Rendezte: Paul Weitz
Műfaj: tini, vígjáték
Főbb szereplők: Jason Biggs, Shannon Elizabeth, Alyson Hannigan, Chris Klein, Natasha Lyonne, Thomas Ian Nicholas, Tara Reid, Seann W. Scott, Mena Suvari, Eddie Kaye Thomas
Megjelenés: 1999, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,0
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/amerikai-pite-american-pie/movie-9181
Cselekmény: Négy végzős, bezsongott középiskolás fiú minden gondolata a szex körül forog, de korántsem olyan egyszerű elveszíteni a szüzességet. Jimnek például nagyon tetszik a cseh cserediáklány, de oda se mer menni hozzá. Oz béna, macsó dumáit kinevetik, Finch sikertelenül játssza a kifinomult úriembert, Kevinnek pedig ugyan van barátnője, de a lány nem akarja beadni egyelőre a derekát. Egy rosszul sikerült buli után elhatározzák, hogy még középiskolásként mindenképpen túlesnek a dolgon, és újult erővel vetik bele magukat a próbálkozásba: Kevin megpróbálja először csúcsra juttatni barátnőjét, hogy ezek után kedve legyen többhöz is; Jim online randira regisztrál; Oz beszáll egy kórusba, hogy ez alkalommal az érzékeny srácot előadva jusson be egy bugyiba; Finch elhiteti magáról, hogy átlagon felüli méretekkel bír...
Téma: Felszínesnek mondják, de szerintem nem teljesen tartalmatlan, hiszen van egy szép íve annak, ahogy a mindent betöltő és pusztán testiséget jelentő szextől eljutnak a fiúk a felismerésig, hogy van élet ezen túl is. A legérdekesebb Kevin egészen felnőttes kapcsolata lehetne, de a történet jellege nem engedi kibontani a drámáját.
Tartalom: Valójában nem csak négy, hanem sokszereplős a történet; elvileg az író alteregójaként működő Jim lenne a főszereplő, de szerencsére mások is kapnak teret bőven. Inkább csak három fő történetszál van: Az első Jim, ő a legkevésbé érdekes, hiszen tapasztalatlanként fél a csajoktól és végig csak a szexre hajt, bár a végén elkeseredésében megérti, hogy nem ezen áll vagy bukik a világ. Második főbb karakterünk Oz, aki látszólag az izomagyú kategóriát képviseli, de csak látszólag; valójában alapból sem olyan, így nem nevezném igazi jellemfejlődésnek, hogy a történet végére megtanulja emberszámba venni a nőket és fontosabbnak tartani a kapcsolatot a szexnél. A harmadik főbb karakterünk Kevin, akinek már van komoly kapcsolata, de a lány halogatja a szexet a tökéletes pillanatra várva, Kevin meg a "szeretlek" szó kimondását, míg meg nem értik, hogy nincsenek tökéletes pillanatok, nem kell túlmisztifikálni a dolgot. Az ő utolsó jelenetükben egy csomó mindent le lehetne szűrni a kényszerszextől a kapcsolati hazugságokig, de mivel a történet nem fejtette ki részletesebben, én sem fogom. A többiek, még Finch is, különféle mellékkarakterek a poénok kedvéért, nincs különösebb szerepük azon kívül, hogy ugyanazt a jellegű viccet elsüssék. A poénok altestiek, kamaszosak, alapvetően a kamaszos bénázásból és a helyzetkomikumból adódnak. És bár voltak hasonló, kendőzetlen vígjátékok jóval korábban is (pl. Party zóna (1978)), Ebert szerint itt érte el Hollywood az altesti poénok kimaxolását.
Forma: A kamerakezelés nyilván nem egy művészi kivitelezés, a zene gyakran utal más filmekre (Diploma előtt (1967), Nulladik óra (1985)), Oz esetében a dalszöveggel még építik is a dramaturgiát, szóval minden rendben van. Ami nem volt az, az a vágás vagy legalábbis az ütemezés, mert sokszor indokolatlanul sok idő telt el egy poén és a reakció között. Nagy a vizuális humor szerepe, elvégre szexuális helyzetekben vagyunk benne folyamatosan, helyenként sikerül kreatívnak is lennie, pl. a sörivós jelenet egészen hitchcocki egy darabig azzal, hogy húzzák a halaszthatatlant. A kedvenc elemem azonban a színjáték volt, egészen pontosan Jim és apja kettőse. Sosem értettem korábban ezt a "működik kettejük között a kémia" dolgot, de most nagyon átjött, ahogy élvezik egymás társaságát, hogy Jim majdnem elröhögi magát, hogy az apja állítólag végig improvizálta a szövegeit.
Élmény: Nagyjából egyidős vagyok a filmmel, mármint hasonló életkorú vagyok, mint a szereplői; fergeteges vígjátékként élt a fejemben. Talán a korral jár, talán már más időket élünk, de egyes részei nem hogy nem voltak viccesek, de ma már épp ellenkezőleg hatnak, mint pl. a webkamerás jelenet. Szóval sajnos ez már csak egy közepesen vicces tinivígjáték. A kritikák szerint már 1999-ben is az volt...
Érdekességek
- Korábban láttuk:
- Tara Reid (A nagy Lebowski)
- Mena Suvari (Amerikai szépség)
- Eugene Levy (Családi vakáció, Guffmanre várva)
- Shannon Elizabeth (Igazából szerelem)
- Molly Cheek (Pókember 2)
- Casey Affleck (Good Will Hunting, Csillagok között, A régi város)
- A filmnek még három folytatása készült, jóval kisebb sikerrel.
- A Jessicát alakító színész részben magyar származású, anyai nagyszülei magyarok, de arról nem találtam infót, hogy kötöttek ki végül Amerikában. Az anyja már Franciaországban született.
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Amerikában, Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)