Cselekmény: Főhősünk a fiatal lány, Insiang, aki mosónőként dolgozik Manila nyomornegyedében, ahol kevés a munka, ezért minden a pénz körül forog (na meg fiatalok esetén a szerelem körül is). A probléma ott kezdődik, hogy Insiang anyját, Tonyát elhagyta férje, ami miatt a nő megkeseredett és Insiangon, illetve ex-férje családján tölti ki haragját. Sikerül is végül annyira összeveszniük, hogy az ex családja inkább kiköltözik a házból, ami jól jön Tonyának, van ugyanis egy nála fiatalabb szeretője, Dado, a környék erősembere, aki innentől kezdve vele élhet. A férfinak persze csak Tonya megtakarításaira fáj a foga, de Insiang is bejön neki...

Téma: A realisztikusabb mélyszegénység és a klasszikusabb Elektra-tematika mellett a csak kontextuálisan sejtetett politikai elnyomást tartom a fő motívumnak, amely a nyomorral együtt testileg és szellemileg lezülleszti a társadalmat, szó szerint bűnbe és mocsokba kényszerítve őket.

Tartalom: A nyitókép elég sokkoló módon egy disznóvágással indít, majd átsiklunk a nyomornegyedre, ami elég egyértelmű párhuzam. Munka nincs, pénz nincs, marad az alkohol és a szerencsejáték. Az alapszitu egyszerű, az idősödő Tonyát valamikor elhagyta férje egy másik nőért, amitől Tonya megkeseredett és lányán, Insiangon tölti ki haragját, aki nemcsak fiatal és szép, de tisztes is. Tonya kegyetlen természete előbb a kiabáláson keresztül mutatkozik meg, majd exének családja elüldözésén, végül Insiangot terrorizálja testileg-lelkileg. Insiangnak van egy udvarlója, őt meg a helyi geci, Dado terrorizálja. Dado újabb áldozata Tonya, akinek pénzéért elhiteti vele, hogy szereti, ami nyilván imponál az idősödő nőnek. Nem spoilerezem el, a lényeg, hogy Insiangot kihasználja mindenki, elvész minden reménye és illúziója, tudja, hogy egyetlen esélye, ha elmenekül a környékről, ám ez sem jön össze. A történet váratlan fordulata a tipikus nyomorpornós összeomlás helyett, hogy Insiang kezébe veszi a sorsát és a környék eszközrendszerét saját akarata érvényesítésére, amivel elveszti ártatlanságát - tulajdonképpen lehet nézni felnőtté válós történetként is. Illetve ez a fordulat egyáltalán nem váratlan, elnézést érte, anakronisztikus voltam. Mai szemmel váratlan, ám az 1970-es évek népszerű műfaja volt, amiben jeleskedett a Fülöp-szigetek is, a szoftpornós-erőszakos, női bosszúálló film. Ezzel a helyzettel nehéz nem párhuzamot vonni az akkor épp uralkodó, erőszakos diktatúrával, ha csak annyi is az átfedés, hogy az elnyomás megmutatkozik kicsiben és nem tár fel komolyabb összefüggéseket.

Forma: A nyitójelenet durvára vágott naturalizmusa alaposan megadja az alaphangulatot, a nyomornegyed pedig magáért beszél a tömött, sáros, szűkös, düledező viskóival. Ez utóbbit valódi helyszínen vették fel. Külön vizuális motívumokat nem tudok kiemelni, viszont nagyon ügyesen hagynak folyni minden jelenetet, értem ezalatt, hogy nem kizárólag történéseket láthatunk, hanem a hangulatnak, helyzeteknek vagy karaktereknek megágyazó késporokat is; nem úgy, mint pl. a Tarrnál rendszeresen visszatérő elem, hogy ottmarad a kamera egy jelent végén. Itt pl. az egyik kedvencem az volt, amikor Insiang és a pasija szobára mennek, és végignézhetjük, ahogy a férfi teszetoszán leküzdi magáról a cipőit, mielőtt lefeküdnének. Egy gyakori eszköz az arcraközelítés, ami elég szappanoperás stílus, de legalább hagynak időt elmélyülni a színészek arcában, akik elég jó szintet hoztak. A zenéről nem tudom eldönteni, hogy idegesített vagy tetszett, mer nagyon rövid motívumot játszottak be mindig jó hangosan, ami adott egy jó kis depresszív, monoton hangulatot, de unalmas is volt. Nem vagyok benne biztos, hogy szándékosan ezt a hatást akarták vele elérni.

Élmény: Vegyesek az érzéseim, mert kissé vegyes a film hangulata - ez annak köszönhető, hogy ma nagyon más irányt venne egy ilyen történet, sokkal jobban hangsúlyoznák Insiang szenvedéseit, míg itt nem akarták ennyivel letudni a történteket (bocsi a rébuszokért, nézzétek meg a filmet). Akármelyik oldalát is domborítják ki azonban Insiangnak, jobb lett volna nagyobb drámaiságot kapnia.

Érdekességek

• A film egy 1974-es szappanopera epizódjának feldolgozása, annak a főszerepét is ugyanaz a színésznő játszotta.