Artúr filmélményei

Terminátor 2: Az ítélet napja (1991)

2015. július 31. 19:51 - Liberális Artúr

Rendezte: Cameron, James
Műfaj:
sci-fi
Főbb szereplők:
Arnold Schwarzenegger

Megjelenés: 1991, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/OOqIS8_8B9E
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/terminator-2-az-itelet-napja-terminator-2-judgement-day/movie-8912

Tartalom

2029-ben az öntudatra ébredt gépek harcolnak az emberiség ellen. Hogy letörjék az emberi ellenállást, a gépek visszaküldenek egy alakváltó robotot 1991-be, hogy végezzenek az emberek majdani vezérével, aki ekkor még csak gyerek. Hogy ezt megakadáylozzák, az emberek is visszaküldenek egy saját robotot, a terminátort, hogy védje meg a gyereket. Mivel a védelmező robot ismeri a "múlt" eseményeit, a gyerek és anyja megpróbálják elkerülni az 1997-ben kirobbanó apokalipszist.

A film fő mondanivalója talán az, hogy embert ölni nem szép dolog, de közben meg mindezt elég bugyután teszi, hiszen mindent erőszakkal akar elérni (ha nem is hal meg senki közben). Az emberiség emberiességének erkölcsi fölényét mutatja még a robotokkal szemben az is, hogy a terminátor tanulékonyságának köszönhetően képes megtanulni az emberi érzelmek jelentését, és ezáltal picit ő maga is emberré válik. Esetleg még beleszuszakolhatjuk az eleve elrendelés vs. szabadság kérdést, de erre nem szán sok időt a film. Rendre a film szemére vetik az időutazásos paradoxonját, de szerintem lényegtelen, és akkor se lenne rosszabb a film, ha a jövő helyett a jelenből jönnének a robotok és a jövő ismerete helyett egy ketyegő bomba jelentené 1997-et.

Megvalósítás

Korának legdrágább filmjeként bővelkedik az akciójelenetekben, jóval több autó törik benne össze, mint amennyire szükség lenne, de a robbanások és zúzások látványosak, még valódiak, ahogy a robotok is. Ami animált és a legfontosabb látványelem a filmben, az a jövőből visszaküldött gyilkos alakváltó, "folyékony fém" robot. Amikor még gyerekkoromban láttam a filmet, a legnagyobb királyságnak tűnt, de sajnos az idő nem kímélte, hallatlanul bénának tűnik sokszor. De szerencsére nem mindig, és a folyós tulajdonáságát elég kreatívan használták ki.

A gyerekszínészek mindig gyengéi egy filmnek, és hát Schwarzenegger... nos, az érzelemmentes robot szerepe legalább illik rá. De a karakterek legalább vagányak, a hekker, motorozó kiskamasztól a harcos anyukán át napszemüveges terminátorig.

Élmény

Ezen a filmen is fogott az idő; 1991-ben még élhetett valamennyire a hidegháborús hangulat, ami hátteret adott a nukleáris apokalipszis realitásának, de mára már ez is a fantasztikum kategória. A vagány akciójelenetek időtállóak, az animáció sajnos már nem az. A történet felnőtt fejjel kevés. Spoiler: 1997-ben nem jött el a világvége.

Érdekességek

- Arnold Schwarzenegger a testépítő sportágban ért el sikereket először, majd a filmezés után politikai babérokra is tört: feleségül vett egy nőt a Kennedy-klánból és Kalifornia kormányzójának a címét is elnyerte.
- Linda Hamilton és a rendező Cameron egy párrá lettek később.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Jenette Goldstein (A bolygó neve: Halál, Titanic), Castulo Guerra (Közönséges bűnözők), Michael Biehn (A bolygó neve: Halál), Sven-Ole Thorsen (Gladiátor)
- Amikor Linda Hamiltonból és az elmegyógyintézer őréből kettőt látunk, az nem trükk; mindkettő színésznek van ikertestvére.

Szólj hozzá!

A bárányok hallgatnak (1991)

2015. július 30. 22:15 - Liberális Artúr

Rendezte: Demme, Jonathan
Műfaj:
pszichológiai, thriller
Főbb szereplők:
Jodie Foster, Anthony Hopkins, Scott Glenn

Megjelenés: 1991, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/W6Mm8Sbe__o
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-baranyok-hallgatnak-the-silence-of-the-lambs/movie-11874

Tartalom

Clarice (Jodie Foster) még hallgató, az FBI-nál készül dolgozni. Egyik oktatója (Scott Glenn) úgy gondolja, hogy Clarice tapasztalatlanságának bájával segíthet egy volt sorozatgyilkosból, Dr. Lecterből információkat kicsikarni, ami segítene egy jelenleg garázdálkodó, hasonló módszerekkel dolgozó sorozatgyilkos kézre kerítésében. Dr. Lecter valóban megkedveli a lányt, és mentoraként segít neki felderíteni az ügyet, ami sürgős lett, hiszen a sorozatgyilkos soron következő áldozata egy szenátor lánya.

A cselekmény mára nem több sem izgalmakban, sem brutalitásban egy random krimisorozat epizódjánál. Viszont van benne egy látszólag teljesen váratlan téma, méghozzá a nők szerepe társadalmunkban mint szexuális áldozatok. Clarice lépten-nyomon szembesül ezzel, a férfiak rögtön flörtölni kezdenek vele, a különbség csak ennek mértékében van: van, aki flörtöl, van, aki randira hív, van, aki durván beszól, van, aki csak egy érintéssel tudatja vonzalmát és van, aki csak a szemeivel falja fel a lányt. A sorozatgyilkos áldozatai is mind olyan nők, akiket megkívánt. Nem véletlen, hogy a gyilkos egyúttal nővé is próbál válni, és hogy Clarice pedig a saját apjává (aki szintén a törvény embere volt).

Megvalósítás

Ez a '90-es évekbeli film is azok a mostanában gyakran előforduló esetek közé tartozik (Hetedik, Harcosok klubja, A mátrix), ahol a képek a történet sötétségéhez mérten fakóak, színtelenek. A kamera igyekszik mindig az adott szereplő szemével láttatni, ezért gyakori az arcközeli kép, illetve gyakran közvetlenül a kamerába beszélnek a szereplők, mintha csak hozzánk szólnának. Ez lehetőséget ad sok apró kreatív meglepetésre, hasonlóan A jó, a rossz és a csúfhoz, ahol szintén csak a szereplvel együtt vettünk észre valamit.

A karakterek nem voltak túlzottan izgalmasak annak ellenére sem, hogy Dr. Lectert ma már kész kultusz övezi, pedig csak egy újabb Sherlock Holmes, némi gyilkolássi vággyal fűszerezve. A film alapján szimpatizálunk vele, pedig mennyivel hatásosabb lett volna, ha mondjuk azzal zárul a történet, hogy lassan és kimérten elfogyasztja Clarice-t... A film tempója kiváló, nagyon jó ritmussal követik egymást az események: ahol kell, ott elnyújtással kelt feszültséget, ahol kell gyors vágásokkal.

Élmény

A film sajnos régi, az ingerküszöbünk magas, ma már a csapból is brutális kegyetlenséggel megölt áldozatokat láthattunk ennél a filmnél sokkal naturalisztikusabban bemutatva. Persze izgalmas és hangulatos, ebben a tekintetben nem fog sosem megkopni. Viszont hiányoltam a kegyetlen férfivilág bemutatását, pedig néhány nagyon erős képpel már utaltak rá, de mégsem bontják ki és járják körbe igazán ezt a témát.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Jodie Foster és Harry Northup (Taxisofőr), Scott Glenn (Apokalipszis most), Roger Corman (A keresztapa II).
- A filmben szerepel Chris Isaak énekes is.

Szólj hozzá!

Az élet csodaszép (1946)

2015. július 30. 01:44 - Liberális Artúr

Rendezte: Capra, Frank
Műfaj:
dráma, fantasy, karácsonyi
Főbb szereplők:
James Stewart

Megjelenés: 1946, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/nXsu5XArEUw
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/az-elet-csodaszep-its-a-wonderful-life/movie-697

Tartalom

Egy amerikai kisváros kevésbé tehetős lakóinak egyetlen esélye élhető otthon megvásárlására a Bailey bank kölcsöne, ez a bank ugyanis megbízik a becsületes szegényekben, és hajlandó nekik is hitelezni. Bailey fia, George (James Stewart) elvágyik a kisvárosból és a nem túl ambícuiózus családi vállalkozástól, ám apja váratlan halála miatt kénytelen lemondani terveiről és átvenni helyét. Amikor George felhőtelnül örülni kezdene valaminek, mindig tragédia éri, mint pl. az esküvőjén, amikor egy csődközeli helyzet miatt le kell tennie nászútjáról. Egy karácsonyon azonban véletlenül elvész a bank pénze. George kétségbeesésében öngyilkosságot fontolgat, hogy életbiztosításából fedezzék majd a hiányzó összeget.

A film üzenete a címe, azaz hogy a látszólagos nehézségek ellenére is az élet csodaszép, jófiúként kell viselkedni, mert az kifizetődő. George jó erkölccsel viseli az őt érő csapásokat, egyetlen alkalmat kivéve, de akkor isteni beavatkozás nyomán jön rá arra, hogy továbbra is eszerint kell élnie. Van, aki szerint allegórikusabb a történet, és George rémálomszerű látomása során jut el a való világba, míg egyébként egyfajta utópiában él. A film nézése közben az járt a fejemben, hogy nem túlságosan kommunista-e a film gonosz nagytőkéssel szembeni állásfoglalása-e, miközben a szegényebb réteg összefogása az abszolút jót jelenti. Nem tévedtem sokat, pedig Capra, a rendező nagy antikommunista volt, és az FBI valóban nyomozott az ügyben, de végül nem történt semmi.

Megvalósítás

Én egy színes változatot láttam. Mint kiderült, ez egy későbbi módosítás, és állítólag így rosszabb az élmény. Szóval nem tudom fekete-fehéren milyen lett volna, de nem hiszem hogy sokkal erősebb. Igazából érdektelen volt számomra az alternatív világig, ahol már sokkal erőteljesebb szerepet kapott az árnyékolás és James Stewart arcjátéka. A többi karakter nem izgalmas, sőt, inkább jellegtelenek.

Van viszont sok apró kreatív ötlet és geg, ami nagyban hozzájárul a poénokhoz. A szövegek az Ez történt egy éjszakához hasonlóan pörgősek, szellemesek.

Élmény

A történetre leginkább a bájos jelző jellemző, az aranyos humor lengi be az egészet, amin hangosan felnevetni nem lehet, de azért végigmosolyogjuk, megint csak mint az Ez történt egy éjszaka esetében. A film szép humanista kiállás a gyengék védelmében, az erkölcsi tartásról, a valódi értékekről és az összefogás erejéről, noha meglehetősen naiv. Párhuzamot vonhatunk még a hasonló szellemiségű, ugyanebben az évben megjelenő Életünk legszebb éveivel, ám ez utóbbi hitelesebb - meg is "verte" az Oscarért vívott harcban. Nem mondanám, hogy a szubjektív mércém szerint megüti a "tetszett" szintet, de élvezhető volt.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: James Stewart (Hátsó ablak, Szédülés), Thomas Mitchell (Elfújta a szél), Ward Bond (Ez történt egy éjszaka, Elfújta a szél, Az üldözők), H. B. Warner (Alkony sugárút, Tízparancsolat), Frank Albertson (Pszichó), William Edmunds (Casablanca), Frank Hagney és Carl Switzer (Tízparancsolat), Charles Halton (Életünk legszebb évei), Harry Holman (Ez történt egy éjszaka), Ellen Corby (Szédülés), Adriana Caselotti és Moroni Olsen (Hófehérke és a hét törpe), Jimmy holló (Óz, a nagy varázsló)
- Még többen is életben vannak a szereplők közül: Virginia Patton 89, Karolyn Grimes 75, Jimmy Hawkins 73 éves.
- Holman egy évvel később szívrohamot kapott időskorára, Switzert egy anyagi vita miatt lelőtték 31 évesen. Switzer testvére, Harold később öngyilkos lett, miután szintén anyagi vita miatt lelőtt valakit

2 komment

Gladiátor (2000)

2015. július 29. 09:43 - Liberális Artúr

Rendezte: Scott, Ridley
Műfaj:
dráma, történelmi
Főbb szereplők:
Russel Crowe, Joaquin Phoenix, Connie Nielsen

Megjelenés: 2000, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/AxQajgTyLcM
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/gladiator-gladiator/movie-50460

Tartalom

Az erőszakba belefáradt, folyton hazatérni vágyó Maximus (Russel Crowe) római hadvezér, a császár bizalmasa. Olyannyira, hogy amikor a császár fel akarja számolni a császárságot és újra köztársasággá tenni Rómát, Maximus-t, mint a hadsereg támogatását élvező embert kéri fel ennek biztosítására. A cászár fia azonban nem szeretné, hogy széthulljon a birodalom, ezért megöli apját, Maximus-t és annak családját. Maximus életben marad, de családja elvesztése miatt összetör és rabszolgakereskedők kezére jut. Gladiátorként kell élnie életét, és egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően Rómába kerül, ahol azóta Commodus a császár, aki igyekszik felszámolni minden köztárrsaságra irányuló elképzelést.

Úgy érzem, a film témái belefulladnak a hollywoodi drámába és az akcióba, pedig két szálon is érdekes. Egyrészt benne van demokrácia iránti idealista vágy, de ellenpontként annak gyengesége is (tömegdemokrácia, avagy panem et circenses), másrészt pedig a gladiátor aréna, mint egzisztencialista allegória ("a halált nem kerülheted el, de szembenézhetsz vele"). Az előbbihez még hozzátartozik egyfajta párhuzam apa és fia, vezér és népe között.

Megvalósítás

Az epikus filmek ideje lejárt, vagy legalábbis nem tart ott a technológia, hogy az 1950-es évek többezres statisztatömegeit és grandiózus díszleteit animálással pótolják (lásd Ben-Hur, illetve sajnálom, hogy a Spartacus nem szerepel a listámon, jó lett volna már korábban látni és összevetni ezzel a filmmel). A tigrises jeleneten kívül nem éreztem látványosnak az akciójeleneteket, sőt, elég zavaró volt hogy a rángatózó, közeli képek miatt nehezen volt kivehető a mozgás, ha egyáltalán látható volt. (És volt egy falba becsapódó harci szekér, am úgy éreztem hogy mindjárt felrobban :D) A film többnyire sötét, szürkés hangulatú, ezzel szemben álltak Maximus álmai, látomásai, ahol nagyon élénken színes vagy épp sötét volt a színvilág.

A karakterek nem túl érdekesek, egyedül Commodus volt kellőképpen komplex a maga szeretethiányával, gyermeki gőgjével, apakomplexusával, vérfertőző vágyaival és sajátos uralkodói elképzeléseivel. Maximus ezzel szemben viszonylag egyszerű, egy erkölcsös, puritán katona. Nem tudjuk miért lett elege az erőszakból. Vannak ugyan naturlaisztikus sérülések, de ez csak sokkolás, messze nem olyan elborzasztó mint mondjuk az Elfújta a szélben a földön fekvő sebesültek ezrei.

Élmény

Mint fentebb említettem, voltak jó témái a történetnek, de elnyomta őket az akció és leegyszerűsített drámaiság. Nem éreztem át a karkaterek többségének érzéseit, és nem csiklandozták nagyon az elhangzottak se az agyam. És mivel nem éreztem át a karakterek belső világát, alaptalanul tűnt érzelgősnek a film - nyálasnak, ha úgy tetszik. Voltak szép képek, főleg a víziószerű jelenetekben, de nem vitték el túlzottan absztrakt irányba. Kimaradt a kereszténység is - nem kötelező ugyan, de remek alkalom egy kis filozofálgatásra (remélhetőleg a Quo vadis?-ban lesz benne részünk bőven).

Érdekességek

- Ridley Scott rendező testvére, Tony Scott szintén híres rendező volt (egyszer majd sorra kerül egyik filmje, a Tiszta románc), 2012-ben betegsége miatt öngyilkosságot követett el.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Russel Crowe és Tomas Arana (Szigorúan bizalmas)
- Oliver Reed a forgatás során szívrohamban elhunyt.
- A film témája és sikere miatt új reneszánszukat élték a történelmi epikus filmek, hamarosan olyan filmek következtek, mint a kultikus 300.
- Természetesen nem szabad fennakadni a történelmi hitelességen, de valós eseményeken alapul a történet. A filmmel egyezően Marcus Aurelius 180-ban meghalt Bécsnél a germánok elleni csata után. Utódjának fiát, Commodus-t választotta, aki szívesen gladiátorkodott is. Filmbéli nővére 182-ben sikertelen puccsot kísérelt meg ellene, ezért kivégezték. Megalomániája miatt a szenátus és szeretője végül 192-ben megölette.

Szólj hozzá!

Közönséges bűnözők (1995)

2015. július 28. 08:02 - Liberális Artúr

Rendezte: Singer, Bryan
Műfaj:
bűnügyi, krimi, neo-noir, thriller
Főbb szereplők:
Stephen Baldwin, Gabriel Byrne, Chazz Palminteri, Kevin Pollak, Pete Postlethwaite, Kevin Spacey

Megjelenés: 1995, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/x3t0Nc6fg7w
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/kozonseges-bunozok-the-usual-suspects/movie-1419

Tartalom

Egy nagy kikötői lövöldözés és robbantás után két szemtanú marad életben: a félig béna, kisstílű csaló Verbal (Kevin Spacey) és egy magyarul zagyváló, összeégett bandatag, aki egy nevet emleget folyamatosan: Keyser Soze. Verbal tanúvallomásából megtudhatjuk, hogy egyszer a rendőrség látszólag alaptalanul begyűjtötte őt és négy másik nagy múlttal rendelkező bűnözőt, de nem találtak ellenük bizonyítékot abban az ügyben, amiben épp nyomoztak. A közös fogság azonban jó alkalmat biztosított, hogy összeismerkedjenek és közös akción kezdjenek dolgozni. Néhány sikeres rablás után felkereste őket a legendásan rettegett, titokzatos Keyser Soze embere, hogy hiúsítsanak meg egy kikötői kábítószerüzletet. A drogot meg kell semmisíteni, de cserébe a pénzt megtarthatják. Soze olyan mint a zsákos ember: mindenki fél tőle, de senki se látta, egészen idáig...

A filmnek nincs mondanivalója, lényege a történet fordulataiban van. Meglepetések sorozata ér minket, hogy a legvégén aztán lesújtson ránk a legnagyobb csavar. Olyasmi mint A nagy balhé, csak a kedélyes csalók helyett itt keményebb bűnözők keményebb életét követhetjük nyomon.

Megvalósítás

A filmben nem vettem észre érdekesebb képet. Sok arcot láthattunk annyira közelről, hogy el se fértek a képben, de Leone legszebb hagyományaival ellentétben nem bámulhattok annyira hosszú ideig, hogy elidőzve rajtuk múltat lássunk beléjük.

A film tulajdonképpen mindent alárendelt a fordulatoknak: a karakterek könnyen mgejegyezhetőek, így futószalagon szállíthatóak, eldobhatóak. A zene nagyon hatásvadász, hogy érezzük, mikor hogyan kell érzelmileg reagálnunk. A cselekmény gyors és elsőre nehezen követhető, hogy véletlenül se maradjon időnk eltöprengeni.

Élmény

Végre egy film, amit nem csak én éreztem gyengének, hanem számos kritika is. Mivel az egész a nagy fordulatra volt kihegyezve, nem igazán maradt lehetőség a mély drámaiságra vagy a szórakoztatásra. A nagy fordulat viszont működik, mint egy vicc csattanója, és valószínűleg ennek köszönheti népszerűségét és kult státuszát a film. Nekünk magyaroknak külön pozitívum (?), hogy végre egy magyar bűnbanda is jelentősnek tűnhet hollywoodi filmben, bár elég komolytalan volt az erős tájszólással beszélő magyarokat hallgatni. (Nem ellenőriztem, de állítólag ez a magyar szinkron hibája, az eredetiben normálisan beszélnek, csak a magyar nézők miatt tették kicsit megkülönböztethetőbbé a "külföldi" magyart.)

Érdekességek

- Az első vetítésig minden színész azt hitte, ő Keyser Soze. A törököknek ugyanakkor csúnyán elcseszték a meglepetést, ugyanis a "Soze" törökül ugyanaz, mint Keyser Soze valódi neve.
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Kevin Spacey (Hetedik, Szigorúan bizalmas), Suzy Amis (Titanic), Peter Greene (Ponyvaregény)

2 komment
süti beállítások módosítása
Mobil