Cselekmény: A vidéki Ligaya (Hilda Koronel) elszegődött Manilába egy gyári munkára kecsegtető feltételek mellett, de egy nap levél érkezik munkaadójától, hogy a lány eltűnt egy pár drága fülbevalóval. Szerelme, Julio (Bembol Roco) azonnal nyomába ered, egy építkezésen helyezkedik el éhbérért, ahol kollégái révén megismerkedik a városi nyomorral és a kiszolgáltatottsággal, miközben Ligaya vélt lakhelye előtt szobrozik éjszakánként, hátha megpillantja szerelmét...

Téma: A cselekmény az 1970-es évekre jellemző szocialista nézőpontból mutatja be a kizsákmányolt, legalsóbb munkásosztály nyomorát és kiszolgáltatottságát, meg persze van benne egy adag "romantika" a régi vidéki idill és a modern nagyvárosi fertő ellentétéről. Nem tudom, hogy véletlen vagy szándékos, mindenesetre beleláthatunk némi etnicista Kína-ellenességet is harmadik motívumként.

Tartalom: Javarészt az alsóbb társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát követhetjük nyomon Julio életén keresztül, aki ugye vidékről jön fel a fővárosba szerelme után. Építkezésen vállal munkát éhbérért, de még ebből a bérből is kiforgatják vadkapitalista felettesei, akiket ráadásul a hatóságok is támogatnak, mint később kiderül (ekkor vagyunk a kellős közepén a Marcos-diktatúrának). Utcán alszik vagy kollégái tákolmányaiban, szexmunkásnak áll (ezt erősen megvágták, ezért kissé értelmetlen lett a szál); a szex egyébként is központi téma, hiszen Ligaya is nyilván prostituált lett, ahogy egy földönfutóvá váló karakter is, a férfimunkások pedig nem veszik észre, hogy ők is fenntartói e rendszernek, amikor igénybe veszik a szolgáltatást, miközben megvetik azt. Ezt leszámítva már idillien erős a szolidaritás a munkások között, a nagy szegénységben is megosztják egymással mindenüket - amikor viszont Julio belebotlik egy tüntetésbe, simán átsétál rajtuk, önmagával van elfoglalva. A vidék-város/idill-fertő ellentétet Julio visszaemlékezései mutatják, mert bár ott is nagy a szegénység és nem ritka az erőszak, az emberek még boldogulnak önerőből, Manilában már nem. Julio karaktere ezt jelképezi, teljesen naiv, egykedvűen elfogad minden rosszat és nehézséget, szinte már fatalista, ahogy Ligayát is rábeszéli tervére később. Erre már túl későn későn, csak a legvégén ébred rá. Ami a kínai szálat illeti, ez mindössze abból adódik, hogy Ligayát kínaiak kényszerítik prostitúcióra és a kínai negyedben vagyunk emiatt állandóan, de nem találtam különösebben erős filippínó-kínai ellentétet a Wikin. A címet nem sikerült értelmeznem.

Forma: Alapvetően a vágásokkal, pontosabban azok ütemével machinál a film, ezen kívül olyan nagy kreativitást nem fedeztem fel a megvalósításban. A cím alapján több fény-árnyjátékot vártam, de csak egyszer bandukol neonfényekben Julio az éjszakában. A város személytelenségének egyik kifejezőeleme, hogy gyakran nem látjuk, mi történik, csupán elbeszélésekből értesülünk róluk. A zene részben az 1970-es elektronikáját hozza, ami mai füllel már-már viccesen retró, részben népszerű popdalokat, amelyek áthallásosak az amerikai kulturális gyarmatosítással. A színészek rendben voltak, helyenként egyes karakterek túlzóak, de a főszereplők nem.

Élmény: Ez Az anya, a lány és a szerető (1976) és a Himala (1982) világa nagyjából, kissé nyomorpornó érzéseket váltott ki belőlem, hiszen Julio fokozatosan csúszott lefelé. Rendben van egyébként, nem tudok különösebben belekötni, kordokumentumként fontos, csak ilyen típusú sztorikból már láttam sokat.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  • Bembol Roco (A veszélyes élet éve)
  • Hilda Koronel (Az anya, a lány és a szerető)
• Az író maga is építkezéseken dolgozott évekig, így tapasztalatai hitelesek; a férfiprosti-szál azonban a meleg rendező kérésére került bele.