Artúr filmélményei

Fel (2009)

2015. augusztus 29. 13:35 - Liberális Artúr

Rendezte: Docter, Pete
Műfaj:
kaland, tragikomédia
Főbb szereplők:
Ed Asner, Christopher Plummer, Jordan Nagai

Megjelenés: 2009, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,3 pont
Előzetes: https://youtu.be/pkqzFUhGPJg
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/fel-up/movie-101695

Tartalom

Carl kisgeyerek, csodálja a hírek hősét, az egzotikus tájak ifjú felfedezőjét, Muntzot, aki egy ritka madár után kutatva eltűnik. Csodálatában osztozik Ellie, a szomszéd kislány is. Arról álmodoznak, hogy egyszer majd ők is felfedezők lesznek, és a Muntz beszámolóiból ismert egzotikus, időtlen vidékre utaznak. A gyerekek felcseperednek, összeházasodnak, Carl lufiárus lesz, boldogan élnek, de sose lesz elég pénzük a nagy kalandra. Megöregednek, és egy napon Ellie meghal. Carl magányában, Ellie emlékeivel körülbástyázva morcos öregemberré válik. Amikor a külvilág nem hagyja békén Carlt emlékeivel, lufik ezreit köti Ellie-vel közös házukra, és elrepül Dél-Amerika felé. Csakhogy akad egy kéretlen útitársa is egy idegesítő gyerek személyében...

A szokásosan viccesnek induló rajzfilm Ellie halálával egy brutális érzelmi gyomrossal teríti le a nézőt, érzékenyen vázolja az öregkor lelki nyomorúságát, majd abszurd fordulatot véve elkalauzol minket egy álomvilágba, hogy a szokásos Pixar-tanulságot elmondhassa: el kell fogadni a változásokat, túl kell lépni a múlton. Ez részben persze jogos, de amikor épp egy olyan mindenaposan szélsőséges sokkról van szó, mint életünk szerelmének elvesztése, aki mellett évtizedeket húztunk le, akkor felmerül a kérdés, hogy túl lehet-e lépni gyakorlatilag a saját életünkön?

Megvalósítás

Szépnek szép, de nem annyira mint a Némó nyomában, és nem érzem benne azt a kreativitást, ami jellemző volt a Hófehérke és a hét törpére, a Pinokkióra vagy az első Toy Storyra. Sok vizuális geg is volt benne, ami egy film esetén nem utolsó szempont, de eddig többynire csak a párbeszédek voltak viccesek. Ellie és Carl életének szövegmentes klipjének pedig simán kijár "az egyik legmeghatóbb jelenet" cím.

Tartalmában már érdekesebb, rengeteg szimbólummal érzékelteti, hogy a múlt csak egy kolonc, ami visszahúz, kezdve az emlékekkel teli háztól a szimbolikus tazásig és úticélig. Eddig talán ez a legviccesebb animáció, viszont ami nagy problémám volt, hogy a vége már túlságosan elvesztette a realitásérzékét (ld. repülő kutyák).

Élmény

A rajzfilm eleje nagyon erősen indult, de sajnos ahogy elszállt a ház, úgy szállt el nagyszerűsége is, és visszesett egy megszokott vígjáték szintjére. Addig brutálisan őszintén realista volt, mégha mindezt viccesen és kedvesen is tette, de ezután teljesen alárendelte magát a didaktikus üzenetnek, ami végülis gyerekfilm lévén nem biztos, hogy jogosan felróható neki - de most ugye rólam mint felnőttről van szó. ha a csúcspont nem az elején, hanem a végén lett volna, akkor ez egy sokkal erősebb film lehetne.

Érdekességek

- Docter, a rendező is feltűnik Kevin hangjának erejéig
- Színészek, akiket már hallhattunk korábban a Pixar-filmeken kívül: John Ratzenberger (Csillagok háborúja)
- Kolumbiában a film nagy érdeklődést kapott, mivel Carl erősen hasonlított egyik elnökükre.
- Kiszámolták, hogy körülbelül 23 millió lufira lenne szükség a ház reptetéséhez.
- Egy gyógythatatlan rákbeteg kisfiú szerette volna látni a filmet, de már nem volt ereje elmenni a bemutatóra, ezért még előtte megmutatták neki. 7 órával később meghalt.
- Készült két kiegészítő rövidfilm is: egyik Dugról, másik az idősotthon alkalmazottairól.
- Az elveszett világot a venezuelai Tepuiról mintázták, Paradise Falls-t pedig az ottani Angel-vízesésről.
- Muntz több korablei híresség elegye, közülök legérdekesebb talán Percy Fawcett.

Szólj hozzá!

Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. (1975)

2015. augusztus 28. 21:02 - Liberális Artúr

Rendezte: Akerman, Chantal
Műfaj:
művész
Főbb szereplők:
Delphine Seyrig

Megjelenés: 1975, Belgium
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,0 pont
Előzetes: https://youtu.be/YSRQ_oE-psg
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/jeanne-dielman-1080-brusszel-kereskedo-utca-23-i-ii-jeanne-dielman-23-quai-du-commerce-1080-bruxelles/movie-1212

Tartalom

Jeanne (Delphine Seyrig) özvegy háziasszony, kamasz fiát egyedül neveli. Napjait a rutinszerű, kényszeres házimunka teszi ki, ám délutánonként egy-egy férfit is fogad némi jövedelemért. A film első napján minden a bejáratott rutin szerint halad, a második napra azonban kicsit kicsúszik kezéből az irányítás: leejt egy cipőkefét, és még a krumplit is túlfőzi. Harmadnapra tovább romlik a helyzet, a kávét is elrontja...

A kényszeres rendmánia és pontosan beosztott napi rutin alatt természetesen elfojtot szorongás lapul, amely a film végén kitör - de ha nem tört volna ki, akkor sem lett volna kevesebb a film. Hogy mi a szorongás oka, az nekem nem egyértelmű; a kritikák szerint a nők elnyomásáról van szó. Akárhogy is, Jeanne a belső bizonytalanságát a külső rendben találja meg, de amikor a film végén ez felborul, ő is borul vele együtt.

Megvalósítás

A kamera nem mozog sokat, néha ott is felejtődik, miközben a szereplő már elhagyta a jelenetet. A jelenetek pedig hosszúak, ha valamit csinálnak, azt láthatjuk végig. A csend szinte teljes.

Kevés a párbeszéd, és néha azok is érzelemmentesen eldarált szövegek, legalábbis Jeanne részéről mindenképpen. Ebben és a képi világában is emlékeztet A félelem megeszi a lelketre. A cselekmény nagy részét a házimunka teszi ki, de ez sem unalmas a film három és fél órás hossza ellenére. Miután megtanultuk az első napon a háziasszony rutinját, a második nap elrontott krumplis jelenete, akármennyire hülyén hagzik is, kifejezetten izgalmas.

Élmény

Tipikusan "egynek jó" film, a sajátos stílusa és a hozzá tökéletesen passzoló tartalom együttese ez egyszer érdekes is lehet, de a kettő külön más-más filmben újra nem működne. Talán Ozu somingeki filmjeivel rokonítható felszínesen, de itt számomra sokkal egyénibb tragédiának tűnt a történet, mint általánosabb társadalmi jelenségnek.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Delphine Seyrig (A burzsoázia diszkrét bája)
- A szomszédnő hangját maga a rendező, Akerman adja.

Szólj hozzá!

A rakparton (1954)

2015. augusztus 27. 13:36 - Liberális Artúr

Rendezte: Kazan, Elia
Műfaj:
dráma, film noir, krimi
Főbb szereplők:
Marlon Brando

Megjelenés: 1954, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/QOLHbQjtSFs
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/rakparton-on-the-waterfront/movie-2073

Tartalom

Terry (Marlon Brando) a tetőre hívja beszélgetni kollégáját, de Terry nem megy fel. A következő pillanatban a barát, aki Edie (Eva Marie Saint) bátjya, lezuhan. A helyszín a new yorki rakpart munkásnegyede; mindenki tudja hogy itt valójában leszámolás törént, hiszen a báty spicliskedni akart a zsaruknak a korrupt, maffiaszerű szakszervezeti elnök, Johnny (Lee J. Cobb) ellen. Terry nem hitte hogy ebből gyilkosság lesz, ezért elbizonytalanodik a kikötői rendszerben. Edie és egy pap kívül áll ezen a közegen, egyelőre nem is sejtik, miért kellett meghalnia a bátynak, ezért nyomozni kezdenek. Terry és Edie is összefutnak, egymásba szeretnek. Terry lelkiismerete egyre hangosabb, kezdi megérteni, mennyire rossz hely a kikötő.

A filmnek több olvasata is van. Először is ott a keresztényi szál, amelyben a katolikus lányneveldéből érkező angyali, szőke lány a papot emlékeztetve kötelességére, vele együtt szembeszállnak a sátáni Johnnyval és felébresztik Terry lelkiismeretét, aki passiószerű utolsó jelenetével krisztusi figurává emelkedik. Nem véletlenül ajánlja a filmet előkelő helyen a Vatikán. Másodszor lehet értelmezni önéletrajzi filmként is, erről majd bővebben az Érdekességek rovatban. Ott van a környék és eme társadalmi osztály bemutatása, de erről meg majd a Megvalósítás rovatban írok. Végül ne felejtsük el az emberi oldalát sem, Terry személyében olyan tragikus karaktert kapunk, akiben sok minden lappang, aki megtört, utálja a világot, szereti és gyűlöli testvérét, nem tudja  mit kezdjen magával... stb.

Megvalósítás

Tartalmilag meglepően realista, eddig valahogy mindig idilliek voltak még a bűnözők is. Itt minden és mindenki mocskos, nincsenek igazán jók és heroikusan amerikai alakok, és bár a vége kicsit idealizált, Terry sem egy példakép-típus. Még a főgonosz is egy piti kis bűnöző. Hideg van, a nap ritkán süt, a helyszínek valódiak, ahogy a munkások többsége sem színész vagy statiszta, hanem igazi rakodó.

Terry is igazi proli, faragatlan bunkó, csak az érdekli, hogy megérje a következő napot, nem számítanak az erkölcsök, az ideák, a kapcsolatok - legalábbis Edie felbukkanásáig.

Élmény

Meglepően keményen realista film igaz történet alapján (még a kikötői pap is valós alakról lett mintázva) amerikai alkotástól ilyet nem vártam, sőt, semmilyen filmtől sem. Nem egy szemet gyönyörködtető film, de képileg rendben van, a története kicsit idealisztikus, de azért élvezhető.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Marlon Brando (A keresztapa, Apokalipszis most), Eva Marie Saint (Észak-északnyugat), Lee. J. Cobb (12 dühös ember, Az ördögűző), Rod Steiger (Doktor Zsivágó), Martin Balsam (12 dühös ember, Pszichó)
- Eva Marie Saint még életben van, 91 éves, ahogy Nehemiah Persoff (a taxis) is, ő 96.
- A film egyfajta önigazolás is a rendező, Kazan részéről, aki kommunizmussal vádolta meg a mccarthyzmus Amerikájában több szakmabelijét is, többek közt Dassint, aki emiatt volt kénytelen Franciaországba menni. A filmben Terry felrúgja a kikötői némasági fogadalmat a nagyobb jó érdekében.
- Az egyik rosszfiút alakító színész korábban bokszoló volt, aki látványos show-műsorokba is belement: birkózott medvével, kenguruval és polippal is.

5 komment

Ryan közlegény megmentése (1998)

2015. augusztus 26. 22:40 - Liberális Artúr

Rendezte: Spielberg, Steven
Műfaj:
dráma, háborús
Főbb szereplők:
Tom Hanks, Edward Burns, Tom Sizemore

Megjelenés: 1998, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/g193eTLigrQ
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/ryan-kozlegeny-megmentese-saving-private-ryan/movie-2154

Tartalom

1944, Franciaország, a normandiai partraszállás. Az amerikai Miller (Tom Hanks) és százada a partraszállók között van, egy véres ütközetben sikerül megvetniük a parton a lábuk. Az elesettek között van egy Ryan vezetéknevű katona is. Amikor a külügyminisztérium rájön, hogy a négy Ryan-testvérből ő már a harmadik áldozat, elhatározzák, hogy a negyediket mindenképpen hazaküldik a franciaországi frontról. Csakhogy Ryan közlegény helyét nem tudni pontosan, ezért Millert és néhány emberét bízzák meg, hogy kutassák fel őt az ellenséges katonáktól hemzsegő francia frontról.

A háborús mészárlást néha megszakító road movie erkölcsi alaptétele, hogy harcolni nem valaki ellen, hanem valaki(k)ért érdemes. Ez egészen konkrétan megnyilvánul Ryan kimentésében, illetve általa mindazokban, akikért életüket adták a katonák. A film lényege ettől függetlenül persze az értelmetlen, de látványos erőszak, ahogy cafatokra tépik a golyók a katonákat. Nem is tudjuk miért zajlik a háború, de nem is fontos. Menni kell előre, és lehetőleg életben maradni. Erről akár asszociálhatnánk az életre is, mint folyamatos küzdésre.

Megvalósítás

Spielbergtől megszokott minőség. Szép és kreatív képek vannak, de ezúttal inkább a világháborús felvételekre hajazó rángatós-kézikamerás felvételek a jellemzők, amelyek közelről követik a katonákat, hogy mi is minél közelebb érezzük magunkat az eseményekhez. A színvilága nem fekete fehér, de meglehetősen fakó, ezzel ugyancsak a korablei felvételeket igyekszik megidézni, és eleve egy ridegebb világot mutat.

A karakterek közül pont a legfontosabbak unalmasak, a mellékszereplő Miller emberei leginkább szerethetőek, és hozzájuk kötődnek a legemberibb pillanatok is, mint az orvos viszonya anyjához, a mesterlövész bukása, a zsidó brutálisan megrázó halála, Horváth (!) őrmester komikusan targikus pisztolypárbaja... stb. Ezeket felerősíti az is, hogy egymást váltogatják a katonát emberként, majd gyilkológépekként bemutató jelenetek. A film erőssége ezek mellett a már korábban is sokszor emlegetett és mindenki által dicsőített, hiperrealisztikusnak titulált harcjelenetek.

Élmény

Megrázó film profi, néhol kitűnő megvalósítással - és amiről eddig nem esett szó, de amiben kivétel nélkül mindenkinél szó esett - néhol borzalmasan giccses jelenetekkel. Már a Schindler listájában meglehetősen kellemetlen volt a hatásvadászat és a Hollywood-fíling, de itt még rosszabb volt, mert realisztikus jeleneteket követett, ellentétben az előbbi filmmel, ahol eleve végig az érzelmeken volt a hangsúly. A filmet itt is keretbe foglalja a jelen, és a legtöbben teljesen jogosan inkább nem is beszélnek róla, annyira kellemetlen a szirupos hazafiság megnyilvánulása. Kéne Spielberg mellé egy felügyelő, aki néha ad neki egy tockost, amikor ilyenekre vetemedik, és ő lenne a legjobb. Egy írás nyomán elgondolkoztam, hogy nem ironikus-e az egész, és valami más van a dolog mögöt, de aztán eszembe jutott az összes többi borzalom a többi filmjéből, és elvetettem az ötletet.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Tom Hanks (Forrest Gump, Toy Story), Giovanni Ribisi (Avatar), Leland Orser (Hetedik)
- Dale Dye veterán haditengerész, leszerelése után Hollywoodba költözött szakértőnek, így számos filmben részt vett szakértőként, de kisebb szerepeket is eljátszott
- A normandiai partraszállás során mintegy 10-10 ezer katona halt meg mindkét oldalon. Az Egyesült Államok mintegy 400 000 katonát vesztett a második világháborúban.
- A külügyminiszter Marshall az a Marshall, akinek nevéhez a háború utáni gazdaságélénkítő Marshall-terv fűződik.
- A történet a Niland-testvérek esetén alapszik, noha végül ott egy harmadik testvér életben került elő később.

Szólj hozzá!

Philadelphiai történet (1940)

2015. augusztus 25. 22:27 - Liberális Artúr

Rendezte: Cukor, George
Műfaj:
romantikus, vígjáték
Főbb szereplők:
Cary Grant, Katharine Hepburn, James Stewart

Megjelenés: 1940, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,0 pont
Előzetes: https://youtu.be/oCfuPPR7wnQ
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/philadelphiai-tortenet-the-philadelphia-story/movie-2007

Tartalom

Az arisztokrata Tracy és Dexter (Cary Grant) viharosan szakítanak. Két évvel később Tracy újabb esküvőre készül újgazdag vőlegényével. A társadalmi eseménynek számító esküvőre a pletykamagazin főszerkesztőjének (Henry Daniell) kezében lévő Dexter kénytelen bejuttatni a rezidenciára az író úságíró Mike-ot (James Stewart) és a festő fotós barátnőjét, Lizt. Mindkettőjük művészvénájú, igazából méltóságon alulinak tartják a bulvárt, de szükségük van a pénzre. Az esküvő előtti napokban sok időt tölt együtt a társaság, egyikünk sem igazán az, akinek mutatja magát, szembesülnek a társadalmi helyzettől függő előítéleteikkel, és az esküvő előtti napon csúnyán berúgnak, ami felszínre hoz minden sérelmet, félelmet, érzést...

Romantikus komédia, inkább felszínes. Persze beszélhetünk a kapcsán a társadalmi és egyéb maszkokról, amit az ember akarva-akaratlanul hord, de hiába vonul végig a filmen ez a motívum, sosem megy bele igazán mélyen, nagyjából megelégszik a "legyünk önmagunk" mottóval.

Megvalósítás

Ugyanakkor azért szórakoztatóan teszi mindezt, helyzetkomikum, csípős, pörgős párbeszédek, rohanó cslekmény és még börleszk elemeket is tartalmaz. Kedvencem az átmulatott éjszaka, a magukat esetlenre ivó embereken mindig jót derülök.

Egyébként képileg, hangilag teljesen érdektelen; a film egy színdarab filmes változata, ennek megfelelően csak a szereplőkre, eseményekre koncentrál. Illetve egy dolog mégis érdekes volt: Cukor, a rendező 1939-ben dolgozott az Óz, a nagy varázslón is; a betétdalát pedig viszonthallhatjuk ebben a filmben.

Élmény

Tulajdonképpen jól szórakoztam, de sokat ne várjunk a filmtől, afféle Ez történt egy éjszaka stílusú romantikus komédia szerelmi nagyonsokszöggel, cívódó, vicces párbeszédekkel, de nem nyújt esztétikai élményt.

Érdekességek

- Cukor, a rendező magyar bevándorlók gyereke
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Cary Grant (Észak-északnyugat), James Stewart (Az élet csodaszép, Hátsó ablak, Szédülés), Henry Daniell (Nagyvárosi fények)
- Virginia Weidler gyereksztár volt, 41 évesen szívrohamban hunyt el
- Tracy karaktere valós személyen alapul.

2 komment
süti beállítások módosítása
Mobil