Rendezte: Jevgenyij Bauer
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Vera Karalli, Alekszandr Herumivov, Vitold Polenszkij
Megjelenés: 1917, Oroszország
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: https://centuryfilmproject.org/2017/12/10/the-dying-swan-1917/
Mikor látható: -
Cselekmény: A néma Gizella (Vera Karalli) egy nap belebotlik az ügyvéd Viktorba (Vitold Polenszkij), akit nem zavarja egyáltalán a lány némasága,hiszen arca is bőven tükrözi gondolatait. Természetesen egymásba szeretnek, ám a szédelgő férfi megcsalja a nőt, aki ezért elköltözik a környékről. Mivel a tánc a szenvedélye, balerinának áll. Eközben Valerij, a festő megszállottan próbálja megragadni képén a halál lényegét...
Téma: Szerintem ki lehet találni nagyjából, hogy mi fog történni, Bauernek nem ez az első filmje a halál bűvöletében: ha van egy halál megszállottja, ott egy tragikus haláleset lesz. Gizella pedig már lélekben halott, miután szerelme összetörte a szívét. A történet valószínűleg olyasmit akarna üzenni, hogy a lélek halála ugyanolyan, mint a test halála.
Tartalom: Három szakaszra osztanám a történetet, amiből az első kettő eléggé eltérő hangulatú és cselekményű szál, mintha két külön sztori lenne, de a harmadikra összeállnak. Az első részben Gizella hétköznapi szerelmi történetét látjuk, ahol elcsábul, majd megcsalják, mire persze összetör a szíve. A második rész az érdekesebb, amikor színt váltunk, a megtört szívű Gizella tökéletes átéléssel adja elő A hattyú halála c. balettot, miközben az elborult Valerij benne látja meg a halál lényegét, amit megfestene. A két férfi ellenpontja egymásnak, Viktor az élettel teli, Valerij a halált kutató. A harmadik részre összefutnak a szálak, az egyiknek győznie kell a másik felett... Nem látok ennél többet bele, de javítsatok ki, ha átsiklottam valami felett.
Forma: Sajnos Bauer stílusából itt sokkal kevesebbet láttam, mint a korábbi filmjeiben, amikért annak idején megszerettem. Kevésbé látványos, ahol a mélységekkel foglalkozik, sőt, itt talán már inkább a frontális elrendezés a hangsúlyosabb (ennek kiváló példája 12:40-nél a csalfa pár és Gizella elhelyezése). Az árnyék-fény is nagyobb szerepet kap, emlékeim szerint legalábbis korábban ezen nem volt különösebb hangsúly, de most határozottan észrevehető volt a szándék, hogy kevesebb fényt kapjanak a sötétebb alakok és történések. A csúcspont nyilván a címadó tánc maga, amit olyan folyékonyan táncol el Gizella, hogy meg tudtam lepődni még ennyi film után is. A színészi játékot hagyjuk, ez még nem az a korszak, ahol ki lehet tűnni vele (bár Valerij inkább nevetségesen túlzó volt).
Élmény: Két téren is problémám van: először is a történet megragad a korabeli divatponyva szintjén, nem érzem benne a mélységet, és így a közel egyórás játékidő feleslegesen hosszú. A másik formai, itt sem láttam meg azokat a stílusjegyeket, amelyek miatt megszerettem a rendezőt korábban. Egyszerűen fogalmazva: Bauer korábbi filmjei jobban tetszettek.
Érdekességek
- Korábban láttuk: Vera Karalli és Vitold Polonszkij (Posle smerti)
- A hattyú a francia Camille Saint-Saens 1886-os szvitjének egyik legismertebb tétele, ezt dolgozta fel táncos formában Anna Pavlova 1905-ben és vált legnagyobb sikerévé. Pavlova egyébként beteges típus volt, szóval a filmünk valamelyest őt jeleníti meg.
- Nem csak ez hatott erősen a filmre; az 1916-os The Dumb Girl of Portici egy néma lányról szólt, aminek címszerepét Pavlova játszotta.
Országinfó
- Földrajz: Oroszország Kelet-Európában van (meg elfoglalja Ázsia teljes északi felét), a világ legnagyobbjaként majd' kétszázszor nagyobb Magyarországnál, itt található Európa legmagasabb és legmélyebb pontja egyaránt, a legnagyobb európai tó; éghajlata többnyire kontinentális.
- Társadalom: Közel 150 millióan lakják, a lakosság háromnegyed orosz; fele keresztény, közel fele ateista; többségük román és keresztény; diktatúra, gazdasága fejlett, ám a társadalmi különbségek közepesen magasak.
- Történelem: Már csak kiterjedése miatt is évmilliók óta lakott a terület, negyvenezer éve már élt itt modern ember, de a délnyugati részeken alakulhattak ki az indoeurópai népek (és később a magyarság is). Az indoeurópai szlávok a mai Fehéroroszország-Lengyelország-Ukrajna közös részein alakulhattak ki valamikor az i. e. második évezred során, a keleti szlávok az i. sz. első évezred második felében elkülönültek a többiektől. Az őseiknek mégsem őket, hanem 8-9. században, északról érkező, germán telepes ruszokat tekintjük, akik Oleg vezetésével meghódítva a régiót megalapították 879-ben a Kijevi Rusz fejedelemséget. Különböző fejedelemségek, köztük a moszkvai, vált hol dominánssá, hol gyengébbé, míg a 13. században a mongolok feldúlták Kijevet és vazallusukká tették a többi fejedelemséget is. A mongolok alól fokozatosan küzdötték ki magukat, végül ez a 15. század végére sikerült teljesen. 1547-re IV. Iván központosította a hatalmat és ezzel létrejött Oroszország, amely a 17-18. század során elfoglalta egész Észak-Ázsiát. a 19-20. század során több jelentős felkelés tört ki, végül az 1917-es döntötte meg az uralkodót, amely egy polgárháború és sokmillió halott után kommunista győzelmet hozott, de a vezetés továbbra is egyszemélyi és autoriter maradt. Az erőltetett iparosítás és a második világháború újabb több tízmillió halált hozott, de ezzel az orosz vezetésű Szovjetunió szuperhatalommá vált, vetélkedésük az Egyesült Államokkal határozta meg a huszadik század második felét. A gazdasági nehézségek ideiglenes liberalizációt hoztak és a Szovjetunió összeomlott, de rövid időn belül újra autoriter vezetés vette át a hatalmat Oroszországban.
- Film: Oroszországba is a Lumiere-ek vitték el a filmet 1896-ban, az első film II. Miklós megkoronázása lett. Az alacsony kereslet miatt nem alakult ki komolyabb filmipar, de már láthattunk a blogon is nívós filmeket a Szovjetunió előtti korszakból. A kommunisták hittek a film erejében és az egyik legfontosabb teendőjüknek tekintetté,k így alapították meg a világ első filmes iskoláját. Bár alapvetően propagandaeszköz volt a film, mivel magas elméleti szinten foglalkoztak vele, formailag magas esztétikumi szintre jutottak - ezt azonban korlátozták, mivel a formalizmust a szocializmus eszméjével szembenállónak ítélték meg. A sztálinizmus után a filmesek nagyobb teret kaptak, így emelkedhetett ki egy művészibb réteg. A Szovjetunió összeomlásával a filmipar is összeomlott, ugyanakkor végre szabad kezet kaphattak a filmesek, legalábbis a 2010-es évekig, amikor újra szigorodni kezdett az állami cenzúra. Fontosabb filmek a blogról:
- Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Az édes élet (1960), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Andrej Rubljov (1966), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Kelet-Európa: Sztyenka Razin (1908), Posle smerti (1915), Patyomkin páncélos (1925), Ember a felvevőgéppel (1929), Föld (1930), Rettegett Iván (1946), Hamu és gyémánt (1958), Andrej Rubljov (1966), Százszorszépek (1966), A gránátalma színe (1969), A tükör (1975), Sztalker (1979), Jöjj és lásd (1985), Tízparancsolat (1989), Sátántangó (1994), Werckmeister harmóniák (2000), A torinói ló (2011)
- Oroszország: Sztyenka Razin (1908), A hattyú halála (1917), Patyomkin páncélos (1925), Az ember a felvevőgéppel (1929), Föld (1930), Rettegett Iván (1946), Szállnak a darvak (1957), Andrej Rubljov (1966), A gránátalma színe (1969), Solaris (1972), Tükör (1975), Sztalker (1979) Jöjj és lásd (1985), Anya és fia (1997), Orosz bárka (2002), A visszatérés (2003), Nehéz istennek lenni (2013)
- Oroszország: Sztyenka Razin (1908), A hattyú halála (1917), Patyomkin páncélos (1925), Az ember a felvevőgéppel (1929), Föld (1930), Rettegett Iván (1946), Szállnak a darvak (1957), Andrej Rubljov (1966), A gránátalma színe (1969), Solaris (1972), Tükör (1975), Sztalker (1979) Jöjj és lásd (1985), Anya és fia (1997), Orosz bárka (2002), A visszatérés (2003), Nehéz istennek lenni (2013)
- Kelet-Európa: Sztyenka Razin (1908), Posle smerti (1915), Patyomkin páncélos (1925), Ember a felvevőgéppel (1929), Föld (1930), Rettegett Iván (1946), Hamu és gyémánt (1958), Andrej Rubljov (1966), Százszorszépek (1966), A gránátalma színe (1969), A tükör (1975), Sztalker (1979), Jöjj és lásd (1985), Tízparancsolat (1989), Sátántangó (1994), Werckmeister harmóniák (2000), A torinói ló (2011)
- Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Az édes élet (1960), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Andrej Rubljov (1966), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
