Rendezte: Nuri Bilge Ceylan
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Muhammet Uzuner, Yilmaz Erdogan, Taner Birsel
Megjelenés: 2011, Törökország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/once-upon-a-time-in-anatolia-once-upon-a-time-in-anatolia/movie-119132
Cselekmény: "Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában...", javasolja Arab a Doktornak, kezdje így majd, ha erről az unalmas éjszakáról kell mesélnie egyszer. Történetükben egy elásott holttest után kutat a rendőrség, de a gyanúsított és testvére nem tudnak vagy nem akarnak emlékezni pontosan a helyszínre, hiába látogatják meg éjszakába nyúlóan az összes elképzelhető helyszínt. A háromautós rendőrségi konvojjal tart az elvált Doktor és a prosztatagondokkal küzdő Ügyész is. A sokadik helyszín után Naci, a nyomozó elveszíti türelmét, ezért az Ügyész javaslatára megállnak egy pihenőre Arab rendőr falujában...
Téma: Nem tudom, ezt még végig kell gondolnom :D Nem feltétlenül van konkrét témája, de kétségtelenül van benne helyenként valami transzcendes. (Eltelt pár nap, végiggondoltam:) Azt hiszem nagyjából oda akart kilyukadni a rendező, hogy az élet lehet szép és csúnya is, és ez lehetőségeinkhez mérten rajtunk is múlik, hogy hogyan alakítjuk és állunk hozzá.
Tartalom: Három részre bontanám a történetet, az első, leghosszabb az éjszakai keresgelés, amely szerintem önmagában is kerek egész, minden szempontból jobban visszaadja a lelki-filozofikus utazást. Főhőseink a halál után kutatva a sötét éjszakában, fáradtan megnyílnak lassan, de óvatosan egymásnak, így tudjuk meg, hogy a felügyelőt a beteg gyereke nyomasztja, az ügyészt halott felesége, a doktort meg valami általános kiábrándultság. A csúcspont, ahol mindegyikük tartása összeomlik, akkor jön el, amikor ebben a rideg világban mepillantanak egy szép lányt - de ez nem reménnyel tölti el őket, hogy lehetne szebb is az élet, hanem ellenkezőleg, azt látják benne, ami legfeljebb pillanatnyi boldogság lehet. A második részre aztán kivilágosodik másnap reggelre, a homályosabb szálak értelmet nyernek némi pluszinformáció után, majd a harmadik részben visszatérnek napi rutinjaikhoz, de számomra az éjszakai rész után ezek már nem bírtak sok jelentőséggel. Négy(?) főhősünk négy különböző választ ad a "kérdésre": a bűnöző összeomlik, a felügyelő folytatja sztoikusan, az ügyész újraértékeli életét, az orvos pedig talán még várakozó állásponton van. állítólag erősen hatottak a történetre Csehov művei (amelyekben ugye a drámaiság belső és nem annyira külső), akár úgy, hogy konkrét idézeteket emeltek át tőle. Nem maradt el a Messzéből (2002) megszokott humor sem, például a Ponyvaregényt (1994) mímelve egy irreleváns, étellel kapcsolatos párbeszéddel indítanak, csak itt hamburger helyett joghurt a téma. Az egyik forgatókönyvíróval konkrétan megtörtént egy ilyen éjszakai hullakeresés, elvileg a cél ennek az éjszakának a hangulata volt. Mindenki középkorú, kiégett férfi, a nők csak jelképként jelennek meg, mint valami érdemes cél.
Forma: Amikor a Messzében (2002) Tarkovszkij-filmekkel példálóztak állandóan, arra számítottam akkor, hogy tarkovszkijes filmet fogok látni. Akkor ez nem jött össze, most valamennyire igen, több olyan hangulati kép van, amelyek az ő stílusát idézik (lassított tűz, ablakból révedés, guruló alma... stb.), egyes közeliek már Kieslowski intimitását hozzák vissza, de az autós jelenetek távolijai meg inkább Kiarosztamira hajaznak. Szóval sok a lassú, kitartott, statikus kép vagy ha van is mozgás, azok sokszor távoliak és a távolságban elvész a mozgás energiája. Az éjszakai rész nagy előnye, hogy a sötétség jóindulatúan körülölel mindent és lehet játszani a fényekkel, míg nappal a színek fakóbbra váltanak. Két karakter kap nagyobb teret a színjátszásnak és pont őket látom a leggyengébbenk, a többiek nagyon természetesen játszottak. A zenére nem emlékszem, szóval ha volt is, nem emlékezetes. A hangokkal viszont annyiban kreatívan bánt, hogy a párbeszédek gyakran függetlenedtek a beszélőktől, magasabb szintre emelkedve ezáltal (pl. nem látjuk a beszélőt vagy nem is beszélnek, de attól még halljuk az eszmecserét).
Élmény: Nem véletlenül tartják Ceylan főművének és az évtized egyik legjobbjának, nagyon hangulatosra sikerült és olyan témát sikerült megpeddzenie, amit kevesen tudtak idáig rendesen tálalni. Kár, hogy nem volt egyenletes ez a szint, de így is simán méltó párja a haonló témájú Az élet fájának (2011)
Érdekességek
- Korábban láttuk: Ercan Kesal (Messze)
Országinfó
- Földrajz: Törökország Ázsiában, Nyugat-Ázsiában van, bő nyolcszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata mérsékelt.
- Társadalom: 85 millió lakosa van, nagy többségük török, túlnyomó részük muszlim, gazdasága felső-közepesen fejlett, hibrid rendszer, átmenet a demokratikus és a diktatórikus rendszerek között.
- Történelem: Mint Nyugat-Ázsia többi országa, ez is az egyik legrégebbi emberlakta környék. Már tízezer éve város volt itt, négyezer éve birodalmak, elfoglalták a görögök, a perzsák és a rómaiak, végül a 11. századtól a türk törökök. A türkök egy északkelet-ázsiai nép, akik éghajlatváltozás hatására húzódhattak Közép-Ázsiába ötezer éve. Az önálló török identitás perzsa és az iszlám hatása mellett a 9-10. századokban alakulhatott ki. A mai Törökország területe a 11-12. században "törökizálódott", majd Oszmán 1299-ben alapított fejedelemsége nőtte ki magát sikeres terjeszkedéssel az Oszmán Birodalommá, amely a 15-16. századra érte el csúcspontját, majd a 18. századtól kezdett hanyatlani. Az első világháború során elfoglalták és felosztották a birodalmat, függetlenségi háborút követően 1923-ra alakult ki a mai török állam.
- Film: Természetesen ide is Lumiere-ék hozták el a filmet 1896-ban, az első ismert török film 1914-es, de csak az 1950-es években teremtődött meg a saját filmiparuk. Az 1960-as évek közepétől sikerült kilépni nemzetközi színtérre, a filmgyártás központja a Yesilcam utca. Fontosabb filmek a blogról:
- Ázsia: Namakura Gatana (1917), Kurutta Ippedzsi (1926), Az utolsó krizantém története (1939), Késő tavasz (1949), A vihar kapujában (1950), Élni (1952), Tokiói történet (1953), Ugecu története (1953), Hét szamuráj (1954), Szansó tiszttartó (1954), Az út éneke (1955), A szaké íze (1962), Egy csipetnyi zen (1971), A szomorúság városa (1989), Közelkép (1990), Családi kötelékek (2000), Szerelemre hangolva (2000), Boonmee bácsi (2010)
- Nyugat-Ázsia: Giv'a 24 Eina Ona (1955), Blaumilch-csatorna (1969), Remény (1970), al-Makhdu'un (1972), Az út (1982), Chronicle of a Disappearance (1996), Messze (2002), Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában (2011), Wadjda (2012)
- Törökország: Remény (1970), Az út (1982), Messze (2002), Apám és fiam (2005), Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában (2011)
- Törökország: Remény (1970), Az út (1982), Messze (2002), Apám és fiam (2005), Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában (2011)
- Nyugat-Ázsia: Giv'a 24 Eina Ona (1955), Blaumilch-csatorna (1969), Remény (1970), al-Makhdu'un (1972), Az út (1982), Chronicle of a Disappearance (1996), Messze (2002), Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában (2011), Wadjda (2012)
- Ázsia: Namakura Gatana (1917), Kurutta Ippedzsi (1926), Az utolsó krizantém története (1939), Késő tavasz (1949), A vihar kapujában (1950), Élni (1952), Tokiói történet (1953), Ugecu története (1953), Hét szamuráj (1954), Szansó tiszttartó (1954), Az út éneke (1955), A szaké íze (1962), Egy csipetnyi zen (1971), A szomorúság városa (1989), Közelkép (1990), Családi kötelékek (2000), Szerelemre hangolva (2000), Boonmee bácsi (2010)