Artúr filmélményei

Életrevalók (2011)

2024. szeptember 25. 21:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Olivier Nakache, Eric Toledano
Műfaj: buddy, tragikomédia
Főbb szereplők: François Cluzet, Omar Sy
Megjelenés: 2011, Franciaország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,5
Ajánlott írás: -
Mikor láthatóhttps://port.hu/adatlap/film/tv/eletrevalok-intouchables/movie-121828

Cselekmény: Driss (Omar Sy) egy segélyekből és piti bűnözésből élő fekete, a segélyért pedig aláírás kell neki az esetleges munkaadóktól, hogy elment az állásinterjúra ugyan, de nem találták alkalmasnak. Ezúttal egy gazdag, kifinomult ember, Philippe ápolójának jelentkezik, de pechére a nyaktól lebénult férfinek bejön Driss leszarom stílusa, mert elege van már a sok sajnálkozó és segítőkész emberből. Driss-nek is pont jól jön a szállással járó munka, mert most szabadult féléves börtönbüntetéséből, és miután nyom nélkül eltűnt erre az időszakra, anyja kidobta otthonról. Kezdetben a férfias Driss-t zavarja, hogy női szerepbe kényszerülve kénytelen Philippe-et ápolni, ám lassan kezdenek összeszokni... 

Téma: Kicsit gondban vagyok, mert bár látszólag egyértelműek a motívumok, valahogy nem állnak össze egésszé. A felszínen ugye adott, hogy a két, minden szempontból ellentétes ember összecsiszolódik és közben mindkettő nyer valamit a másik világából, de ebben a történetben ez elég egyoldalú, és abban sem vagyok biztos, hogy mindez mennyire tekinthető egy jelképes, társadalmi sztorinak. Ha "csak" annyiról akarna szólni, hogy hogyan válnak főhőseink barátokká, akkor meg megint csak nagyon egyoldalúan mutatták be ezt a kapcsolatot.

Tartalom: A szerkezet keretes, aminek ebben az esetben nem látom értelmét, hogy miért kell előre megmutatni a két ember viszonyát. Az alaphelyzet és a karakterek fő vonásait hamar felállítják, és innentől kezdve tulajdonképpen már nem látunk érdemi haladást a történetben: adott a tehetős, kifinomult, tehát fejben erős Philippe, illetve a testben erős, izgága, proli Driss. Ketten adnak ki tehát egy tökéletes embert, ami lehetne egy jó motívum, de nem kezdenek vele semmit, Philippe nem lesz Driss esze vagy szellemi mentora, kizárólag azt látjuk, ahogy Driss a főnöke ösztönös avatárja lesz, és amennyire lehet, Driss megtanítja neki élvezni a testi örömöket újra. Lehetne egy motívum az, hogy Driss tulajdonképpen egy angyal, hiszen elsősorban itt Philippe jön rendbe magával, de ahhoz képest túl sokat kapunk Driss magánéletéből. Ez pedig lehetett volna a harmadik jó motívum, mert míg Philippe a fehér (de béna) elitbe tartozik, addig Driss az életerős fekete, a gettóból jön, börtönviselt, afrikai bevándorló a gyarmatról. De ezzel a szállal sem történik semmi, nem egyeznek ki társadalmi csoportok, az egyetlen pici változás, hogy az erősen patriarchális Driss idővel képes lesz felvenni a női szerepet főnöke gondozójaként. És végül, ha ez barátság lenne, akkor a két főhősünk részt venne egymás életében, de itt egyedül Driss vesz részt Philippe-ben. Lehetett volna ennek egy gúnyos élt adni utalva a fennálló társadalmi különbségekre, ahol Driss a joviális házi rabszolga, de ez határozottan meg se fordult a rendezők fejében. A történet egyébként javarészt vígjáték, a humor forrása pedig adott Driss-ben, aki proliként beszabadul a kifinomult világba és elefántként zúzza össze maga körül a porcelánokat.

Forma: Nem figyeltem meg vizuális motívumokat, de úgy nagyjából minden a helyén van. A színek jellemzően melegek. A karakterek szerintem kissé túlzóak lettek, egyikük sem viselkedik úgy, ahogy a való életben tennék. A Driss-t alakító színész elnyerte a legjobb színésznek járó díjat, de nekem jobban tetszett Philippe visszafogottabb alakítása. Bár nem egy zenés film, de többször fontos szerepet kap a zene; a fő témája megindító tud lenni, és van egy táncjelent, ahol le a kalappal Driss előtt, csak annak nem láttam értelmét, hogy miért pont ezeréves diszkóslágerekre ropja 2011-ben. Hát ez a bekezdés nem lett túl részletes, de ennyi van benne.

Élmény: Nem élek barlangban, annak idején láttam, milyen népszerű lett a film, és ismertem innen-onnan a premisszáját, hogy ez egy megható film egy tolókocsis és ápolója életigenléséről. Hogy ennek a népszerűségnek mi az oka, az internet is csak találgatja, mert elég nagy törés van a nézők és a kritikusok között. Én az utóbbiakkal vagyok, a fenn részletezett okok miatt, mintha nem mertek volna beleállni egyik nyilvánvaló témába se, és pont ettől nem lett annyira megható vagy humanista sem a szememben, mint amennyire az emberek tartják, hiszen hiányzik belőle a valóság ridegsége, amivel szemben felmutathatná magát.

Érdekességek

  • Korábban láttuk: 
    • Omar Sy (Amerika Kapitány, Jurassic World)
    • Clotilde Mollet (Amelie csodálatos élete)
  • Ahogy a filmben is elhangzik, a történet alapja valós, bár azt nem tudtam kideríteni, hogy mennyire. Mindenesetre valódi főhőseink egy algír ápoló és a 19. századi pezsgőkészítő cég, a Pommery örököse, Philippe Pozzo di Borgo (1951-2023), aki épp tavaly hunyt el 72 évesen.
  • A film minden idők egyik legsikeresebb francia filmje lett, csináltak is belőle azonnal rosszul sikerült remake-eket Indiától Amerikáig.

Országinfó

  • Földrajz: Franciaország Nyugat-Európában van, de világszerte vannak még területei Óceániától Amerikáig. Hétszer nagyobb Magyarországnál, éghajlata és földrajza változatos, a déli mediterrántól az északi hegyvidékiig terjed. Itt található Európa legmagasabb hegye.
  • Társadalom: Közel 70 millió lakosa van, túlnyomó többségük francia, kb. fele keresztény, bő harmada ateista, gazdasága az egyik legfejlettebb, alacsonyak a társadalmi különbségek és fejlett a demokráciájuk.
  • Történelem: Franciaországot már közel kétmillió éve lakják, de igazán csak kb. tízezer éve állandósult és gyarapodott népessége a jégkorszak végével. Az i. e. 5. század óta főleg a kelta gallok lakták, amíg Róma az i. e. 1. században el nem foglalta. Germán népek már a 3. századtól támadták a területet, míg végül az 5. századra összeroppant Róma és germán királyságok vették át a helyét, közülük is a frankok nőttek a legnagyobbra. A 8. században sikeresek ellenálltak az arab hódításnak, de a 9. század viking támadásainak már nem sikerült, így fordulhatott elő, hogy pl. az ország egy részének hercege az angol uralkodó lett, illetve hogy a királyság egy polgárháború után három részre oszlott, ennek nyugati harmada lett a mai Franciaország. A fentiekből adódóan tört ki Anglia és Franciaország között a százéves örökösödési háború a 14-15. századokban, ami a nagy pestisjárvánnyal megspékelve kiirtotta a lakosság felét. A 16. században vallási alapon tört ki polgárháború milliók halálát okozva, de közben megindult a gyarmatosítás, megkaparintották Észak-Amerika, Észak- és Nyugat-Afrika egy tekintélyes részét. A 17. században Richelieu bíboros ténykedésének köszönhetően az uralkodók lassan központosították hatalmukat és ez sikeres terjeszkedéshez vezetett, a világhatalmi játszma fenntartása azonban a 18. századra már meghaladta a királyság erőforrásait, ami a felvilágosodás népszerűvé válásával forradalmat hozott, meghirdetve az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A 19-20. századok során főleg a németekkel vívott háborúik voltak meghatározóak, a nagy veszteségek pedig arra ösztönözték a feleket, hogy ellenségeskedés helyett együttműködésben gondolkozzanak, így lett az ország vezető tagja az ENSZ-nek, NATO-nak, EU-nak.
  • Film: Az első ismert filmet a franci Le Prince jegyzi 1888-ból, hagyományosan a mozi kezdetét pedig a francia Lumiere-testvérek 1895-ös párizsi vetítéséhez kötjük. Nem kevésbé jelentős Melies, aki kimaxolta a korai filmes trükköket és talán a leginkább felelős a történetalapú film létrejöttéért. A francia filmipar volt az amerikai és az olasz mellett a legjelentősebb, míg az európai mozit el nem söpörte az első világháború, így a többiekhez hasonlóan a franciák is új utakat kerestek, az övéké a lírai realizmus lett. Bár addig is voltak egyedi rendezők, a nagy megújulást, az újhullámot A négyszáz csapáshoz (1959) kötik, amely a szokatlan témájú és képi világú, szerzői filmezést részesítette előnyben. A francia filmipar azóta is az egyik legjelentősebb, az egyik legfontosabb filmes fesztivál a cannes-i.
  • Fontosabb filmek a blogról:
    • Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
Szólj hozzá!

Cunard Mail Steamer Lucania Leaving for America (1901)

2024. szeptember 24. 19:39 - Liberális Artúr

Rendezte: James Kenyon, Sagar Mitchell
Műfaj: -
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1901, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 perc
IMDB: -

Ajánlott írás
: -
Műsoron: -

Előzmények: A legelső ismert és megmaradt felvétel, a Roundhayi kerti jelenet 1888-as, de rengeteg filmről nem tudunk, vagy egyszerűen csak megsemmisültek, hiszen a film mint anyag elég sérülékeny. Mindezt azért mondtam el, mert rendre kerülnek elő elveszettnek hitt vagy nem is ismert filmek. Ez történt 1994-ben is, amikor egy ház lebontása során több száz századfordulós felvétel került elő. Alkotóik James Kenyon (1850-1925) és Sagar Mitchell (1866-1952), akik korán meglátták a fantáziát a filmben és összefogtak 1897-ben. Aktualitásokat készítettek elsősorban, de az 1900-as évek közepére az emberek elunták ezt a fajta filmet és filmeseink felhagytak vele.

(A kép természetesen nem korabeli; a BBC készített egy háromrészes dokumentumfilmet róluk és a megtalált felvételekről, ebből látható a részlet)

A film: A cím magyarul kb. "a Cunard Luciana postahajó Amerikába indul". ebben a Cunard a cég neve, a Luciana a hajóé, amely 1893-ban készült el és a maga korában a leggyorsabb és legnagyobb utasszállító volt a kétezres férőhelyével. 1909-ben tűz áldozata lett, de addigra már amúgy is elavult és kivonták a forgalomból. A filmen mindössze annyit láthatunk, ahogy a legénység gyakorlatozva leengedi a mentőcsónakokat.

 videó itt:
https://www.gettyimages.com/detail/video/cunard-mail-steamer-lucania-leaving-for-america-stock-video-footage/450004842

Szólj hozzá!

The Gordon Sisters Boxing (1901)

2024. szeptember 23. 21:06 - Liberális Artúr

Rendezte: Edwin S. Porter
Műfaj:
néma, rövid
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1901, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 perc
IMDB:
4,9
Ajánlott írás
: -
Műsoron: -

Előzmények: Amerika úttörői filmesei Edison és csapata volt, akik ugye részben más üzleti modellben gondolkodtak, mint az európaiak, de ettől függetlenül ők is aktualitásokkal, egzotikumokkal kezdtek. A fejlesztés oroszlánrészét William K. Dickson végezte el, aki végül 1895-ben saját céget alapított. E cég alkalmazottja volt Edwin S. Porter (1870-1941), aki szintén feltalálói vénával volt megáldva. 1896-ban kezdett vetíteni, míg Edison alkalmazottja nem lett pár évvel később. Utazó vetítő múltjából tudta, mire gerjed a közönség, és a népszerű brit és francia történetmesélős filmek miatt pedig ő is hasonlókkal kezdett később előrukkolni.

A film: A cím magyarul kb. "a Gordon-nővérek bokszolnak". A filmben a Gordon-nővérek bokszolnak. Hogy ki rendezte, arról az oldalak mást-mást írnak, én az egyszerűség kedvéért Portert választom közülük, de lehet hogy Edison volt, lehet, hogy egyikük sem. Nem értek hozzá és ahhoz végképp nem, hogy hogyan bokszoltak az 1900-as években, de ez nem tűnik túl komolynak, főleg, hogy mindezt szoknyában teszik.

Szólj hozzá!

Czolgosz kivégzése az auburni börtön látképével (1901)

2024. szeptember 22. 17:29 - Liberális Artúr

Rendezte: Edwin S. Porter
Műfaj:
néma
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1901, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 perc
IMDB:
5,1
Ajánlott írás
: -
Műsoron: -

Előzmények: Amerika úttörői filmesei Edison és csapata volt, akik ugye részben más üzleti modellben gondolkodtak, mint az európaiak, de ettől függetlenül ők is aktualitásokkal, egzotikumokkal kezdtek. A fejlesztés oroszlánrészét William K. Dickson végezte el, aki végül 1895-ben saját céget alapított. E cég alkalmazottja volt Edwin S. Porter (1870-1941), aki szintén feltalálói vénával volt megáldva. 1896-ban kezdett vetíteni, míg Edison alkalmazottja nem lett pár évvel később. Utazó vetítő múltjából tudta, mire gerjed a közönség, és a népszerű brit és francia történetmesélős filmek miatt pedig ő is hasonlókkal kezdett később előrukkolni.

A film: A filmben az elítélt Czolgoszt a cellájából a villamosszékhez vezetik, beleültetik és kivégzik. Először is mindenki nyugodjon meg, nem valódi kivégzést láthatunk ellentétben az Egy elefánt kivégzése árammal (1903) c. filmmel. na de ki volt Czolgosz? Leon Czolgosz (1873-1901) lengyel bevándorlók gyereke volt, aki munkásként megsínylette az 1890-es évek gazdasági válságát, az anarchizmus felé fordult és mivel a hatalomban látta az igazságtalan egyenlőtlenségek legfőbb okát, európai példák nyomán 1901-ben lelőtte az akkori elnököt, William McKinleyt (1843-1901). A lövés ugyan nem volt halálos, de McKinley a fertőzésbe viszont belehalt, így Czolgoszt a szeptemberi merénylete után gyilkosságért októberben kivégezték, novemberben pedig le is forgatták ezt a filmet. Porter a valódi kivégzést szerette volna felvenni, de azt nem engedélyezték. A film vágások szempontjából viszont durván progresszív, ugyanis az első kép egy vonatot követve oldalaz a börtönre, a vágás után egy közelebbi képet kapunk a börtönről, ami szintén oldalazva tovább halad a cellához, ami viszont már  statikus és láthatóan díszlet, végül az utolsó vágással a villamosszékhez jutunk, amelyben Czolgosz hármat ráng (három áramütést kapott). A színjáték itt lehetett volna erősebb, mindenki robotként tette a dolgát, nem volt semmi emberi gesztus, persze 1901-ben vagyunk, nem is vártam el, de az eleje annyira hangulatos, hogy jól esett volna, ha a második, beltéri fele is ennyire erős. Mindenesetre az első fele miatt mindenképpen ajánlott, 1901 erősebb filmjei közé tartozik.

Szólj hozzá!

Expérience du ballon dirigeable de M. Santos-Dumont I-II. (1900)

2024. szeptember 21. 09:57 - Liberális Artúr

Rendezte: Louis Lumiere
Műfaj: -
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1900, Franciaország
Hossz: kb. 1 perc
IMDB: 5,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Előzmények: Noha láttuk hogy vannak előzmények bőven, a mozi születését hagyományosan a francia Lumiere-testvérekhez kötjük. Családi fényképüzemben sajátították el a szakmai alapokat, majd megvásárolták a kinematográf szabadalmát, ebből fejlesztették tovább saját változatukat, miután Párizsban látták Edison kinetoszkópját. Az eszköz felvevő- és egyben vetítőgép is volt, szebb képekkel és jóval könnyebb kamerával, aminek köszönhetően könnyebb volt felvételeket készíteni. Szűk két hónappal a német Wintergartenprogramm (1895) bemutatója után mutattak be tíz filmet fizető közönség előtt Párizsban, hagyományosan innen számítjuk a mozi és a film kezdetét. A testvérek úgy gondolták, hogy a mozizásban nincs nagy jövő, hiszen amiket leforgattak, azokat láthatjuk saját szemünkkel is az utcán. Az IMDb szerint 1905 után nem is forgattak több filmet, és visszatértek a fényképezéssel kapcsolatos kísérleteikhez. Bár cégük sikeres volt, később egyesültek a brit Ilforddal, ezért nem hallani már a Lumiere márkáról.

A film: A cím magyarul kb. "Santos-Dumont léghajós tapasztalatai". Ez hivatalosan két film, de mivel ugyanarról az eseményről készültek, gondoltam egybe veszem őket. Az első filmben a léghajót kihozzák a kikötőjéből, a másodikban láthatjuk lebegni. Aktualitás, nincs mit rajta ragozni, bár tegyük hozzá, hogy a léghajózást ugyan már a 18. század végén feltalálták, csak az 1910-es évektől indultak utasszállító járatok, szóval még bőven nagy látványosság volt. A címszereplő Alberto Santos-Dumont (1873-1932) brazil feltalálóként jelentőset fejlesztett a léghajókon és a repülőgépek első feltalálói között van, de aki követi a parfümös blogomat, az ismerheti onnan is, hogy a Cartier neki készítette az egyik legismertebb korai karórát. Részben betegsége miatt, részben mert a találmányait hadi célokra használták, öngyilkos lett.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása