Artúr filmélményei

Hetedik (1995)

2015. július 27. 13:36 - Liberális Artúr

Rendezte: Fincher, David
Műfaj: neo-noir, pszichológiai, thriller
Főbb szereplők: Brad Pitt, Morgan Freeman
Megjelenés: 1995, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/znmZoVkCjpI
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/hetedik-se7en/movie-1045

Tartalom

Somerset nyomozó (Morgan Freeman) a város mocskától megfáradt, magányos nyomozó, nyugdíjba készül. Ekkor érkezik az örshöz a fiatal, forrófejű és még idealista Mills nyomozó (Brad Pitt). Munkájuk összekapcsolódik, amikor a gyilkossági ügyeik között összefüggést találnak: egy sorozatgyilkos (Kevin Spacey) a kereszténység hét főbűne alapján gyilkol.

A komor filmnek úgy érzem nincs egyetemesebb üzenete, hacsak nem az hogy egy szörnyű világban élünk és minden jó megromlik egyszer. Kriminek kiváló, a gyilkosságsorozat tökéletesen kidolgozott, az inditék fundamentalista keresztények szempontjából filozofikus is lehetne ("a bűnöket már nem is tekintjük annak, annyira hétköznapivá váltak"), de nem egy modern álláspont, amit Mills detektív le is tud annyival, hogy két hét múlva már nem fog rá senki emlékezni, csak egy lesz a sok közül. Az idealista nyomozó összeomlik a sötétség súlyától, a kiégett, lassan megnyíló nyomozó pedig visszazuhan apátiájába.

Megvalósítás

A film sötét hangulatát alapozza meg a folyton szürke, esős, kopottas, zsúfolt város látványvilága is. Jól épül a hasonló hangulató, 1990-es évekbeli filmek világába (Harcosok klubja, A mátrix). Igyekeztem a filmet úgy nézni, mintha egy fekete-fehér alkotást látnék az 1930-as évekből, hogy ne legyek elfogult véletlenül se, de így is csak a gyilkosságok szolgálnak alapul néhány érdekesebb képhez.

A karakterek és az egész helyzet is sablonos, egyedül a filmvégi meglepi és a kreatív gyilkosságok mentik meg attól, hogy egy komor krimi legyen a sok közül.

Élmény

Szóval a film hangulatosan komor, de sem intellektuálisan, sem érzelmileg nem okoz nagy katarzist, noha első alakalom esetén bizonyára nagyobbat üt. Szépen kivitelezett, de nekem ez kevés ahhoz, hogy tetszen.

Érdekességek

- Színészek, akiket márláthattunk korábban: Morgan Freeman (A remény rabjai, A sötét lovag), Brad Pitt és Richmond Arquette (Harcosok klubja), Kevin Spacey (Szigorúan bizalmas), R. Lee Ermey (Apokalipszis most, Toy Story), Alfonso Freeman (A remény rabjai)
- Gwyneth Paltrow férje a Coldplay énekese, Richmond Arquette pedig az Arquette színészcsaládba tartozik.

Szólj hozzá!
Címkék: 1995 thriller 20. század pszichológiai Amerika Amerikai Egyesült Államok Morgan Freeman Brad Pitt David Fincher Észak-Amerika neo-noir 1990-es évek 2 órás IMDB 9

Diploma előtt (1967)

2015. július 26. 07:46 - Liberális Artúr

Rendezte: Nichols, Mike
Műfaj: tragikomédia
Főbb szereplők: Anne Bancroft
Megjelenés: 1967, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8 pont
Előzetes: https://youtu.be/6U5BKOgFLac
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/diploma-elott-the-graduate/movie-18284

Tartalom

Ben most végzett az egyetemen, de nincs jó kedve, valami nyomasztja (a jövőjét emlegeti, de ezt talán tágabb értelemben kell venni). A tiszteletére adott partin, ahol szülei és a szülői barátok vannak jelen, apja üzlettársának felesége, Mrs. Robinson váratlanul nyomulni kezd rá, és végül elveszi a bénázó és a megcsalást erkölcsileg elítélő Ben szüzességét. Egy nap azonban hazaérkezik Mrs. Robinson lánya, Elaine. A fiatalok hamar egymásra hangolódnak, de Mrs. Robinson fétlékenységből inkább felfedi a kis viszonyát, mintsem hogy Ben és Elaine összeházasodjanak. Elaine-nek mással szereveznek esküvőt, de Ben nem adja fel...

A filmnek állítólag van egy, a korabeli társadalmi normákat és erkölcsöket kritizáló vetülete (hiszen a beat és hipp korszakban vagyunk), de ezt ötven év távlatából nem olyan könnyű felfogni. Amit viszont hamar le lehet venni, az a generációs ellentétek. Ben szorong, maga se tudja pontosan miért, csak aggódik a jövője miatt. Szülei világában nem mozog otthonosan, a számára kijelölt életút nincs ínyére (legjobban ezt talán az fejezi ki, amikor apja lenyomja a víz alá). Kész felüdülés neki és Elaine-nek is, amikor egymásra találnak. Talán nem is szeretik egymást, csak megnyugvást lelnek egymás társaságában. A film vége sem igazi happy end, mert bár kiszabadultak szüleik karmai közül, nincsenek közelebb ahhoz, hogy saját életüket élhessék (lásd az utolsó képet a poszt alján).

Megvalósítás

Nincsen egy, a filmen végighúzódó, jellemző technikai megoldás, ezért nehezen lehet kiszúrni az érdekesebb képeket. Az egyetlen gyakrabban előforduló dolog amit észrevettem, az a fejközeli felvétel volt, ami kihangsúlyozta Ben magányát és az ő nézőpontját. Nagyon sok apró, szimbolikus részletet lkáthattunk, legegyértelműbben az esküvő alatt, ahol viccesen Ben egy kereszttel próbálta távoltartani a templomi vendégsereget.

Fura komédia ez, mert lehetne nevetni rajta, és nevettem is, és könnyed a hangulata, mégis az iróniája komor alapokonnyugszik, és emiatt nem lehet felszabadultan hahotázni. Érdekes egyébként, hogy mennyi poént ismertem belőle tudtomon kívül; bizonyára paródiákban láthattam már őket.

Élmény

Amikor a Harcosok klubjáról olvasgattam, rendre ezt a filmet hozták fel hivatkozási alapnak, és most már értem, hogy miért: valóban mindkét film egyfajta felnőtté válásról szól, elszakadni a régi világunktól és belevágni valami újba. Mai szemmel a Harcosok klubja tűnik okosabb filmnek, de valószínűleg az a világ, amit leírtak benne, már nem lesz érvényes ötven év múlva. A Diploma előtt jobban hat az érzelmekre és egyetemesebb, ezért talán időtállóbb lesz. De mégse tudom azt mondani, hogy annyira magával ragadott volna, mint a filmes párja, valószínűleg a frissesség hiánya miatt.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Murray Hamilton és Richard Dreyfuss (Cápa)
- Nichols, a rendező tavaly hunyt el.
- Dustin Hoffmann és Anne Bancroft között valójában csak hat évnyi volt a korkülönbség a filmbéli húsz helyett.

2 komment
Címkék: 1967 20. század tragikomédia Amerika Amerikai Egyesült Államok 1960-as évek Észak-Amerika Mike Nichols Anne Bancroft 2 órás IMDB 8

A kaland (1960)

2015. július 25. 00:33 - Liberális Artúr

Rendezte: Antonioni, Michelangelo
Műfaj: -
Főbb szereplők: Gabrielle Ferzetti, Monica Vitti, Lea Massari
Megjelenés: 1960, Olaszország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8 pont
Előzetes: https://youtu.be/JriOH3MdS_w
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-kaland-l-avventura/movie-1258

Tartalom

Anna viszonya barátnőjével, Claudiával és vőlegényével, Sandróval (Gabriele Ferzetti) nem konfliktusmentes, mintha nem érdekelné őket igazán. Hajókirándulásra mennek egy előkelő társasággal, és pár órára kikötnek egy kisebb szigeten megpihenni. Amikor továbbindulnának, Anna eltűnik. Tűvé teszik a szigetet, de nem találják. Claudia és Sandro nem túl lelkesen, de követik a bizonytalan tanúk vallomásai alapján Anna nyomát, és közben kezdenek egymásba szeretni.

Hogy miről szól a film? Magamtól nem jötem volna rá. Antonioni segít: I hope to show not the birth of an erroneous sentiment, but rather the way in which we go astray in our sentiments. Because as I have said, our moral values are old. Our myths and conventions are old. And everyone knows that they are indeed old and outmoded. Yet we respect them. Talán abból kéne ezt leszűrni, hogy Anna eltűnését Claudián kívül mindenki viszonylag gyorsan feldolgozza, és Claudia se őszinte szeretetből ragaszkodik barátnője emlékéhez, hanem kísértő árnyként vetül Claudia és Sandro kapcsolatára. Ami valóban nem komoly, hiszen Sandro szinte azonnal ráhajt Claudiára, és amint lehet, meg is csalja. Sandro ráadásul nem csak szerelmi életében pöcs, hanem szakmájában is: egyik percben még művészi álmairól mesél, a következőben - talán féltékenységből - tönkreteszi egy fiatal művét.

Megvalósítás

A film legfontosabb tulajdonsága a hagyományos történetmesélés semmibe vétele. Anna eltűnése ugyanis sosem lesz megmagyarázva, egyszerűen csak alapul szolgál arra, hogy megmutassa, ki hogyan reagál rá, és hogy szellemként kísérthessen végig.

A film hangilag és képileg sem nyújtott számomra semmi érdekeset. Leginkább a Claudiát alakító Monica Vittinek hozta meg a hírnevet, és valóban ő a legerősebb jelenség a vásznon, pedig Sandrónak legalább ennyire érdekesnek kéne lennie. Az olasz mediterrán, de még romos kisvárosok adnak egyfajta hangulatot a filmnek, különösen a tengerparti jelenetek átérezhetőek.

Élmény

Újabb nehezen befogadható művészfilm. Bemutatásakor Cannes-ban ki is fütyülték, de a nézettség és a kritikusok is elég hamar rákaptak az ízére. Ilyenkor mindig várok valami kapaszkodót a filmhez, ha máskor nem, a végén, ami értelmet adna az addig látottaknak, mint pl. a Biciklitolvajok esetében. De itt nincs csúcspont vagy katarzis (legalábbis első nézésre nem éreztem ilyet), így aztán inkább olyasmi érzésem volt, mint A játékszabálynál vagy a Play Time-nál, ahol nem a történet a fontos, hanem egy statikus kor- vagy egy társadalomrajz.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Gabriele Ferzetti (Volt egyszer egy Vadnyugat)

2 komment
Címkék: 1960 20. század Olaszország Európa 1960-as évek Michelangelo Antonioni Monica Vitti Gabriele Ferzetti Dél-Európa 2 órás IMDB 8 Lea Massari

Az alvilág királya (1937)

2015. július 23. 10:57 - Liberális Artúr

Rendezte: Duvivier, Julien
Műfaj: -
Főbb szereplők: Jean Gabin
Megjelenés: 1937, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,8 pont
Előzetes: https://youtu.be/ZngxQsYg1mY
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/az-alvilag-kiralya-pepe-le-moko/movie-49

Tartalom

Pepe sármos gengszter, a francia rendőrség elől bújkálva az algíri Kaszbában húzza meg magát, ahová nem ér el a hatóságok keze. A helyi nyomozó szinte barátként jár hozzá, mert tudja hogy a Kaszbában nem kaphatja el - ehhez ki kell csalogatnia a városrészből, ahol nem segíthetik - így türelmesen, ragadozóként vár, hogy lecsaphasson a megfelelő időben. Pepe kiskirályként él embereivel és szeretőjével, a helyi Aisával. Egy nap azonban előkelő turisták érkeznek Párizsból, és Pepét hamar rabul ejti a társaság egyik hölgytagja. Elege van a Kaszbából, haza akar menni.

A film szimbolikája viszonylag egyszerű: a Kaszba menedéket nyújt ugyan és szeretőt, de egyben börtöne is Pepének, mert ha kitenné a lábát, azonnal letartoztatnák, ahogy ez megtörtént a társaival is. Gaby, a párizsi hölgy csillogó ékszereivel Párizs jelképe; Pepe nem csak a nőt akarja, de visszatérni Párizsba is, a szabadságba.

Megvalósítás

A film a francia költői realizmus egyik fontos darabja az Atalante és A játékszabály mellett, amelynek lényege a történet realisztikus bemutatása, de mindezt líraisággal igyekszik megtenni. Ugyancsak a film noir egyik előfutárának tartják a maga sorsszerű bukásával, a bűnözésével, a femme fatale-lal.

Képileg kevésbé érdekes, egyes tartalmi elemei iszont mai szemmel is jók: imádtam pl. Slimane nyomozó behízelgő, de magabiztos karakterét, kár hogy csak ezt az egy arcát mutatta végig. A karakterek amúgy  hitelesnek tűntek, egyediek voltak, tök jól hozzájárultak a film hangulatához, int pl. a flegmán mosolygó szőke srác, aki egyszer sem szólalt meg, de mindenhol ott volt, vagy a kiöregedett, kövér párizsi énekesnő, aki már kurvának se jó a gettóban, csak verést kap. A rabság és a szabadság szimbólumai fedezhetők fel időnként, és volt még egy tulajdonsága a filmnek, amit inkább a videó hibájának gondolok mint szándékos művészi eszköznek: gyakran egészen homályos volt a környezet, csak a középpont maradt éles, erősen kihangsúlyozva azt.

Élmény

Érdekes volt viszontlátni a Kaszbát 20 évvel Az algíri csata előtt; már itt is törvényenkívüli gettó volt. utólag persze könnyű okosnak lenni, de mintha már itt is érződött volna némi feszültség a fehér franciák és a helyi lakosok között. A film maga nem volt különösebben élvezetes, de úgy érzem a karakterek drámái jól és hitelesen sikerültek, átérezhető a lelki világuk.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Marcel Dalio (A játékszabály, Casablanca), Gaston Modot (A játékszabály).

2 komment
Címkék: 1937 20. század Európa Franciaország 1930-as évek Nyugat-Európa Jean Gabin Julien Duvivier 2 órás IMDB 8

Ez történt egy éjszaka (1934)

2015. július 23. 00:21 - Liberális Artúr

Rendezte: Capra, Frank
Műfaj: romantikus, screwball
Főbb szereplők: Clark Gable, Claudette Colbert
Megjelenés: 1934, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/ZUNFCUZ5BwU
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/ez-tortent-egy-ejszaka-it-happened-one-night/movie-668

Tartalom

Ellie csakazértis hozzáállásal hozzámegy egy celebhez gazdag apja ellenkezése mellett. Apja érvényteleníti akarja a frigyet, ezért Ellie megszökik és férjéhez utazna busszal. Itt fut össze Peterrel (Clark Gable) az újságíróval, aki a jó sztori reményében hozzácsapódik a lányhoz. Együtt igyekeznek hát New Yorkba, azonban hamar elfogy a pénzünk, a busz lerobban és még Ellie apjának magánnyomozói is üldözik őket. Mindez azonban eltörpül a két önfejű ember állandó civakodása mellett.

A romantikus filmek alapköve. Ha klisésnek tűnik, azért van mert ő hozta létre ezeket a romantikus elemeket. Na jó, ez így nem igaz, hiszen A Makrancos hölgy szitujával indul, hogy aztán kiderüljön, nem csak a hölgynek kell megszelídülnie, hanem a férfinak legalább ugyanannyira. Amit viszont nem tudok megbocsájtani az ehhez hasonló filmeknek (Metropolis, Hófehérke és a hét törpe, Titanic... stb.), hogy a két szerelmes egy-két nap után halálosan egymásba szeret, ahelyett hogy egy ennyi időhőz mérten realisztikusabb kapcsolat alakuljon ki köztük először.

Megvalósítás

Technikailag nem igazán nyújt semmit, szimpla vágások váltogatják egymást. Ami élvezhetővé teszi, az a karakterek dinamikája, ahogy szépen-lassan egymáshoz idomulnak. Meglehetősen hasonló kettejük viszonya az Elfújta a szél szerelmespárjához, és nemcsak a közös férfiszereplő miatt, hanem mert mindkét esetben két erős akaratú párról van szó.

Apró érdekesség, hogy ez volt az egyik utolsó Hays-kód előtt megjelenő film, így még viszonylag sok "meztelenség" van benne.

Élmény

Mitől szerethető a film? Nem fogunk rajta túl sokat nevetni vagy izgulni, azonban van néhány hétköznapian bájos civakodós jelenet, amitől önkéntelenül is mosolyra fakad az ember.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Clark Gable és Irving Bacon (Elfújta a szél), Alan Hale (Robin Hood kalandjai), Ward Bond (Elfújta a szél, Az üldözők), Bess Flowers (Mindent Éváról, Hátsó ablak, Szédülés, Észak-északnyugat)
- Blanche Freiderici még a film megjelenése előtti évben elhunyt 55 évesen.
- Egyik főszereplő sem rajongott igazán a filmért. Claudette Colbert annyira nem is vette komolyan, hogy a vasútállomásról kellett visszarángatni az Oscar-díjátadó ceremóniára, ugyanis ő nyerte a legjobb színésznőnek járó díjat. Egyébként is Oscar-díjak tekintetében ez a film az egyik legsikeresebb, az összes főbb díjat megnyerte. Ez ezen kívül csak a Száll a kakukk fészkére és A bárányok hallgatnak filmeknek sikerült.
- Több Looney Tunes karaktert inspirált a film; részben Clark Gable répaevő jelenete hozta létre Tapsi Hapsit.
- Nincs hivatalosan alátámasztva, de állítólag amikor Clark Gable félmeztelenre vetkőzött, és az inge alatt nem volt trikó, jelentősen visszaesett a férfiatléták eladása.

Szólj hozzá!
Címkék: romantikus 20. század 1934 Amerika Amerikai Egyesült Államok Clark Gable 1930-as évek Frank Capra Észak-Amerika Claudette Colbert screwball 2 órás IMDB 8
süti beállítások módosítása
Mobil