Előzmények: A legelső ismert és megmaradt felvétel, a Roundhayi kerti jelenet 1888-as, de rengeteg filmről nem tudunk, vagy egyszerűen csak megsemmisültek, hiszen a film mint anyag elég sérülékeny. Mindezt azért mondtam el, mert rendre kerülnek elő elveszettnek hitt vagy nem is ismert filmek. Ez történt 1994-ben is, amikor egy ház lebontása során több száz századfordulós felvétel került elő. Alkotóik James Kenyon (1850-1925) és Sagar Mitchell (1866-1952), akik korán meglátták a fantáziát a filmben és összefogtak 1897-ben. Aktualitásokat készítettek elsősorban, de az 1900-as évek közepére az emberek elunták ezt a fajta filmet és filmeseink felhagytak vele.

(A kép természetesen nem korabeli; a BBC készített egy háromrészes dokumentumfilmet róluk és a megtalált felvételekről, ebből látható a részlet)

A film: A cím magyarul kb. "Villamossal Halifaxba". Halifax egy százezres angliai város, a filmben pedig mindössze annyit láthatunk, hogy valahol a külterületen haladva a járműből (villamos, vonat?) kamerázzák az elsuhanó gyárépületeket. Legalább belváros lenne vagy valami.

Előzmények: A francia Georges Melies (1861-1938) már nem feltalálóként vagy annak környezetéből került a filmvilágba, hanem egy bűvészszínház igazgatójaként. Amikor 1895-ben látta a Lumiere-testvérek egyik bemutatóját, azonnal beszerzett ő is egy kamerát és forgatni kezdett kezdetben életképeket, de hamarosan stúdiót épített és egyre inkább a szórakoztatás felé mozdult el.

A film: A cím magyarul kb. "VII. Eduárd megkoronázása". A 19. századot meghatározó brit uralkodó, Viktória (1819-1901) halálával fia, Eduárd (1841-1910) lett a király, aki ugye a 20. századot meghatározó II. Erzsébet (1926-2022) nagyapja és a jelenlegi III. Károly (1948-) dédapja. A brit brightoni iskola központi alakja, Charles Urban szerette volna felvenni az 1902-es koronázást, de nem kapott engedélyt, ekkor bízta meg Melies-t, hogy illusztrálja realisztikusan. Állítólag George Albert Smith volt az operatőr, szóval igazi századfordulós sztárparádé volt. A film nagy siker volt, tetszett a királynak is, és aki látta most III. Károly koronázását, az láthatja, hogy a korlátaihoz képest hűen visszaadta a ceremóniát. Minket egyébként akkor Ferenc Ferdinánd képviselt, akit ugye tizenkét évvel később lelőnek és azzal kitör az első világháború...

Előzmények: Amerika úttörői filmesei Edison és csapata volt, akik ugye részben más üzleti modellben gondolkodtak, mint az európaiak, de ettől függetlenül ők is aktualitásokkal, egzotikumokkal kezdtek. A fejlesztés oroszlánrészét William K. Dickson végezte el, aki végül 1895-ben saját céget alapított, a saját kameraváltozatát, a mutoszkópot futtatva. Ennek a német leányvállalata volt a Deutsche Mutoskop- und Biograph GmbH, akik az 1920-as évek elejéig voltak aktívak, mielőtt beolvadtak volna már filmes cégbe. A rendező ismeretlen.

A film: A cím magyarul kb. "a repülő vonat", ugyanis az aktualitás az 1901-ben átadott, a világ első, elektromos függővasútjának nézőpontját veszi fel szűk két percre. A nézőpont látványos, bár nem annyira, mint a Panorama View, Street Car Motor Room (1904) esetében, mert a századfordulós német város, Wuppertal pont olyan, mint a századfordulós magyar városrészek. Egészen durván futurisztikus, pedig ez a nagyon távoli múlt. És igen, a vasút még ma is működik. És a fő kérdés, hogy mégis minek építettek ilyet? Olcsóbb volt, mint eltakarítani az útból a házakat. A videót 2020-ban felkapta az internet, miután egy vlogger kiszínezte és kicsit feljavította.

Előzmények: Az amerikai Edison, a francia Lumiere-testvérek és Melies mellett az úgynevezett brit brightoni iskola tagjai voltak az első fontosabb filmes csoportok. Ide tartozott James Williamson (1855-1933) is, aki gyógyszerész-vegyészként szabadidejében fotókkal foglalkozott, de idővel kiszállt a filmezésből, miután egyre inkább szórakoztatóiparrá nőtte ki magát.

A film: A történetben ráhívnak egy égő házra tűzoltókat, akik felkerekednek, kimentik az égő házban ragadt embereket és megpróbálják eloltani a tüzet. Látszólag semmi izgalom nincs benne, de 1901-hez képest agyeldobósan progresszív, mert a filmben vágások vannak, amelyek másik helyszínre visznek minket. Ez már egy tök modern narratíva, bár a történet súlypontjait még nem érzi, a mentésben nincs meg az igazi katarzis. Annyira egyértelműen ihlette az Egy amerikai tűzoltó életét (1903), hogy először azt hittem, ezt a filmet már láttam, és vissza kellett keresnem, hogy tényleg nem.

Cselekmény: A világunk bizony nem csak a mi világegyetemünkből áll, nyolc másik világgal együtt alkotják az ún. kilenc birodalmat. Réges régen az egész világon sötétség volt és a sötét elfek lakták, akik a világosság megjelenése után az aether nevű fegyverrel vissza akarták állítani a sötétséget, ám ezt az asgardi birodalomból származó Borr (Tony Curran) megakadályozta, a fegyvert pedig mivel megsemmisíteni nem tudta, alaposan elrejtette. Később, az időszámításunk szerinti 10. században a jégóriások birodalmának vezetője, Laufey próbálja jégbe borítani a világot, és épp a Föld birodalmával kezdenék, de Borr fia, Asgard királya, Odin (Anthony Hopkins) legyőzi őket. E 10. századi földi csatának köszönhetően alakult ki a viking mondakörünk.

Napjainkban a már öreg és gyenge Odin fia, Thor (Chris Hemsworth) készül átvenni a királyságot apjától, ám a ceremóniát megzavarja a jégóriások váratlan támadása. A kudarcokat nem ismerő, harcos Thor és testvére, Loki (Tom Hiddleston) apja tiltása ellenére a jégóriások birodalmába mennek megtorolni a támadást, csak Odin közbelépése akadályozza meg, hogy a csetepaté újabb háborúba torkolljon. Amiért Thor nem vette figyelembe, hogy egy kisebb konfliktusért kirobbantott háború sokkal több szenvedést okoz, mint amennyi haszonnal jár, Odin elveszi Thor emberfeletti erejét és villámló kalapácsát, és a Földre száműzi. Ugyanakkor utánaküldi a kalapácsot is, de csak az veheti kézbe, aki méltónak bizonyul rá, így senki sem tudja felemelni. A Földre zuhanó Thort épp a fura asztrofizikai jelenségeket kutató Jane (Natalie Portman) szedi fel, aki ekkor még nem sejti, hogy a vizsgált jelenségek és a másik nyolc birodalom jelei. A Vasember 2 (2010) stáblistája utáni jelent ismétlődik meg, amikor a szintén Földre zuhant kalapácsot Coulson ügynök (Clark Gregg) találja meg. Eközben a nem túl okos Thor királyi címére féltékeny Loki megtudja, hogy valójában Laufey gyermeke, akit Odin csecsemőként magához vett, hogy majd egyszer ő legyen a két birodalom közötti béke megtestesítője. Amikor Odin gyengélkedik és Thor földi száműzetését tölti, Loki magához ragadja a királyi címet, és egy öntudatlan, harcos lényt küld Thor kiiktatására, aki az együtt töltött idő során beleszeretett Jane-be, és amikor életét adná a ráküldött lény elleni küzdelemben az emberekért, a kalapácsára és természetfeletti erejére újra méltóvá válik. Loki felhasználva a birodalmakat összekötő "híd" energiáját épp elpusztítaná a jégóriások birodalmát, amikor az élet értékét mostanra becsülni megtanuló Thor hazaér és a hidat összezúzva megakadályozza a faj kiirtását, noha ezzel elvágja magát Jane-től is. Loki a mélybe zuhanva eltűnik, de a Bosszúállók első részében (2012) láthatjuk, hogy a Földön van, külső segítséggel megpróbálja elfoglalni magának a világunkat, ám a Bosszúállók legyőzik és asgardi börtönbe vetik. Két évvel később a még mindig Thorra vágyakozó Jane véletlenül rátalál a sötét elfek elrejtett fegyverére, az aetherre, amihez hozzáérve az behatol a testébe...

Téma: Szórakoztató történetről beszélünk, de ha nagyon akarjuk, akkor Thor karakterfejlődései lehetnek a témáink: az első részben a forró fejű harcosból a nép érdekét szem előtt tartó államférfivé válik, ami a második részben annyival finomodik, hogy már uralkodónak is alkalmatlannak találja magát, amikor megérti, hogy harcosként hatékonyabban tehet értük. A harmadik részben mégis eljut oda, hogy vállalja a szerepet, amikor képes lesz a harcos szerepből továbblépni vezetővé.

Tartalom: Az első történet megrendezését arra a Branagh-ra bízták, aki Shakespeare-feldolgozásairól ismert, de ebben nem sok nyomát láttam a shakespeare-i mélységű királydrámáknak, sőt, csalódáskeltően rossz lehetett a forgatókönyv, ami Thor jellemfejlődését nem mutatja meg túlzottan, a nagy manipulátorként beállított Loki motivációját is csak felszínesen. A szerelmi szál alaptalannak tűnik, illetve ott is hiányzik egy magyarázat, hogy a földi hőseink mégis miért hisznek akár egy pillanatra is Thornak. A második részben ez sokkal jobban sikerült, persze annyival könnyebb dolga volt, hogy első rész már fölvázolta a karaktereket és az alapszitukat. De enélkül is itt már többet foglalkoztak a karakterekkel és komolyabb tétje volt mindennek; a történet nagy nyertese az ekkora már nagyon népszerűvé váló Loki lett, aki sokkal árnyaltabb és emberibb jellemet kapott. Történet szempontjából a leginkább műfajhoz illő szuperhős film a harmadik rész lett, ami végképp kihasználja a Marvel-filmek szappanoperává váló jellegét, a karaktereket meghagyja az előismereteinknek, és a történet maga már csak a kalandokkal foglalkozik. Ahogy Thor is megfogalmazza, Loki sajnos eddigre kiszámíthatóvá válik és újra egysíkú mellékszereplővé silányítják; de ami még rosszabb húzás volt, hogy az első két rész földi főszereplőit elintézik két mondatban teljesen mellékesen, és a korábbi asgardi főszereplők egy részét is lemészárolják rövid úton. Mindhárom történetben fontos a humor, de a Vasemberrel (2008-2013) ellentétben itt nem a beszólások a humor forrása, hanem a váratlan helyzetkomikum. Az első részben elsősorban ez azt jelentette, ahogy a fennkölt isten a Földre alászállva viselkedik hétköznapi helyzetekben, és valamilyen szinten e két világ találkozása jelentette a második részben is, de itt már erősebben támaszkodott a földi főhősökre. A harmadik rész lett az, ami már inkább volt vicces, mint kalandos, itt teljesen elszabadultak és rengeteg váratlan poént kaptunk, ami nem mindig volt odaillő.

Forma: Az első film nem volt túl érdekes számomra vizuálisan, az animáció még kifejezetten gyenge is lett egyes pontokon, de a legjobban az fájt, ami a Fekete Párducban (2018) is:Asgard és a jégvilág is teljesen steril volt és alig kaptunk ízelítőt abból, hogy milyen ott az élet. A második rész minden tekintetben jobb volt, de az asgardi problémát egyik rész sem tudta orvosolni. Messze a legszebb a harmadik rész volt, ahol nem féltek stilizálni egyes jeleneteket, helyenként a vágás és a kamerakezelés is dinamikusabb volt. A zene íve is hasonló volt, az első részben fel se tűnt, a másodikban már alkalmanként igen, de csak a harmadikban jutott eszükbe a készítőknek beemelni az ikonikus Led Zeppelin Immigrant Songot (1970), amit épp a skandináv mondavilág ihletett. A színjáték általánosságban inkább nem jó, és ez szokás szerint nem a színészek, hanem a karakterek hibája, hiszen ahogy írtam, kevéssé árnyalták őket.

Élmény: Először is most már megértettem, hogy jobb lett volna szépen sorbamenni a Marvel-fázisokon ahelyett, hogy trilógiaként kezelem az egyes karaktertörténeteket, mert a Vasembernél még nem volt gond, de itt már erősen lyukas volt a folytatólagosság. Szintén most döbbentem rá, hogy a Bosszúállók-filmek (2012-2019) mennyivel hatásosabbak lettek volna, ha már ismerem a karaktereit. Szerintem újra fogom nézni a filmeket, ezúttal fázisonként. Ami a Thor-filmeket illeti, az elsőnél a rendező miatt nagy elvárásaim voltak és az lett a szememben a leggyengébb film, a másodikat már jobban szerettem, és szokás szerint ezzel szembemegyek a többség véleményével megint a Csillagok háborúja (2015-2019) új trilógiája után, akik nem szerették. A harmadik rész hozta legjobban az elvárt Marvel-színvonalat, talán ez az addigra felgyűlt tapasztalatnak is köszönhető. Ugyanakkor a Marvel-filmek értékét az adja meg, hogy hosszan tartó tévésorozatként hozzánk nőttek a karakterek és nem az, hogy komoly esztétikummal bírnak. Szórakoztatóak, de ennyi.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Chris Hemsworth, Tom Hiddleston, Rene Russo és Tessa Thompson (Bosszúállók)
  • Natalie Portman (Leon a profi, Szemtől szemben, Csillagok háborúja, V mint vérbosszú)
  • Stellan Skarsgård (Hullámtörés, Good Will Hunting, Dogville, A Karib-tenger kalózai, Melankólia, Bosszúállók)
  • Clark Gregg (Közönséges bűnözők, Magnólia, Vasember, Bosszúállók)
  • Idris Elba (Bosszúállók, Szenilla nyomában)
  • Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak,Mission: Impossible 2.)
  • Maximiliano Hernández (Bosszúállók, Amerika Kapitány)
  • Adriana Barraza (Korcs szerelmek)
  • Samuel L. Jackson (Amerikába jöttem, Szemet szemért, Nagymenők, Jurassic Park, Tiszta románc, Ponyvaregény, Az élet mindig drága, Csillagok háborúja, Kill Bill, A Hihetetlen család, Vasember, Becstelen brigantyk, Amerika Kapitány, Bosszúállók, Django elszabadul, Pókember)
  • Jeremy Renner (Bombák földjén, Bosszúállók, Amerika Kapitány)
  • Talulah Riley (Eredet)
  • Benicio del Toro (Közönséges bűnözők, Blöff, A galaxis őrzői, Csillagok háborúja, Bosszúállók)
  • Ophelia Lovibond (A galaxis őrzői)
  • Tony Curran (Gladiátor)
  • Richard Brake (Batman kezdődik)
  • Chris Evans (Amerika Kapitány, Bosszúállók, Pókember)
  • Cate Blanchett (Tágra zárt szemek, A gyűrűk ura, Vaskabátok, Carol)
  • Jeff Goldblum (Nashville, Annie Hall, A légy, Jurassic Park, A függetlenség napja, Jurassic World)
  • Karl Urban (A gyűrűk ura, Csillagok háborúja)
  • Mark Ruffalo (Egy csodálatos elme örök ragyogása, Viharsziget, Bosszúállók, Vasember, Spotlight)
  • Benedict Cumberbatch (12 év rabszolgaság, Bosszúállók, Pókember)
  • Clancy Brown (A remény rabjai)
  • Sam Neill (A zongoralecke, Jurassic Park, Jurassic World)
  • Matt Damon (Good Will Hunting, Ryan közlegény megmentése, A tégla, Csillagok között, Mentőexpedíció, Oppenheimer)
• Ray Stevenson tavaly hunyt el 58 évesen; Isaac Kappy 2019-ben, 42 évesen lett öngyilkos
• Thor szerepére eredetileg jelentkezett a Lokit alakító színész is, akit erre nem, Loki szerepére viszont ránézésre alkalmasnak találtak. Eközben a Thort alakító színészt elsőre elutasították.
• A skandináv mitológiában Thor a mennydörgés istene, az emberek védelmezője, Sif férje, aki a Ragnarok, azaz a világ újjászületése során meghal.
• Loki Laufey fia, Hela és Fenrir farkas apja, legnagyobb ellenfele Heimdall, akivel végeznek egymással a Ragnarok során.
• Heimdall a mitológiában is a híd őrzője, viszont Odin gyermeke.
• Odin kb. mindennek az istene, Frigg férje, Heimdall és Thor apja, a Ragnarok során végez vele Fenrir farkas.A szerda Odinról, a péntek Friggről kapta nevét.
• Kis extra a Marvel-filmekhez az átláthatóság kedvéért:

• VÉGTELEN

  MULTIVERZUM

  I. fázis: 01: Vasember (2008) 02: A hihetetlen Hulk (2008) 03: Vasember 2 (2010) 04: Thor (2011) 05: Amerika kapitány (2011) 06: A bosszúállók (2012) II. fázis 07: Vasember 3 (2013) 08: Thor: Sötét világ (2013) 09: Amerika Kapitány: A tél katonája (2014) 10: A galaxis őrzői (2014) 11: Bosszúállók: Ultron kora (2015) 12: A Hangya (2015) III. fázis 13: Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) 14: Doctor Strange (2016) 15: A galaxis őrzői vol. 2. (2017) 16: Pókember: Hazatérés (2017) 17: Thor: Ragnarök (2017) 18: Fekete Párduc (2018) 19: Bosszúállók: Végtelen háború (2018) 20: A Hangya és a Darázs (2018) 21: Marvel Kapitány (2019) 22: Bosszúállók: Végjáték (2019) 23: Pókember: Idegenben (2019)

  IV. fázis 01: Fekete Özvegy (2021) 02: Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája (2021) 03: Örökkévalók (2021) 04: Pókember: Nincs hazaút (2021) 05: Doctor Strange az őrület multiverzumában (2022) 06: Thor: Szerelem és mennydörgés (2022) 07: Fekete Párduc 2. (2022) V. fázis 08: A Hangya és a Darázs: Kvantumánia (2023) 09: A galaxis őrzői: 3. rész (2023) 10: Marvelek (2023)