Cselekmény: ...avagy "csoda". Egy vidéki faluban járunk, ahol olyan ritka az eső, hogy a helyiek átoknak hiszik a jelenség okát, amiért régebben egy leprást elüldöztek. Főhősünk Elsa, a fiatal szolgálólány, akit "anyja" a környéken talált és magához vett. Egy nap napfogyatkozást észlelnek, Elsa pedig látni véli Szűz Máriát. A kis vallásos közösség előb kiűzné belőle a démont, amiért ilyeneket mond, ám amikor csodával határos módon meggyógyul egy nagybeteg, hinni kezdenek neki. Egyre többen zarándokolnak hozzá, hazaköltöznek a nagyvárosban szerencsét próbáló egykori ismerősök, és még egy dokumentumfilmes is forgatni kezd...

Téma: Bár a gerincet a vallás(os túlbuzgóság) adja, több kiemelt témája is van az igazság és a látszat viszonyától az ország szegénységéig, illetve nyomokban felfedeztem utalásokat az akkor még épp dúló diktatúrára is. Alapvetően úgy érzem, a történet oda akar kilyukadni, hogy magunknak kell tennünk és tennünk kell a sorsunk jobbra fordulásáért.

Tartalom: A szerkezett kissé szét van csúszva, a cselekményszálakat és a karaktereket nekem legalábbis nem volt könnyű követni, mintha csak össze lettek volna ömlesztve. Kezdjük Elsával, akinek látomása van és gyógyerővel ruházzák fel hívei. Az ő célja, hogy hitet adjon az embereknek a problémák leküzdésére, csak aztán nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő szerette volna. Barátnője, Chayong szerelmes és feltétlenül bízik Elsában és párjában. A harmadik főbb karakter Elsa gyerekkori barátja, Nimia, aki jobb híján a nagyvárosba ment prostituáltnak, ám mondjuk úgy, hogy nem bírta a munkát. Az ő köreikhez kapcsolódnak különböző témákat behozva más, apróbb karakterek (pap, filmes, vendégmunkás), akik közül a filmes érdekesebb, ő talán a rendező alteregója is lehet, mindenesetre morfondírozik egyet a filmezés etikájáról. A történet csúcspontja a végén van, ahol Elsa elmondja, hogy nem szabad a csodára várni, tennünk kell a boldogulásunkért, de - bocs a spoilerért - süket fülekre talál és az ájtatoskodó tömeg nagyon látványosan figyelmen kívül hagyja, mi történik körülötte. Ugyankkor az utolsó jelent már helyenként olyan szinten nevetséges, hogy nem tudom eldönteni, ez csak a kor színvonala vagy szándékosan akartak gagyi tömegjelenetet csinálni, hogy szatirikusabbnak tűnjön a film és nehogy túl komolyan vegyék a nézők. Az egész ideológiai szálat nagyban keretezi a társadalmi nyomor, az szinte mellékes, hogy a faluban nincs munka és esetenként éheznek, de amint híre megy Elsának és mindenhonnan odaözönlenek az emberek, megjelennek velük a drogozás, a nemi erőszak, a lopás, a gyilkosság és egyebek, no meg a mindenféle betegségtől szenvedő ember - egy teljesen disztopikus világnak tűnik, amiben élnek, amelyben egyetlen remény már csak a csoda maradt. Az aookir diktatúra rendszerkritikája csak apróbb utalásokban, de rendre felbukkan, ilyen pl. a rendőr és a polgármester együttműködése vagy Elsa mint az erős vezető.

Forma: Nem tudom, ennek megint olyan szedett-vetett benyomása volt, pedig voltak jobb és kreatívabb megoldásai, de közben meg olyan amatőrnek tud tűnni. Szeretett például játszani a színekkel és a térrel, többször jött előre a háttérből valaki vagy fordítva. Több ezer statisztával dolgoztak, ami nem látszik meg a tömegen, inkább azon, hogy milyen sokat szerepelnek különösebb cél nélkül, így aztán már-már dokumentumfilmes hatása volt. A fülöp-szigetek legendás színésznője az Elsát alakító színész, akit állítólag ez a szerepe tett halhatatlanná, bár ebből nem sokat vettem észre, mert Elsa karaktere eléggé visszagfogott volt. Sokaknál pedig egyfajta erőltetettség látható, nem természetes színjáték. A zene szépen aláfesti az eseményeket, nincs különösebb erénye vagy negatívuma, de az megint jól jellemzi a film egyenetlen sítlusát, hogy egyszercsak a semmiből egy mezőn sétáló filipínó a Mr. Lonely-t énekli.

Élmény: A film a legnagyobb filipínó klasszikusnak számít, ez volt az első film, amit felújítottak, mondatai szállóigékké váltak, ráadásul a legnagyobb színészlegendájuk alakította a főszerepet. Én mégis sutácskának éreztem, mind tartalmában, mind megvalósításában szét volt esve, amatőrnek tűnt. Egy erősebb kéz odatehette volna a hasonló, korabeli amerikai szatírák mellé. De persze lehet, hogy megint csak a külföldi szól belőlem, hiszen ne felejtsük, hogy a Fülöp-szigeteken húsvétkor rendszeresen keresztre feszítik magukat az meberek, szóval ott a kereszténység sokkal súlyosabb téma.

Érdekességek

• A történet iheltői a Cabra-szigeti Mária-jelenések voltak az 1960-as évekből, ahol diákok vélték látni Máriát.
• Később színházi és zenés feldolgozása is született a filmnek.
• Hivatalosan tíz Mária-jelenést ismer el az egyház.