Rendezte: F. W. Murnau
Műfaj: fantasy, néma
Főbb szereplők: Gösta Ekman, Emil Jannings, Camilla Horn, Frida Richard, William Dieterle, Yvette Guilbert, Eric Barclay, Hanna Ralph, Werner Fuetterer
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,1
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/faust-faust/movie-745
Cselekmény: A folyton mesterkedő Mephistonak (Emil Jannings) egy angyal példaként állítja az istenfélő, öreg tudóst, Faustot. Mephisto kap az alkalmon, fogadást ajánl, hogy ha sikerült megtagadtatnia Fausttal istent, akkor övé lehet a Föld. A terve első lépéseként pestist szabadít a városra. Faust fáradhatatlanul kutatja az ellenszerét, de sikertelenül, ezért végső elkeseredésében megidézi a gonoszt, hogy legyen hatalma meggyógyítani az embereket. A siker nem tart soká, szinte azonnal lebukik, hogy nem tud a keresztre nézni, az emberek pedig menten megköveznék az ördöggel cimborálót. A csalódott Faustnak elege van az életből, ezért Mephisto a fiatalsága visszaállításával környékezi meg, hogy ezúttal ne a könyveknek szentelje életét, hanem az örömöknek. Elviszi Itália legszebb hercegnőjéhez, elcsábítja neki, Faust pedig az örök fiatalságáért cserébe örökre eladja a lelkét...
Téma: Kicsi spoiler annak, aki nem ismeri a Faust-sztorit: a jól ismert (modern) fausti történet feloldása ugye az, hogy Faust lelke megmenekül, mert valamilyen magasabbrendű célnak veti alá magát. A formátumnak megfelelően leegyszerűsített üzenet szerint ez itt a szeretet.
Tartalom: A minimális túlvilági keretben az angyal és az ördög vitatkoznak, miután az angyal szerint az emberek jók, és példának az erkölcsről papoló idős tudóst, Faustot hozza. A keretezett sztorit két-három témára bonthatjuk: az elsőben Faust a pestis sújtotta közösségéért hajlandó megtagadni istent, de ők inkább visszautasítják az ördöggel cimboráló tudós segítségét. A második téma a földi gyönyör, a harmadik a tiszta szerelem, de ezekbe már nem mehetek bele részletesen spoilerezés nélkül. A koncepció azonban világos, az ördög különféle vágyaival próbálja elferdíteni Faustot - sikerrel. A harmadik téma a legérdekesebb, mert ott Faustról a szerelmére is helyeződik a hangsúly, és az ő történetszála sokkal realisztikusabb, mint Faustté. Mivel a végén Faust szerelme tisztának bizonyul, az ördög elveszíti a fogadást.
Forma: A német expresszionizmus egyik fő művének tartják. A díszlet messze nem annyira expresszív, mint pl. a Dr. Caligariban (1920), pedig ez volt az addigi legdrágább német film. Amiben nagyon erős, az a perspektivikus ábrázolás, ahogy elhelyezi a karaktereit a kép különböző szegleteibe. Pl. a húsvéti vásáron egy vastag hídfal van vertikálisan a kép közepén, baloldalon semmi, jobboldalon a tömeg, és mindez nem nagytotálban. Rendkívül hatásos. Erre erősít rá szintén nagyon hatásosan a fény-árny játék, előszeretettel lepi be a kép nagyját a feketeség, aminek egy-egy részletét erős fénnyel világítják meg, hogy ezzel is kiemeljék a lényeget. A vágásokkal nem játszottak, a kameramozgás se volt jellemző, kivéve, amikor Faust felhőn utazva átsuhant a tájakon. A technikai fejlettségből adódóan nagyon döcögött a kamera, de pont ettől volt sokkal realisztikusabb. A speciális effektek ezúttal nem működtek. Javarészt egymásra vetítéssel próbálkoztak, de sokkal jobban működött a kevés gyakorlati effekt. A színjáték vegyes, az öreg Faust és Gretchen korrektek voltak, a fiatal Faust (pedig ugyanaz a színész játszotta az időset is) és Mephisto zavaróan teátrálisak voltak. Mephistonál ez nyilván koncepció volt, de hibás. Sokkal jobban működött az elején a megidézésekor, amikor visszafogott volt.
Élmény: Nem voltak elvárásaim, pedig ez a kedvenc korszakom-stílusom, és bár külsőleg tartalmazta az elemeit, valahogy nem állt össze. Azt hiszem, a színészi koncepció a hibás, mert Mephisto karikaturisztikusan túlzó volt, Faustnál pedig nem éreztem ét a jellemfejlődést, pedig ez a központi eleme lett volna a sztorinak.
Érdekességek
- Korábban láttuk a főszereplőket:
- Emil Jannings (Az utolsó ember, A hontalan hős)
- William Dieterle (Párbaj a napon)
- Gösta Ekman 1938-ban, 47 évesen hunyt el kokainfüggőségtől, amire a Faust forgatásán szokott rá; Eric Barclay is 1938-ban hunyt el 43 évesen
- Hanna Ralph korábban Jannings felesége volt.
- Az eredeti Faust-sztoriban a tudásra és gyönyörökre vágyó főhőst egyszerűen elragadja a végén az ördög, nincs megváltás.
- A figura alapja és az ördöggel kötött egyezségek vélhetően a 6. századi törökországi szenttől, Theophilus-tól erednek, aki a sátán segítségével püspök lehetett, cserébe Jézus megtagadásáért. Theophilus persze megbánta bűnét, bocsánatot nyert és örömében meghalt. A karakter neve azonban már német, vagy Gutenberg üzlettársa, a 15. századi Fust, akit boszorkánysággal vádoltak, amiért gyorsan tudott egységes kinézetű Bibliákat előteremteni vagy a 16. századi "varázsló" Faust, aki kérkedett erejével, és ezt az emberek a sátánnak tulajdonították.
Országinfó
- Földrajz: Németország Nyugat-Európában van, de világszerte vannak még területei Óceániától Amerikáig. Négyszer nagyobb Magyarországnál, éghajlata mérsékelt, egyaránt vannak hegyvidékes területei és alföldjei.
- Társadalom: Közel 85 millió lakosa van, többségük német, kb. fele-fele az ateisták és a keresztények aránya, gazdasága az egyik legfejlettebb, alacsonyak a társadalmi különbségek és fejlett a demokráciájuk.
- Történelem: A legkorábbi homo sapiens nyoma kb. 45 ezer éves, de a mai Németország területén található a jól ismert Neander-völgy is. A germánok az i. e. első évezred közepén kezdtek kialakulni Észak-Nyugat-Kelet-Európában. A rómaiak az első században feladták ezirányú hódításaikat a kemény ellenállás miatt, bár a mai Németország területének egy részét így is sikerült elfoglalniuk. A 3. században fordult a kocka, a germánok kezdtek elfoglalni római területeket a gyengülő birodalomból. A rendszeresen egységesülő és felbomló germán királyságok egyike a 962-ben létrejött Német Királyság, ez tekinthető a mai Németország elődjének, uralkodója az az I. Ottó, aki a kalandozó magyarokat végleg visszaverte. A 14. századi éhínség és pestis alaposan megtépázta a népességet, majd a 16-17. században kialakult vallási megosztottság a harmincéves háborúhoz vezetett, ahol szintén 4-8 millió ember halt meg. 1871-ben Poroszország vezetésével egységesült a németek nagy része. Az erős ország birodalmi törekvései az első világháborúhoz vezettek, de a nagy veszteségek forradalmat és köztársaságot hoztak 1918-ban, ami viszont totális diktatúrába fordult és a második világháborúhoz vezetett. A vesztes háború után kettéosztották az országot, a mi a hidegháború végével újra egyesülhetett 1990-ben. Azóta újra Európa egyik vezető ereje.
- Film: Bár hagyományosan a Lumiere-ek első nyilvános, fizetős vetítését tartjuk a mozi kezdetének 1895-ből, a német Skladanowsky-testvérek berlini vetítése ezt pár héttel megelőzte. Itt nyitott meg 1912-ben az első nagy filmstúdió. A művészeti mozgalmak nagy hatással voltak a filmművészetre is, így születtek meg az expresszionista filmek, ám igazán népszerűek természetesen itt is a szórakoztató filmek voltak. A kor gazdasági és a politikai nehézségei, majd a náci diktatúra és a második világháború elől sok meghatározó filmes menekült Hollywoodba és tette naggyá az amerikai filmművészetet, de Németországban is készültek nagyhatású, náci ideológiára épülő filmek, noha továbbra is a szórakoztató filmek maradtak sikeresek a propagandával szemben. Az ország kettészakadásával a stúdiórendszer nagyja szovjet kézre került, ennek ellenére a politikai fojtás miatt nem nagyon sikerült érdemi filmeket készíteni. Nyugaton se volt jobb a helyzet kezdetben, ott az amerikai lobbi fojtotta meg a német filmipart, majd a tévé és az érdektelenség miatt bezuhant a látogatottság. Az 1960-as évektől az Oberhauseni filmfesztivál köré szerveződő fiatalok tagadták meg a kereskedelmi mozit és helyezték filmjeiket művészi alapokra - nem is lettek közönségsikerek, de elismertséget hozott nekik és nagy hatással voltak a következő nemzedékekre. Az 1980-as évektől lassan sikerült újra nemzetközi sikereket és neveket kitermelni.
- Fontosabb filmek: Wintergartenprogramm (1895), The Flying Train (1902), Az osztrigás hercegnő (1919), Dr. Caligari (1920), Nosferatu (1922), Az utolsó ember (1924), Metropolis (1927), Pandora szelencéje (1929), M (1931), Vámpír (1932), Opfergang (1944), Bengáli tigris (1959), Anna Magdaléna Bach története (1968), Aguirre Isten haragja (1972), A félelem megeszi a lelket (1974), Az idő múlása (1976), Párizs, Texas (1984), Berlin felett az ég (1987), A lé meg a Lola (1998), A fehér szalag (2009)
