Cselekmény: Az eredeti trilógia harmadik részét nem láttam, de most ott tartunk, hogy az őslénypark megnyílt, látogatókat fogad, akik egészen közel mehetnek az ártalmatlan növényevőkhöz, a ragadozókat meg azért nagyjából távol tartják, de nagy a fluktuáció a személyzetnél, és nem azért, mert felmondanak, ha értitek, mire gondolok. A személyzet tagja az egykori katona, Owen (Chris Pratt) is, aki egész szép eredmények tud felmutatni a raptorok tréningezésével, és ez felkelti hadsereg figyelmét is. Eközben a parkot üzemeltető cég egyik fejese, Claire egy hibrid dínó, a mindennél félelmetesebb Indominus Rex bevezetésén ügyködik a nagyobb látogatottság érdekében. Ami persze elszabadul, és bár sikerül kiiktatni, a park káoszba fullad és bezárják. Évekkel később a sziget vulkánja kitörőben van, ezért lelkes állatvédők egy csoportja - köztük Claire és Owen - a kimentésükre indulnak, hiszen Claire-nek van hozzáférése mindenhez, Owen pedig a raptorok bizalmába tud férkőzni...

Téma: Ez megint olyan volt, mint a Vasember (2008-2013): megpendítettek egy-két témát, aztán magasról tettek rá. Az első rész arról szólt volna, hogy a hadsereg fegyverként használná a dínókat, a második az állatvédelemről. Még a harmadik rész volt, amely leginkább teret adott a témájának, ami az etikátlan céges kapzsiság, de igazából messze elnyomott mindent az akció.

Tartalom: Szóval ahogy fentebb is írtam, nem láttam a harmadik részt, de a negyedik ott kezdődik, hogy már áll a dínó-vidámpark. Mindegyik filmen végighúzódó motívum a nyereségvágyból elkövetett génmódosítás, aminek persze az lesz a vége minden alkalommal, hogy a dínók elszabadulnak és megesznek pár embert. Ezzel szemben áll a másik, szintén minden filmben megjelenő motívumunk, hogy ezek az állatok mégiscsak élőlények és nem kellene őket kizsákmányolni. Ez utóbbi képviselője férfi főszereplőnk, Owen a raptoridomár, míg másik főszereplőnk, Claire szépen fejlődik lelketlen karrieristából állatvédővé és anyává. Kár, hogy ezt nem mutatják be rendesen, mindig csak a készterméket láthatjuk. Van persze köztük romantikus szál, de megint csak az történik, hogy kevés rá a hét órányi játékidő, egy-egy mondatból tudjuk csak meg, épp hol tartanak. Van gyerekszereplőnk is, de az első rész testvérpárját nem hívták vissza a többi részhez, a második-harmadik rész gyerekszereplője viszont már ugyanaz, akinek van már értelmezhető fejlődési íve, de nem spoilerezem el, hiszen őt meg sem említettem a cselekmény bevezetőjében. Egy erős pont a nosztalgia miatt, amikor visszahozzák az eredeti film főszereplőit, bár sok értelme nem volt más szempontokból, pedig jó lehet volna, ha velük több lesz a történet. Ha már történet: az első rész korrekten újraindítja ezt a világot, de ennél többet nem tud; a második rész első fele számomra még jobb is volt a beszűkülő környezet miatt, a felétől ráadásul jön egy érdekes csavar, ugyanakkor ettől a ponttól kezdve agyonnyomja az akció az egészet és látványosan unni kezdtem magam; a harmadik részre pedig ez a mennyiség már nevetségessé vált, mint Az élet mindig drága (1995). Amúgy sem volt soha kifejezetten életszerű, de ekkor már annyira s*ggből előrántott dolgok történtek önirónia nélkül, hogy még a Transformers: A bukottak bosszújánál (2009) is rosszabb volt. Mentségére, az eredeti trilógia sem volt ebből a szempontból jobb.

Forma: Szóval mivel a sztori sosem volt acélos, a látványon áll vagy bukik minden, és a kérdés, hogy a húsz-harminc év alatti fejlődés jobbá tette-e a képi világot? Nem. Az animáció nem volt rossz, elhittem, hogy igazi lényeket látok, de nem éreztem őket valóságosabbnak. Ezzel együtt az első és a harmadik részben nem volt semmi olyan formai megoldás, ami megfogott volna, kivéve két Claire-hez köthető jelenetet: az első részben ez a futása volt szépen belassítva, megvilágítva, a harmadikban pedig a vizes menekülésének kamerabeállításai voltak tök kreatívak. E két résztől elütött a második, amelyet egy másik, horrorfilmes rendező készített, és mindjárt élvezetesebb lett a fényjáték, a hangulat feszültebb, az élmény testközelibb. Ebben jutott egy tetszetős verekedős jelenet Owennek is, vágás nélkkl. A zene is ekkor volt a legfeltűnőbb, addig csak a jólismert téma variációit hallottam ki, de a második részben már "epikebb" volt az eltérő hangulathoz igazodva. A színjáték inkább unalmas volt, egyedül az utolsó rész főgonoszát alakító karakter tetszett, aki teljesen természetesen viselkedett.

Élmény: Akció és humor elegye, tipikus hollywoodi mozifilm. Az egész Jurassic-univerzummal ugye az a probléma, hogy a Jurassic Park (1993) egy ikonikus film, ami a mai világ vezető nemzedékének, a mostani középkorúaknak egy meghatározó és emlékezetes élmény, és ehhez mérjük a későbbi próbálkozásokat, amelyek mind elmaradtak attól az első élménytől. Pedig nem feltétlenül rosszabbak ezek, hiszen az se volt egy igazán jó film, csak épp ő volt az első, és ezt már nem lehet újra megcsinálni. Már Az elveszett világban (1997) sem voltak izgalmasak a dinók. Talán azok rá tudtak csodálkozni a Jurassic Worldre, akik nem látták az eredetit. Akárhogy is, minden idők egyik legnagyobb bevételt hozó filmsorozata lett.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Chris Pratt (A galaxis őrzői, Bosszúállók)
  • Bryce Dallas Howard (Apolló 13, Egy csodálatos elme)
  • Vincent D'Onofrio (Acéllövedék, Sötét zsaruk)
  • Ty Simpkins (Vasember, Bosszúállók)
  • Omar Sy (Amerika kapitány)
  • BD Wong (Jurassic Park)
  • Brad Bird (L'ecsó, A Hihetetlen család)
  • Rafe Spall (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok)
  • James Cromwell (Babe, Szigorúan bizalmas, Halálsoron)
  • Toby Jones (Mezítelenül, Harry Potter, Amerika Kapitány)
  • Ted Levine (A bárányok hallgatnak, Szemtől szemben, Viharsziget)
  • Geraldine Chaplin (Doktor Zsivágó, Nashville, Beszélj hozzá)
  • Jeff Goldblum (Nashville, Annie Hall, A légy, Jurassic Park, Függetlenség napja)
  • Peter Jason (A karate kölyök)
  • Laura Dern (Kék bársony, Jurassic Park, Inland Empire, The Master)
  • Sam Neill (A zongoralecke, Jurassic Park)
• Bryce Dallas Howard Ron Howard rendező lánya
• A DNS-figura hangja az író-rendező Colin Trevorrow.
• A sikerre való tekintettel újabb részek jönnek 2025-től immár más karakterekkel.

Cselekmény: A zseni, excentrikus, milliárdos playboy, Tony Stark (Robert Downey Jr.) fegyvergyárosként keresi kenyerét, mígnem egy afganisztáni bemutató után támadás éri a katonai konvoját, szívsérülést szenved és fogságba esik. Hogy megmentsék, egy mini elektromágnest építenek a szívébe. A milícia azt akarja tőle, hogy készítse el nekik is a legújabb rakétáját, ám ő ehelyett egy fegyverekkel felszerelt, repülő páncélzatot épít magára titokban, ami megsokszorozza az erejét. A páncélt egy szupererős reaktor táplálja, amit Tony az elektromágnes helyett ültetett magába. Megszökik, és az élmény hatására leállítja a fegyvergyártást, majd feljavítja a páncélját, aminek legfőbb ereje a szívét is épségben tartó reaktorban van. A fegyvergyártás leállításának persze nem örül üzlettársa, Obadiah (Jeff Bridges), akiről később kiderül, hogy terroristákkal üzletelt és a támadás sem volt véletlen, velük akarta eltakarítani Tonyt az üzlet éléről. Tony - immár Vasemberként - megsemmisíti a terroristáknak eladott fegyvereit és legyőzi a saját páncélt építő Obadiah-t. A szívbe épített reaktor azonban nem csak élteti, de mérgezi is Tonyt...

Téma: Az első film a Vasember eredettörténete, amelyben a fegyvergyáros Tony azzal hárítja el a halál kalmára címet, hogy a fegyverkezés elrettentő, és ezzel a békét segíti elő. Amikor azonban megtapasztalja, hogy mit jelent, ha ezek rossz kézbe kerülnek, akkor... épít egy még erősebb fegyvert. Magyarul a pálfordulásnak beállított eset 360 fokos. A második rész lényege az lenne, hogy a "világbékét privatizáló" Vasember támadója bizonyítsa sebezhetőségét, és ezzel romba döntse a világbéke látszatát... de nem történik semmi ezzel a gondolattal. A harmadik részben Vasember múltbéli hibái köszönnek vissza... és lelövi őket erőből. Uh-mericaaa!

Tartalom: Ugyanez kicsit bővebben. Mindhárom rész története nagyon hasonló annyiban, hogy van egy kisebb ellenfél, aki mögött titokban egy nagyobb hal áll, eközben pedig Tonynak meg kell ugrania egy személyiségfejlődési szintet, illetve eközben alakul a viszonya is más karakterekhez. Az első rész az eredettörténet, amelyben megérti, hogy fegyvert gyártani rossz, mert rossz kezekbe kerülhetnek, ezért kisajátítja magának önkényesen az erőszakot, ami elég fasiszta dolog, de ez volt A sötét lovag - felemelkedés (2012) válasza is. A második rész a sebezhetőségről szól, részben sajátjáéról, részben a Vasemberéről, de aztán ebből nem sül ki semmi értelmes. A második rész másik nagyobb bonyodalma a korábban említett, kisajátított erőszak, aminek a hadsereg nyilván nem örül, ezt katona barátja, Rhodey és viszonyuk jelképezi. Kezdetben esze ágában sincs lemondani monopóliumáról, hiszen az állam nem megbízható, de amikor Rhodey bizonyít, akkor enged. (Bár valódi választása nincs, hiszen bebizonyosodik, hogy mások is képesek a Vasemberhez hasonló technológiát létrehozni.) A harmadik rész A bosszúállók (2012) első része után játszódik, ami után Tony elveszíti önbizalmát a nála erősebb lények miatt, de visszanyeri azt bízva feltalálói képességeiben. Mindhárom történet próbál kicsit politikus lenni, de ezek olyan hangsúlytalanok, hogy nem éri meg megemlíteni őket. Van még szerelmi szálunk Pepper személyében, ami viszonylag korrekt, de akár el is lehetne hagyni. A történet legfőbb ereje Tony személyisége, aki gyorstüzeli a cinikus, beképzelt, de vicces beszólásokat, ez a film humorának alapja és ettől lesz igazán szórakoztató és nem egy sótlan szuperhősös akciófilm.

Forma: És ugyanez igaz a formaiságra is; a Vasembert alakító színész annyira jól hozza a karaktert, hogy természetesnek vesszük, elhisszük valódiságát, és ezzel nemcsak ő lett szupersztár, de megalapozta az egész Marvel-univerzumot és a filmes univerzum első fejezetének arca is lett. A főellenségek is jók, bár szegény Ostornak állítólag a jeleneteinek nagy része ment a kukába és ezen teljesen jogosan berágott. A harmadik rész Mandarinját is kiemelném, mert az alakítása nélkül messze nem lett volna olyan hatásos a hozzá kapcsolódó fordulat. Képileg nyilván nem egy művészfilm, hanem egy modern akciófilm, ahol a dinamikát az akciónak a sok vágás és kamerarángatás adja, pedig ettől szerintem még mindig kevésbé hatásos a dolog. Az animáció korrekt, egyedül a második részben volt egy fájóan csúnya jelenet, ahol nagyon kilátszott, de sokszor eleve igyekeztek valódi trükköket alkalmazni. A zene az első részben volt a legerősebb, ahol nem féltek kiemelni a rockos hangzást, és ettől vagány volt. A második részben ez már finomodott, a harmadik meg már popos volt.

Élmény: Utólag könnyű dolgom van az értékelésnél, hiszen nemhogy 2008-ban, de még 2013-ban sem láthatták előre teljesen a kritikusok, hogy mekkora jelentősége van a Marvel-univerzumot berobbantó Vasembernek, merthogy a sikeres rajt után ültek össze a fejesek eldönteni, hogy akkor ebből univerzum lesz, ami végül 11 éven keresztül 23 sikerfilmet jelentett az első felvonásban, és hol van még a vége. Másrészt meg könnyű dolgom van ugyanúgy, ahogy a korabeli beszámolóknak is, hiszen önmagánál többet utólag se tettek hozzá a trilógiához, tehát egy tökéletes szórakoztató filmről van szó, és ennyi.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Robert Downey Jr. (Bosszúállók, Amerika kapitány, Oppenheimer)
  • Jeff Bridges (Az utolsó mozielőadás. A nagy Lebowski)
  • Gwyneth Paltrow (Hetedik, Tenenbaum a háziátok, Bosszúállók)
  • Paul Bettany (Egy csodálatos elme, Dogville, Bosszúállók, Amerika kapitány)
  • Clark Gregg (Közönséges bűnözők, Magnólia, Bosszúállók)
  • Jon Favreau (A Wall Street farkasa, Bosszúállók, Pókember)
  • Samuel L. Jackson (Amerikába jöttem, Szemet szemért, Nagymenők, Jurassic Park, Tiszta románc, Ponyvaregény, Az élet mindig drága, Csillagok háborúja, Kill Bill, Becstelen brygantik, Amerika kapitány, Bosszúállók, Django elszabadul, Hihetetlen család, Pókember)
  • Don Cheadle (Boogie Nights, Bosszúállók, Amerika kapitány)
  • Scarlett Johansson (Elveszett jelentés, A tökéletes trükk, Bosszúállók, A felszín alatt Amerika kapitány)
  • Sam Rockwell (Halálsoron)
  • Mickey Rourke (A pankrátor)
  • John Slattery (Spotlight, Amerika kapitány, Bosszúállók)
  • Garry Shandling (Amerika kapitány)
  • Kate Mara (Túl a barátságon)
  • Guy Pearce (Szigorúan bizalmas, Memento, Bombák földjén)
  • Rebecca Hall (Tökéletes trükk)
  • James Badge Dale (Tégla)
  • William Sadler (A remény rabjai, Halálsoron)
  • Ben Kingsley (Schindler listája)
  • Ty Simpkins (Bosszúállók)
  • Wang Xueqi (Sárga föld)
  • Mark Ruffalo (Egy csodálatos elme örök ragyogása, Viharsziget, Bosszúállók, Spotlight)
• Leslie Bibb és Sam Rockwell egy pár
• Az első rész 33. percében van egy magyar nyelvű jelenet, mert az egyik fogvatartó magyar. Valóban magyarul szólalnak meg, nem kamuzták be.
• A második részben lecserélték Rhodeyt, a színész szerint a cég szerződést szegett.
• Az első két részt Favreau rendezte, aki egyben Happyt is alakítja, a harmadikra azonban nem volt ideje egy másik film miatt; ekkor az a Shane Black lépett be, aki már addig is segítette a munkát.
• 2022 előtt ez a pont értelmetlen lett volna, és lehet, hogy a jövőben újra azzá válik, de harmadik részben az alelnök kislányát az első filmszerepében Jenna Ortega játssza.

Kis extra a Marvel-filmekhez az átláthatóság kedvéért:

Előzmények: Amerika úttörői filmesei Edison és csapata volt, akik ugye részben más üzleti modellben gondolkodtak de ettől függetlenül ők is aktualitásokkal, egzotikumokkal kezdtek. Neki dolgozott James H. White (1872-1944) is 1896 és 1902 között.

A film: A cím szokás szerint leírja a pármásodperces cselekményt. Jól láthatóan ez nem valódi felvétel, hanem stúdióban készült, Edison pedig gondolom megjátssza, hogy kísérletezik. De na, mégiscsak Edisont láthatjuk filmen.

Előzmények: Noha láttuk hogy vannak előzmények bőven, a mozi születését hagyományosan a francia Lumiere-testvérekhez kötjük. Családi fényképüzemben sajátították el a szakmai alapokat, majd megvásárolták a kinematográf szabadalmát, ebből fejlesztették tovább saját változatukat, miután Párizsban látták Edison kinetoszkópját. Az eszköz felvevő- és egyben vetítőgép is volt, szebb képekkel és jóval könnyebb kamerával, aminek köszönhetően könnyebb volt felvételeket készíteni. Szűk két hónappal a német Wintergartenprogramm (1895) bemutatója után mutattak be tíz filmet fizető közönség előtt Párizsban, hagyományosan innen számítjuk a mozi és a film kezdetét. A testvérek úgy gondolták, hogy a mozizásban nincs nagy jövő, hiszen amiket leforgattak, azokat láthatjuk saját szemünkkel is az utcán. Az IMDb szerint 1900 után nem is forgattak több filmet, és visszatértek a fényképezéssel kapcsolatos kísérleteikhez. Bár cégük sikeres volt, később egyesültek a brit Ilforddal, ezért nem hallani már a Lumiere márkáról.

A film: A címben benne van minden szokás szerint, két férfi kártyázik egy étterem asztalánál a kertben, egy harmadik figyeli őket, közben megérkezik a pincér is egy üveg itallal. Az egyik kártyás Antoine Lumiere. Azt hiszem, ez már kevésbé aktualitás, elég megjátszottnak tűnik a jelenet. Érdekesség, hogy még ugyanebben az évben Melies megcsinálta ugyanennek a remake-jét.

Cselekmény:

Az előző rész tartalmából: Cybertron bolygón polgárháború zajlik az Optimus (Peter Cullen) vezette Autobotok és a Megatron (Hugo Weaving) vezett Álcák között. A robotszerű lényeknek az Örök Szikra nevű doboz ad életet, ami a háború során pont a Földön köt ki, ahol a kamasz Samnél (Shia LaBeouf) köt véletlenül. Az alakváltó faj polgárháborúja így a Földön folytatódik, ahol Sam segítségével legyőzik az Álcákat és az óceán fenekére dobják maradványaikat, ám a harc közben az Örök Szikra és széttörik.

Két évvel később az emberek és az alakváltó Autobotok együtt vadásszák le a megmaradt Álcákat, miközben Sam elköltözik otthonról és megkezdi egyetemi éveit, de előtte még véletlenül talál a ruhái között egy darabot a Szikrából és miután véletlenül hozzáér, szimbólumokat kezd látni és vágni kezdi a tudományokat. Eközben a Szikra hadsereg által őrzött darabját megkaparintják az Álcák és felhasználva azt életre keltik Megatront, aki azonnal elkapja Samet, mert a Szikra doboza ugyan elpusztult, de az csak egy doboz volt, a Szikra lényege Sambe került...

Téma: ...vagyis nem a lényege, csak... izé... valamijei. Nem tudni, mert a történet meglehetősen következetlen. De ha nem lenne az, akkor sem voltak fő motívumai; lehettek volna, de nem voltak. Marad tehát a szokásos szórakoztató oldala.

Tartalom: A történet három-négy szálon fut: az Álcák eredettörténetének rövid felvillantásával kezdünk, de ez majd csak a sztori vége felé lesz rendesen elmondva. Lenne egy politikai emberi-alakváltó konfliktus, de ez csírájában elhal. Nagyobb hangsúlyt kap Sam története, aki szeretne normális életet élni, de az emberiséghez hasonlóan ő sem húzhatja ki magát a konfliktus alól. Itt bukik ki a forgatókönyv gyengesége (mentségképp, épp írósztrájk volt és gyakorlatilag rendes forgatókönyv nélkül vágtak bele), mert nem sokat látunk ebből az átlagos életből, és azt is feszes tempóban, sok humorral mutatják be, mintha akció lenne. A legrosszabb az volt, amikor Optimus és Sam teljesen váratlanul és felvezetés nélkül erről folytattak egy párbeszédet, de nem értjük, mit akart Optimus és hogy Sam miért nem akar segíteni, mert ezzel kapcsolatban semmi nem hangzott el. A fő szál természetesen maga az akció, az alakváltók harcai. Karakterekről, jellemfejlődésről nem nagyon beszélhetünk, pedig ott vannak a csírái a románcnak, a felnőtté válásnak, az elengedésnek, erkölcsi dilemmáknak... stb., de nem igazán kezdenek ezekkel semmit. A humor meglepően alpári és bugyuta, ami néhol jó, de inkább erőltetett.

Forma: Az elején gyűlöltem a Bay-stílusú, kapkodó kamerát és sok vágást, de szerencsére ez alábbhagyott idővel vagy talán csak alkalmazkodott hozzá a szemem. A kamera folyamatosan mozog, szokatlan szögekből vesz, ami dinamizmust ugyan ad, de tök felesleges azoknál a jeleneteknél, amelyekben nincs akció vagy zaklatottság. Különösen a harcjeleneteknél bosszantó, mert ahogy legutóbb, most sem tudom megkülönböztetni az alakváltókat egymástól, és ezen csak ront, ha a kameramozgás miatt azt se tudom, hol vagyok. Mindjárt sokkal látványosabb, amikor távolról, kevésbé dinamikusan veszik a jeleneteket. A film nézése közben felmerült bennem, hogy 3D-ben ez sokkal látványosabban működhet, erre a Wikipedián olvasva kiderült, hogy Bay ennek kifejezetten ellene volt. A színészek karaktereik hiányosságaiból adódóan nem tudtak teljesíteni, a zene állítólag kiváló, de nekem nem ütötte át az ingerküszöböm.

Élmény: A Transformers-ről (2007) nem voltam jó véleménnyel, A kihalás korán (2014) viszont már a szándékos túlzás jeleit fedeztem fel, és ezért élveztem. Ez a rész az elsőhöz áll közelebb, talán a gyengébb forgatókönyv miatt még rosszabb is. Nem élvezhetetlen, de párszor felkiáltottam fájdalmamban. A kritikusok is lehúzták. Persze mindenkinek megvan a saját ízlése és véleménye, de ez a film nemcsak a sorozat eddigi legsikeresebbje bevételi szempontból, hanem minden idők top 100 legnagyobb bevételű filmje között is ott van. Akkor ez most jó film?

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Shia LaBeouf, Megan Fox, Josh Duhamel, Tyrese Gibson, Kevin Dunn, Julie White, Glenn Morshower, Robert Foxworth és Reno Wilson (Transformers)
  • John Turturro (Dühöngő bika, Szemet szemért, A halál keresztútján, A nagy Lebowski, Transformers, Batman)
  • Michael Papajohn (Pókember, A sötét lovag)
  • Peter Cullen (Ragadozó, Transformers)
  • Hugo Weaving (Babe, A mátrix, A gyűrűk ura, V mint vérbosszú, Transformers, Amerika kapitány)
  • Tony Todd (Szakasz)
  • Mark Ryan (A tökéletes trükk, Transformers)
  • Jess Harnell (Nemo nyomában, Transformers, WALL-E, Fel, Toy Story)
  • Charlie Adler (Aladdin, Transformers)
  • Frank Welker (Az elveszett frigyláda fosztogatói, Roger nyúl pácban, Szépség és a szörnyeteg, Aladdin, Az oroszlánkirály, Függetlenség napja, Transformers)
• A Wikipediát olvasgatva feltűnt, hogy a repülőgép-múzeum neve az elég magyarosan hangzó Udvar-hazy. És valóban, annak ellenére, hogy még sosem hallottam róla, Udvarházy István (1946-) a világ egyik leggazdagabb embere repülőgép-kölcsönzőjének köszönhetően. 1956-os menekültként érkeztek meg Amerikába, a múzeumnak ő adományozott 66 millió dollárt a róla elnevezett részleghez.