Rendezte: Ridley Scott
Műfaj: sci-fi
Főbb szereplők: Matt Damon, Jessica Chastain, Kristen Wiig, Jeff Daniels, Michael Pena, Sean Bean, Kate Mara, Sebastian Stan, Aksel Hennie, Mackenzie Davis, Benedict Wong, Donald Glover, Chen Shu, Eddy Ko
Megjelenés: 2015, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/mentoexpedicio-the-martian/movie-163023
Cselekmény: 2035, a Marson. Egy kis csapat a bolygón végez kutatásokat, amikor a vártnál nagyobb viharba kerülnek. Menekülés közben Markot (Matt Damon) törmelék találja el, a többiek halottnak hiszik és nélküle hagyják el a bolygót. Mark azonban csupán eszméletét vesztette, másnap pedig finoman szólva is kellemetlen meglepetésként éri helyzete. Rövid számvetés után megállapítja, hogy a marsi bázisán jó eséllyel rövidesen meghal a levegő, a víz vagy a táplálék hiányában, de erőt vesz magán és megpróbál a rendelkezésére álló eszközökből vizet nyerni krumplitermesztéshez. Nem tud kommunikálni, de tudja, hogy négy év múlva érkezik a következő expedíció, és ismeri a helyszínt is, ezért megpróbál olyan járművet építeni, ami képes eljutni addig és közben életben tartani őt a két hónaposra számított úton. Közben műholdképek alapján a földi irányítás is rájön, hogy Mark életben maradt, de kommunikálni ők se m tudnak egyelőre vele. Marknak azonban eszébe jut egy, az 1990-es évekből ott maradt Pathfinder szonda, aminek segítségével végre képesek kapcsolatba lépni...
Téma: Meglepően nincs neki. Az írások azt hozzák fel, hogy itt az emberi problémamegoldó-készség dicsőítése zajlik, de akkor ezzel erőteljesebben szembe kellett volna helyezni valamilyen fatalizmust, nem? Nekem ez így nem téma. Egy érzelmileg erőteljesebben felvillantott - de nem kitárgyalt - elem volt a tulajdonképpeni kisebbik/nagyobbik rossz problémája, amikor azon vitatkoznak, hogy egyetlen ember megmentéséért kockáztatható-e több ember élete és egyéb fontos dolgok. A történet egyértelmű állítása az, hogy igen, csak nem mondják el, miért. Ebben azért jobb volt a Ryan közlegény megmentése (1998).
Tartalom: Azonnal belecsapunk a lecsóba, pár perc után Mark egyedül tér magához a Marson rögtön egy sérüléssel, amit orvosolnia kell, majd a közvetlen életveszély elhárítása után számba veszi az alapvető létszükségleteit. Ennek egy része biztosított (levegő, víz, meleg), de nem rajta múlik, hogy megmaradnak-e a rendszerek. Ételből nincs elég, de szerencsére képes krumplit termeszteni. Hosszútávú túlélésre azonban esélytelen, ezért kapcsolatba kell lépnie a Földdel, hogy kimentsék. Amikor több ember szerepel a történetben, négy alkalommal is felvetődik, hogy feláldozható-e több ember egyért: először a marsi expedíció hagyja magára Markot, mert halottnak hiszik; másodszor Kínának nyalnak be egy jó nagyot, akik azon morfondíroznak, hogy felfedjék-e technológiai szintjüket, hogy segíthessenek. És az ottani igazgató önhatalmúlag dönt erről. Nyilván. Ahogy egyébként ott is rezeg a léc, hogy az amerikai vezetés belemenne-e valóban ennyi erőforrás ráfordításába Mark kimentéséért. A harmadik alkalommal már az a kérdés, hogy a mentőexpedíció tagjainak élete kockáztatható-e egyért, itt kapunk két választ is, de nincs mellettük érvelés. Negyedjére pedig végül a mentőexpedíció tagjai dönthetnek a kérdésről, de ők meg szemrebbenés nélkül vállalják bajtársiasságból, ami szép dolog ugyan, de azért se nem észszerű, se nem életszerű. A Marson és a Földön pedig mindig jön valami probléma, persze egyszerre mindig csak egy és mindig olyan, amit le lehet küzdeni. A történet az akció és a humor elegye; előbbit nem kell magyarázni, utóbbi abból adódik, hogy a kollégák szívesen heccelik egymást, és Mark az ilyen beszólogatós poénokat megtartja akkor is, amikor egyedül van és kommentálja magának az aktuális helyzetét.
Forma: Az űr jól néz ki, mint mindig, de Mars csalódáskeltően unalmas az egyhangú színével és tájaival. Biztos nagyon hiteles, de a művészi szabadság jegyében fel lehetett volna turbózni, mégiscsak egy másik bolygón vagyunk. A marsjárót csúnya animációnak gondoltam, de igazi volt - ennyit rólam :D Mai világunkat jelzi, hogy Mark gyakorlatilag vloggerként számol be a kamerának mindennapjairól, amivel megspóroljuk a narrálást és a belső gondolatokat, szóval a film egy jelentős része tulajdonképpen olyan, mint akármelyik videós a YouTube-on. Egyébiránt érdektelen, nem fedeztem fel érdekes vágásokat, fényjátékokat, kameraszögeket. Fontos megemlíteni, hogy a marsi tájat leszámítva itt nálunk forgott az egész film, a NASA-központ a Bálnában van, Kína meg a MÜPA, bár nem sokat kapunk ezekből. A zene aranyos, ugyanis a történetben a maris kutatócsoport egyik tagja diszkórajongó, így Mark jobb híján ezeket hallgatja, és az 1970-es évek diszkóslágerei narrálják részben az eseményeket. A Markot alakító színészt dicsérik, de kb. semmit nem tudunk meg a karakteréről (a többiekről sem), így nem nagyon van mit eljátszani rajta. ja és nem, nem fogyott le a szerepért, testdublőrt használtak.
Élmény: Most le fogom húzni, pedig nem rossz, egy kellemes akció-vígjáték, de volt benne egy csomó lehetőség, amivel nem éltek. Például adta volna magát a Robinson-féle tematika modern változata, de a könyv szándékosan nem ezt akarta. Aztán lehetett volna egy pszichologizáló történet, hiszen Mark egyedül van teljesen egy távoli bolygón, ebből mégsem érzékelünk semmit. De lehetett volna nagy erkölcsi dilemmát csinálni abból is, hogy megéri-e megmenteni. A kínai szál meg különösen kellemetlen volt, de nyilván nem kis piacról van szó (egy helyi blogger szerint a közönség is így gondolta). És akkor arról ne is beszéljük, hogy mennyire nem volt sci-fi vagy "űrös" film; annyira hiányzott nekem belőle ennek a hangsúlyosabb megjelenése, hogy nem láttam túl sok értelmét, hogy egy másik bolygón játszódjon. Számomra ott bukott meg nagyon a film, hogy a karakterek nem voltak eléggé kidolgozva, emiatt pedig nem volt átélhető.
Érdekességek
- Korábban láttuk:
- Matt Damon (Good Will Hunting, Ryan közlegény megmentése, A tégla, Csillagok között, Oppenheimer)
- Jessica Chastain (Az élet fája, Csillagok között)
- Jeff Daniels (Kairó bíbor rózsája)
- Sean Bean (A gyűrűk ura)
- Kate Mara (Túl a barátságon, Vasember)
- Sebastian Stan (Amerika Kapitány, Fekete Párduc, Bosszúállók)
- Benedict Wong (Bosszúállók, Pókember)
- Donald Glover (Pókember, Az oroszlánkirály)
- Chiwetel Ejiofor (Igazából szerelem, 12 év rabszolgaság, Az oroszlánkirály)
- Nem szeretek belekötni általában a filmek világának valószerűségébe, de illik megjegyezni, hogy alapvetően hitelesnek tartják, de az egyik nagy hiteltelensége pont a sztorit beindító marsi vihar, ami az ottani alacsony légsűrűség miatt legfeljebb enyhe szellő lehet.
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)