Artúr filmélményei

A hobbit (2014)

2024. november 21. 14:42 - Liberális Artúr

Rendezte: Peter Jackson
Műfaj: fantasy, kaland, monumentális
Főbb szereplők: Ian McKellen, Martin Freeman, Richard Armitage, James Nesbitt, Ken Stott
Megjelenés: 2012-2014, Új-Zéland
Hossz: kb. 8 óra
IMDB: 7,7
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-hobbit-varatlan-utazas-the-hobbit-an-unexpected-journey/movie-119742

Cselekmény: A gyűrűk ura (2003) előtt majd' 250 évvel korábban volt egyszer egy aranybányára épülő, virágzó törpe-királyság, Erebor, aminek uralkodója eszét elvette az arany imádata. Mielőtt teljesen beleőrült volna azonban, a hasonlóan kapzsi, rettegett sárkány, Smaug elűzte onnan őket, a túlélő törpék pedig megszégyenülve, a szövetséges elfek tétlenségét is kárhoztatva elmenekültek. Megpróbálták a korábbi filmből ismert Moriát elfoglalni maguknak, de az Azog vezette orkok útjukat állják, bár törpéink vezetője, Thorin herceg (Richard Armitage) súlyosan megsebesítette Azogot. Kétszáz évvel később, hatvan évvel A gyűrűk ura (2003) előtt a varázsló Gandalf (Ian McKellen) és a túlélő 13 törpe feltűnnek a mit sem sejtő hobbit, Bilbo (Martin Freeman) házánál, hogy Gandalf tanácsára segítse ki őket a küldetésükben: Smaugnak ugyanis régóta nyoma sincs, ellenben megtalálták Erebor kulcsát, így talán újra visszavehetik a legendás kincseket őrző hegyet és naggyá válhatnak, a kalandvágyó Bilbo pedig jól jönne egyes helyzetekhez, mint apró, besurranó tolvaj. A kalandokra nem kell sokat várni, előbb a környékre nem jellemzően trollok, majd orkok támadnak csapatunkra. Rövidesen kiderül, hogy a környék nyugalmát egy sötét mágus kavarta fel; Gandalf attól fél, hogy Sauron visszatért. A kalandok sorát egy goblin-fogság követi, ami során Bilbo talál egy láthatatlanná tévő gyűrűt...

Téma: A tételmondat szerintem az első részben hangzik el, amikor Gandalf azt mondja, hogy szerinte a gonosszal a hétköznapi, apró jótettek veszik fel a versenyt, ezt testesíti meg Bilbo földhözragadtabb és egyenesebb karaktere. Az igazi lényeg azonban szerintem Thorin királydrámája lett vagy lehetett volna, de egyik karakter sem működött számomra igazán.

Tartalom: A háromrészes film A gyűrűk urához hasonlóan egy gyorstalpalóval nyit Erebor történetéről, majd rövidesen összehozza fő szereplőinket Gandalf révén, és akkor itt ki is térhetünk picit a karakterekre, mert bár tizenhárom törpénk van, és értelemszerűen közülük Thoriné a főszerep, de a többiek fájóan jelentéktelenek. Egyiküknek van egy váratlan szerelmi szála, ami miatt megjegyezhető, egy másik pedig információközlő szerepet tölt be, de a többiek feleslegesek, és ez nem jó, Ehhez képest van egy rakás, sokkal emlékezetesebb mellékszereplőnk, szóval beleférhetett volna több is a törpék karaktereibe. Visszatérve a kezdetekhez, az egyik legnagyobb problémám az alap hiánya: hiába töltünk viszonylag sok időt az elején Bilbóval, nem tűnik észszerűnek sem az ő, sem Gandalf részéről, hogy miért is kellene csatlakoznia a küldetéshez. A nagytestvérhez hasonlóan itt is útra kelnek és kalandokba keverednek; ezen kívül a főbb cselekményszál Azog és Thorin személyes bosszúvágya egymás ellen, Sauron feltűnésének kiderülése, az egyik törpe szerelme, valamint egy emberi karakter többgenerációs cselekményszála - az ő szála simán kitett volna egy önálló filmet is a város konfliktusaival. Smaug cselekményszála meglepően erőtlen lett ahhoz képest, hogy a sztorit az ő szelleme uralja. Volt több emlékezetes mellékkarakter is még, egy részük a rajongókat kiszolgálva A gyűrűk urából van (oké, lehet mondani, hogy A hobbit volt előbb és ez nem fanservice, de így jött le nekem, mint laikusnak.) Ez viszont nem zavart, sőt, jó lett volna egy kicsit mindenkinek látni az előéletét. Ami a témát illeti, ahogy említettem, Thorin az, aki még megélte, majd elvesztette a régi dicsőséget, és rendre konfliktusba kerül azzal, hogy a nagy célért mit lehet feláldozni. Ezért jön jól Bilbo, akit viszont hidegen hagyják a nagy dolgok és rendre emlékezteti Thorint a kis dolgok jelentőségére. A hangulat az első részben még gyerekesebb, a második kettő már sokkal komolyabb, ami szerintem hiba volt, mert így túlságosan gyűrűkurás lett. Sajnos túl sok volt az akció, ez nálam egy ponton mindig unalomba csap, mert nincs olyan, hogy egy egy ember pihenés nélkül ennyit verekedjen, és ehelyett lehetett volna több dráma meg jellemfejlődés.

Forma: Már nem emlékszem annyira A gyűrűk urára, de itt mintha túltolták volna az animációt, és nekem hiába mondja bárki, hogy mennyire lélegzetelállító, nekem műanyag, rajzfilmszerű lesz. Ehhez kapcsolódik az animált mozgás és úgy általában a "fizika", ami kiábrándító szokott lenni, és itt is az volt, na meg a mindenkit védő forgatókönyv-pajzs. A kameramozgás itt is gyűrűformájú, a beállításokra odafigyeltek, és a tipikusan túl sokat  és gyorsan mozgó akciójeleneteknél szerencsére volt, amikor érezték, hogy itt jobb statikusban mutatni. A világépítéssel itt sem volt gond, hangulatos és egyedi karaktereket kaptunk külsőre is. A színjátékra nem lehet panasz, bár vegyes a kép: Thorin pl. lehetett volna sokkal több, de ennyit írtak neki; Bilbonál nem éreztem a kapcsolatot a mostani és a későbbi énje között; a barna varázsló és néhány törpe túltolta (szerintem ez volt a jó színészi döntés); a legjobbak viszont talán épp a visszafogottak voltak, ahol kaptunk kellő infót: számomra ilyen volt az elf király és az emberi főszereplő fia. A zenét nem tudom felidézni, de biztos jó volt. Ami viszont megint egy rossz irány lett, hogy az elején a törpék a gyerek műfajnak megfelelően többször dalra fakadtak, az utolsó két részben azonban egyáltalán nem volt ilyen. 

Élmény: Szokás szerint a kritikusok az első részt szerették a legkevésbé, én meg pont azt :D Ennek az oka talán az, hogy a projektet még del Toro kezdte, ám ő kiszállt és Jacksonnak már kevés ideje volt újragondolni. Én az első résznél még azt éreztem, hogy ez valami más lesz, a második kettő viszont már gyűrűkurás volt teljesen. A képi világ részben zavart, részben tetszett, szóval lehetett volna jobb. A történetben, ahogy írtam, szerintem rosszak voltak a hangsúlyok, de kinek mi az ízlése. Összességében nekem egy közepesen szórakoztató film, amit érdemes lehet A Gyűrűk ura (2003) előtt megnézni.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Ian McKellen (A gyűrűk ura, Szépség és a szörnyeteg)
    • Martin Freeman (Igazából szerelem, Haláli hullák hajnala, Vaskabátok, Amerika Kapitány, Fekete Párduc)
    • Richard Armitage (Csillagok háborúja, Amerika Kapitány)
    • Ken Stott (Az éneklő detektív)
  • Bár csak jó pár évvel később halt meg, ez volt Ian Holm utolsó szerepe; Christopher Lee viszont úgy játszott utoljára, hogy az utolsó rész után egy évvel elhunyt 93 évesen; Barry Humphries tavaly hunyt el 89 évesen.
  • Ilyet még nem láttam, de tudjátok, hogy a filmek végén ki szokták írni, hogy egy állat sem sérült meg a forgatáson. Na itt a Wikipédián kiírták, hogy az állatok kb. ötöde elpusztult.

Országinfó

  • Földrajz: Új-Zéland Óceániában, az Ausztrália és Új-Zéland régióban van, háromszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata
  • Társadalom: Kb. 5 millióan lakják, túlnyomó részük brit felmenőkkel bír és kb. fele vallástalan, harmada keresztény. Kb. 3%-uk őslakos. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, a társadalmi különbségek közepesek.
  • Történelem: A szigetek első lakói a 13-14. században áthajózó polinézek voltak (akik egy ausztronéz nép, akik meg ugye Dél-Délkelet-Kínából terjeszkedtek szét Óceániára), belőlük lettek a maorik. Európa már a 17. században felfedezte a szigeteket, de rendszeres kereskedelmi kapcsolat csak a 18. század végén alakult ki. A 19. században az európai járványok elvitték a helyiek majd' felét, áttértek a kereszténységre, de közben a britek gyarmattá nyilvánították őket, a földjeiket elvették. Az ország a század közepén politikailag önállósodott és a századfordulótól kezdve rendkívül progresszívnek bizonyult, viszont az őslakosok továbbra is  elnyomásban éltek, míg az 1960-as évektől komolyan szervezett mozgalmaik indultak.
  • Film: Az első filmvetítés 1896-os, egy Edison-gépet mutattak be, és hamar megvetett lábát a film, a mai napig áll egy 19. századi mozi és a legrégebbi megmaradt film 1900-as. A kis piacra a változást az 1978-as filmalap megalapítása hozta, ami lehetővé tette nagyobb költségvetésű filmek forgatását is. Az 1980-as évektől a maorik is szóhoz juthattak, aztán jött Jane Campion és Peter Jackson, akik feltették az országot a térképre.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr1918728030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása