlanságuk vagy legalábbis az, hogy az időutazás megváltoztatta az eseményeket, de azt hiszem ez lényegtelen a történet témái szempontjából. A karakterfejlődéssel most azért nem szeretnék foglalkozni különösebben, mert a Cole-t játszó színészt lehetetlen másnak látni, mint ami a megszokott karaktere, hiába vannak különbségek, hiába próbálták érzékenyíteni. Dr. Railly eleve nem változik; aki valódi személyiségfejlődésen megy keresztül, az az intelligensebbé váló Goines, ahol markánsan látszódik, hogy még mindig ugyanaz, mint az őrültek házában, csak megtanulta ezt valamennyire leplezni.
Forma: Egyfelől karakteresen eltér egymástól a jövő és a jelen: előbbi színtelen, torz kameraszögekkel teli, a díszlet kopott, zsúfolt, és minderre még rátesz egy lapáttal a sok fura, retró-futurisztikus eszköz is. Ezzel szemben a jelen (vagyis a múlt) színesebb, élettel telibb, a kamera szokványosabb pozíciókban van. De: ezzel együtt a jelennek egyáltalán nem a szép arcát látjuk, így nincs valójában akkor eltérés a jövőhöz képest, azaz látjuk már a jelenben rejtőző jövőt. Hajléktalanok, szemét, lerobbant épületek vannak mindenütt. Különösen az őrültek házára igaz ez, amely épp csak annyiban tér el a jövőtől, hogy több a fény. Személy szerint nekem túl sok is volt a fura kameramozgás és a dőlt szögek, átláthatatlanná tette a jeleneteket, erre főleg fiatalabb koromból emlékszem, hogy nagyon zavart. Nem emlékeztem rá, de A kilátóterasz (1962) miatt nagyon vártam az utalásokat a Szédülésre (1958), és nem kellett csalódjak, természetesen bevágták, egy jelenetet szinte át is emeltek, ezzel pedig ugye a Szédülés (1958) tematikája is része lett a filmnek. A zene csak azokon a pontokon tűnt fel, amikor Cole megörül nekik az autóban, illetve egyáltalán nem emlékeztem már rá, de szintén átemeltek ezzel kapcsolatban egy jelenetet Az éneklő detektívből (1986), az orvosok éneklését. Ami a színészeket illeti, ahogy fentebb írtam, Willis-t nem lehet nem Willis-nek látni sajnos; Stowe karaktere nekem életszerűtlen volt a megmagyarázhatatlan vonzódásával, ugyanakkor a legfontosabb pillanatban kapott egy fél percnyi lehetőséget a színjátszásra, ott hosszabban kellett volna mutatni. A sztár a jogosan díjjal jutalmazott Pitt lett, aki inkább a szerep intenzitása miatt volt jó, mintsem a színjáték miatt, de akkor is megérdemelte.
Élmény: Nem tudom már, mikor láttam először a filmet, talán még az 1990-es években, talán már a 21. században, de mindenképpen van az húsz éve is. Emlékszem, hogy a kaotikus kameramunka miatt nem szerettem, de a emlékeztem a végkifejletre is. A korábbi élmény mindenképpen segített a megértésében, a filmes blog indulása óta pedig nyilván jobban élvezem a filmes utalásokat is, amelyek mellett elmentem simán még korábban. Az ilyen második vagy sokadik megtekintés arra jó, hogy könnyebben észrevegye az ember a részleteket, az alkotói szándékot és megoldásokat, emiatt azonban a hibákat is könnyebb kiszúrni és zavaróbbak. Hogy jó-e egy film, annak talán épp ez a legjobb tesztje, hogy működik másodjára is. A hatodik érzék (1999) például hiába épül egy nagy filmvégi csavarra, sokadjára is élvezhető a jó történetvezetés miatt, ami viszont itt hiányzott. Ezzel bizonyára sokan nem fognak egyetérteni, mert a 12 majom intelligens és kreatív, de hiába, másodjára már nekem nem jött a katarzis, nem tudtam magam beleélni.
Érdekességek
- Korábban láttuk:
- Bruce Willis (Drágán add az életed, Ponyvaregény, Az ötödik elem, Armageddon, A hatodik érzék)
- Brad Pitt (Thelma és Louise, Tiszta románc, Hetedik, Harcosok klubja, Blöff, Becstelen brygantik, Az élet fája, 12 év rabszolgaság)
-
Christopher Plummer (A muzsika hangja, Egy csodálatos elme, Fel)
- David Morse (Halálsoron, A bombák földjén)
- Simon Jones (Brazil)
- Bill Raymond (Dogville)
- Christopher Plummer tavaly hunyt el 91 évesen.
- A filmből viszonylag sikeres sorozat is készült 2015-2018 között.
- A jövő elvileg 2035-ben játszódik a forgatókönyv szerint, de ez nem hangzik el a filmben egyszer sem, és az Cole-t közel ötvenévessé tenné.
- Magyar vonatkozások:
- Goines Semmelweisre hivatkozva fejti ki egyik elméletét a baktériumokról;
- Amikor a reptéren Dr. Railly az újságosnál áll, a közeli kép felét kitölti egy magyar utazási ajánlat.
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Amerikában, Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)