Artúr filmélményei

A riksás fiú (1995)

2022. június 11. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Tran Anh Hung
Műfaj: -
Főbb szereplők: Le Van Loc, Tony Leung Chiu Wai, Tran Nu Yen Khe
Megjelenés: 1995, Vietnám
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-riksas-fiu-xich-lo/movie-2111

Cselekmény: Főhősünk a névtelen riksás fiú, aki a tipikus ázsiai nyomorgó család képviselője. Egyszerű bódékban élnek, elárvultak, két húga van, akik iskolába járnak, suli után dolgoznak, ő meg kénytelen riksázni. Persze még a riksa sem saját, egy alvilág nőtől bérli, szóval esélytelen, hogy előre tudjon lépni egyelőre. Ahogy lenni szokott, ezen a szinten farkastörvények uralkodnak, így egy nap főhősünket alaposan elveri egy banda és ellopják a riksáját, oda a kenyérkereset. Nem is sejti, hogy közben idősebb húga beleszeretett a Költőbe (Tony Leung Chiu-wai), aki az alvilági nő szeretője és egyben strici is, így adott, hogy a lány prostituáltnak áll...

Téma: Ez megint olyan film, ahonnan nagyon hiányzik a külföldinek a kulturális kontextus. Annyira már vagyok jó, hogy lássam, hogy hiányzik a kontextus, de értelmezni még kevéssé tudom és nem találtam egy kielégítő kritikát sem. Az egészen biztos, hogy realistán akarta megragadni a vietnámi városi életet, főképp alulnézetből, de ez a realitás messze túlmutatva önmagán költői és többet ír le, csak ugye itt jön képbe a kontextus hiánya és nem látom a további rétegeit.

Tartalom: Úgy indul, mint egy átlag szegényekről szóló történet, amiből egyszercsak krimi lesz, miután soha meg nem nevezett riksásunkat behálózza az alvilág - általa megismerhetjük az alvilág egyes részleteit elég naturalisztikusan. Egy ponton rádöbben, hogy előbb-utóbb ebbe belehal. Testvére nem erőszakkal, hanem szerelemmel kerül az alvilágba, aminek ő is megtapasztalja az árnyoldalát, amikor képletesen megerőszakolódik a szerelem. Két fontos mellékszereplőnk van, az egyik a Költő, aki az alvilág egyik mindenese, de láthatóan nincs ínyére a szakma, a normális világ azonban nem fogadja vissza. Másik főbb mellékkarakterünk a Főnökasszony, akinek a fogyatékos fia és a bűnszervezete valószínűleg megfeleltethetőek egymásnak. Ha jól értem, a történet szerint van esély a megtisztulásra, újrakezdésre a művészet/értelmiség segítségével, önfeláldozásával, ami kizökkentheti a jelenlegi rossz rendszert a holtpontról. Ha így értelmezem, akkor a végére a rendszert kiszolgáló értelmiség fellépése lebontja a rossz rendszert (de a vezetés azért marad), a népnek is szenvednie kell, múltbéli identitásaitól részben továbblépnek kényszerből. Közben a külföldi néző számára is azonosítható motívumok is megjelennek a kommunizmustól a vietnámi háborún (helikopter) át az elnyomó rendszerig és a zavargásokig (bérgyilkos). Visszatérő jelképek a folyadékok (víz, vér, festék, alkohol, folyó, vizelet). Az alapvetően elborzasztó hangulatot néha megenyhíti egy csipetnyi humor (az áram, a zsebtolvajlás), talán van több filmes utalás is (Bolond Pierrot (1965), Zsebtolvaj (1959), Kutyaszorítóban (1992)), de lehet, hogy ezeket már csak belelátom. Természetesen megjelenik az ázsiai országok kettőssége is, amire utaltam korábban: többnyire alulnézetből, a nyomorgók szemszögéből látjuk az életet, ám épp ezért erős befejezés, amikor a tehetősebb részek idilli életének bemutatásával zárnak. De mindaz, amit eddig írtam, nem is annyira fontos, a cselekmény ugyanis másodlagos, gyakran nem is összefüggő életképekből áll, viszont a tálalása hiperrealisztikus, azaz valóságosabbnak tűnik a valóságnál is, amit látunk, átélhető és egyszerre egyedi és egyetemes, specifikussága ellenére benne érzem Vietnám vagy az egész világ létét.

Forma: Ennek egyik legfőbb kivitelezési eleme talán az, hogy alig van párbeszéd, a leghosszabb szövegek versek vagy dalok. A versek ázsiai jellegűek, azaz természeti képekből állnak, ebben sajnos nincs sok tapasztalatom. Ha kicsivel több dal lenne, akár zenés filmnek is lehetne hívni, annyira hosszúnak és jelentőségteljesnek tűnik az a néhány dal - értelmezni azonban nem tudom őket, Vietnámban valószínűleg többet jelentenek. Ehhez mérten a színészek inkább csak egy-egy fajta érzelmet jelenítenek meg egyszerre, nem játszanak, nem beszélnek, csak néznek az adott jelenethez illeszkedően. Képileg megvan benne az a kettősség, hogy egyszerre brutális és nyomorúságos, ugyanakkor erősek a színek, sok az intim közeli, ami odafigyel a részletekre és elidegenít az embertől. A végefelé van egy elmosódott, összefolyó tudatokat megjelenítő rész ehhez passzoló formákkal (gyors vágás, elhomályosodás), ez intenzív volt, de nem érte el a tetőpontot sajnos. Érdekes belegondolni, hogy Tarkovszkij, Malick és Kieslowski kortársaként ilyen filmek voltak, vajon mi lett volna, ha továbbra is ebbe az irányba halad a filmművészet?

Élmény: Bár egyszerre volt költői és lírai, egyik sem jelentett érzelmi azonosulást általában, így ezek ellenére sem volt katartikus. Kétségtelenül szép film, valószínűleg erősen allegorikus, úgyhogy nézzük lehetőleg egy vietnámi ismerősünkkel, aki segíthet dekódolni. Azt hiszem jobban élveztem volna, ha végig a második felének az "elvontabb" stílusát hozza és kimaradnak a realisztikusabb részek.

Érdekességek

  • Korábban láttuk: Tony Leung Chiu-wai (A szomorúság városa, Vadító szép napok, Csungking expressz, Édes2kettes, Sanghaj virágai, Szerelemre hangolva)
  • Tran Nu Yen Khe a rendező felesége
  • A riksás fiú végül nem lett színész, most buszt vezet.

Országinfó

Szólj hozzá!
Címkék: 1995 20. század Ázsia Vietnám Délkelet-Ázsia 1990-es évek Tony Leung Chiu Wai 2 órás IMDB 7 Tran Anh Hung Le Van Loc Tran Nu Yen Khe

Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában (2011)

2022. június 04. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Nuri Bilge Ceylan
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Muhammet Uzuner, Yilmaz Erdogan, Taner Birsel
Megjelenés: 2011, Törökország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/once-upon-a-time-in-anatolia-once-upon-a-time-in-anatolia/movie-119132

Cselekmény: "Egyszer volt, hol nem volt Anatóliában...", javasolja Arab a Doktornak, kezdje így majd, ha erről az unalmas éjszakáról kell mesélnie egyszer. Történetükben egy elásott holttest után kutat a rendőrség, de a gyanúsított és testvére nem tudnak vagy nem akarnak emlékezni pontosan a helyszínre, hiába látogatják meg éjszakába nyúlóan az összes elképzelhető helyszínt. A háromautós rendőrségi konvojjal tart az elvált Doktor és a prosztatagondokkal küzdő Ügyész is. A sokadik helyszín után Naci, a nyomozó elveszíti türelmét, ezért az Ügyész javaslatára megállnak egy pihenőre Arab rendőr falujában...

Téma: Nem tudom, ezt még végig kell gondolnom :D Nem feltétlenül van konkrét témája, de kétségtelenül van benne helyenként valami transzcendes. (Eltelt pár nap, végiggondoltam:) Azt hiszem nagyjából oda akart kilyukadni a rendező, hogy az élet lehet szép és csúnya is, és ez lehetőségeinkhez mérten rajtunk is múlik, hogy hogyan alakítjuk és állunk hozzá.

Tartalom: Három részre bontanám a történetet, az első, leghosszabb az éjszakai keresgelés, amely szerintem önmagában is kerek egész, minden szempontból jobban visszaadja a lelki-filozofikus utazást. Főhőseink a halál után kutatva a sötét éjszakában, fáradtan megnyílnak lassan, de óvatosan egymásnak, így tudjuk meg, hogy a felügyelőt a beteg gyereke nyomasztja, az ügyészt halott felesége, a doktort meg valami általános kiábrándultság. A csúcspont, ahol mindegyikük tartása összeomlik, akkor  jön el, amikor ebben a rideg világban mepillantanak egy szép lányt - de ez nem reménnyel tölti el őket, hogy lehetne szebb is az élet, hanem ellenkezőleg, azt látják benne, ami legfeljebb pillanatnyi boldogság lehet. A második részre aztán kivilágosodik másnap reggelre, a homályosabb szálak értelmet nyernek némi pluszinformáció után, majd a harmadik részben visszatérnek napi rutinjaikhoz, de számomra az éjszakai rész után ezek már nem bírtak sok jelentőséggel. Négy(?) főhősünk négy különböző választ ad a "kérdésre": a bűnöző összeomlik, a felügyelő folytatja sztoikusan, az ügyész újraértékeli életét, az orvos pedig talán még várakozó állásponton van. állítólag erősen hatottak a történetre Csehov művei (amelyekben ugye a drámaiság belső és nem annyira külső), akár úgy, hogy konkrét idézeteket emeltek át tőle. Nem maradt el a Messzéből (2002) megszokott humor sem, például a Ponyvaregényt (1994) mímelve egy irreleváns, étellel kapcsolatos párbeszéddel indítanak, csak itt hamburger helyett joghurt a téma. Az egyik forgatókönyvíróval konkrétan megtörtént egy ilyen éjszakai hullakeresés, elvileg a cél ennek az éjszakának a hangulata volt. Mindenki középkorú, kiégett férfi, a nők csak jelképként jelennek meg, mint valami érdemes cél.

Forma: Amikor a Messzében (2002) Tarkovszkij-filmekkel példálóztak állandóan, arra számítottam akkor, hogy tarkovszkijes filmet fogok látni. Akkor ez nem jött össze, most valamennyire igen, több olyan hangulati kép van, amelyek az ő stílusát idézik (lassított tűz, ablakból révedés, guruló alma... stb.), egyes közeliek már Kieslowski intimitását hozzák vissza, de az autós jelenetek távolijai meg inkább Kiarosztamira hajaznak. Szóval sok a lassú, kitartott, statikus kép vagy ha van is mozgás, azok sokszor távoliak és a távolságban elvész a mozgás energiája. Az éjszakai rész nagy előnye, hogy a sötétség jóindulatúan körülölel mindent és lehet játszani a fényekkel, míg nappal a színek fakóbbra váltanak. Két karakter kap nagyobb teret a színjátszásnak és pont őket látom a leggyengébbenk, a többiek nagyon természetesen játszottak. A zenére nem emlékszem, szóval ha volt is, nem emlékezetes. A hangokkal viszont annyiban kreatívan bánt, hogy a párbeszédek gyakran függetlenedtek a beszélőktől, magasabb szintre emelkedve ezáltal (pl. nem látjuk a beszélőt vagy nem is beszélnek, de attól még halljuk az eszmecserét).

Élmény: Nem véletlenül tartják Ceylan főművének és az évtized egyik legjobbjának, nagyon hangulatosra sikerült és olyan témát sikerült megpeddzenie, amit kevesen tudtak idáig rendesen tálalni. Kár, hogy nem volt egyenletes ez a szint, de így is simán méltó párja a haonló témájú Az élet fájának (2011)

Érdekességek

  • Korábban láttuk: Ercan Kesal (Messze)

Országinfó

  • Földrajz: Törökország Ázsiában, Nyugat-Ázsiában van, bő nyolcszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata mérsékelt.
  • Társadalom: 85 millió lakosa van, nagy többségük török, túlnyomó részük muszlim, gazdasága felső-közepesen fejlett, hibrid rendszer, átmenet a demokratikus és a diktatórikus rendszerek között.
  • Történelem: Mint Nyugat-Ázsia többi országa, ez is az egyik legrégebbi emberlakta környék. Már tízezer éve város volt itt, négyezer éve birodalmak, elfoglalták a görögök, a perzsák és a rómaiak, végül a 11. századtól a türk törökök. A türkök egy északkelet-ázsiai nép, akik éghajlatváltozás hatására húzódhattak Közép-Ázsiába ötezer éve. Az önálló török identitás perzsa és az iszlám hatása mellett a 9-10. századokban alakulhatott ki. A mai Törökország területe a 11-12. században "törökizálódott", majd Oszmán 1299-ben alapított fejedelemsége nőtte ki magát sikeres terjeszkedéssel az Oszmán Birodalommá, amely a 15-16. századra érte el csúcspontját, majd a 18. századtól kezdett hanyatlani. Az első világháború során elfoglalták és felosztották a birodalmat, függetlenségi háborút követően 1923-ra alakult ki a mai török állam.
  • Film: Természetesen ide is Lumiere-ék hozták el a filmet 1896-ban, az első ismert török film 1914-es, de csak az 1950-es években teremtődött meg a saját filmiparuk. Az 1960-as évek közepétől sikerült kilépni nemzetközi színtérre, a filmgyártás központja a Yesilcam utca. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: dráma 2011 21. század Ázsia Törökország 2010-es évek Nuri Bilge Ceylan IMDB 8 3 órás Nyugat-Ázsia Muhammet Uzuner Yilmaz Erdogan Taner Birsel

Himala (1982)

2022. június 03. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Ishmael Bernal
Műfaj: tragédia
Főbb szereplők: Nora Aunor
Megjelenés: 1982, Fülöp-szigetek
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: ...avagy "csoda". Egy vidéki faluban járunk, ahol olyan ritka az eső, hogy a helyiek átoknak hiszik a jelenség okát, amiért régebben egy leprást elüldöztek. Főhősünk Elsa, a fiatal szolgálólány, akit "anyja" a környéken talált és magához vett. Egy nap napfogyatkozást észlelnek, Elsa pedig látni véli Szűz Máriát. A kis vallásos közösség előb kiűzné belőle a démont, amiért ilyeneket mond, ám amikor csodával határos módon meggyógyul egy nagybeteg, hinni kezdenek neki. Egyre többen zarándokolnak hozzá, hazaköltöznek a nagyvárosban szerencsét próbáló egykori ismerősök, és még egy dokumentumfilmes is forgatni kezd...

Téma: Bár a gerincet a vallás(os túlbuzgóság) adja, több kiemelt témája is van az igazság és a látszat viszonyától az ország szegénységéig, illetve nyomokban felfedeztem utalásokat az akkor még épp dúló diktatúrára is. Alapvetően úgy érzem, a történet oda akar kilyukadni, hogy magunknak kell tennünk és tennünk kell a sorsunk jobbra fordulásáért.

Tartalom: A szerkezett kissé szét van csúszva, a cselekményszálakat és a karaktereket nekem legalábbis nem volt könnyű követni, mintha csak össze lettek volna ömlesztve. Kezdjük Elsával, akinek látomása van és gyógyerővel ruházzák fel hívei. Az ő célja, hogy hitet adjon az embereknek a problémák leküzdésére, csak aztán nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő szerette volna. Barátnője, Chayong szerelmes és feltétlenül bízik Elsában és párjában. A harmadik főbb karakter Elsa gyerekkori barátja, Nimia, aki jobb híján a nagyvárosba ment prostituáltnak, ám mondjuk úgy, hogy nem bírta a munkát. Az ő köreikhez kapcsolódnak különböző témákat behozva más, apróbb karakterek (pap, filmes, vendégmunkás), akik közül a filmes érdekesebb, ő talán a rendező alteregója is lehet, mindenesetre morfondírozik egyet a filmezés etikájáról. A történet csúcspontja a végén van, ahol Elsa elmondja, hogy nem szabad a csodára várni, tennünk kell a boldogulásunkért, de - bocs a spoilerért - süket fülekre talál és az ájtatoskodó tömeg nagyon látványosan figyelmen kívül hagyja, mi történik körülötte. Ugyankkor az utolsó jelent már helyenként olyan szinten nevetséges, hogy nem tudom eldönteni, ez csak a kor színvonala vagy szándékosan akartak gagyi tömegjelenetet csinálni, hogy szatirikusabbnak tűnjön a film és nehogy túl komolyan vegyék a nézők. Az egész ideológiai szálat nagyban keretezi a társadalmi nyomor, az szinte mellékes, hogy a faluban nincs munka és esetenként éheznek, de amint híre megy Elsának és mindenhonnan odaözönlenek az emberek, megjelennek velük a drogozás, a nemi erőszak, a lopás, a gyilkosság és egyebek, no meg a mindenféle betegségtől szenvedő ember - egy teljesen disztopikus világnak tűnik, amiben élnek, amelyben egyetlen remény már csak a csoda maradt. Az aookir diktatúra rendszerkritikája csak apróbb utalásokban, de rendre felbukkan, ilyen pl. a rendőr és a polgármester együttműködése vagy Elsa mint az erős vezető.

Forma: Nem tudom, ennek megint olyan szedett-vetett benyomása volt, pedig voltak jobb és kreatívabb megoldásai, de közben meg olyan amatőrnek tud tűnni. Szeretett például játszani a színekkel és a térrel, többször jött előre a háttérből valaki vagy fordítva. Több ezer statisztával dolgoztak, ami nem látszik meg a tömegen, inkább azon, hogy milyen sokat szerepelnek különösebb cél nélkül, így aztán már-már dokumentumfilmes hatása volt. A fülöp-szigetek legendás színésznője az Elsát alakító színész, akit állítólag ez a szerepe tett halhatatlanná, bár ebből nem sokat vettem észre, mert Elsa karaktere eléggé visszagfogott volt. Sokaknál pedig egyfajta erőltetettség látható, nem természetes színjáték. A zene szépen aláfesti az eseményeket, nincs különösebb erénye vagy negatívuma, de az megint jól jellemzi a film egyenetlen sítlusát, hogy egyszercsak a semmiből egy mezőn sétáló filipínó a Mr. Lonely-t énekli.

Élmény: A film a legnagyobb filipínó klasszikusnak számít, ez volt az első film, amit felújítottak, mondatai szállóigékké váltak, ráadásul a legnagyobb színészlegendájuk alakította a főszerepet. Én mégis sutácskának éreztem, mind tartalmában, mind megvalósításában szét volt esve, amatőrnek tűnt. Egy erősebb kéz odatehette volna a hasonló, korabeli amerikai szatírák mellé. De persze lehet, hogy megint csak a külföldi szól belőlem, hiszen ne felejtsük, hogy a Fülöp-szigeteken húsvétkor rendszeresen keresztre feszítik magukat az meberek, szóval ott a kereszténység sokkal súlyosabb téma.

Érdekességek

  • A történet iheltői a Cabra-szigeti Mária-jelenések voltak az 1960-as évekből, ahol diákok vélték látni Máriát.
  • Később színházi és zenés feldolgozása is született a filmnek.
  • Hivatalosan tíz Mária-jelenést ismer el az egyház.

Országinfó

  • Földrajz: A Fülöp-szigetek Ázsiában, Délkelet-Ázsiában van, több ezer szigetből áll, bő háromszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata trópusi, sok a vulkánkitörés és a földrengés.
  • Társadalom: Az egyik legnépesebb ország 110 millió lakosával, kb. közel 200 kisebb-nagyobb etnikumból áll, harmaduk viszajan, negyedük tagalog, túlnyomó részük keresztény, gazdasága közepesen fejlett, Magyarországhoz hasonlóan sérült demokrácia.
  • Történelem: Már 10-50 ezer éve is éltek itt negritók, majd három-négyezer évvel ezelőtt az ő tajvani leszármazottaik, az ausztronézek fejlett hajóikkal rövid idő alatt ellepték az Indiai és a Csendes-óceán partvidékét Kelet-Afrikától Polinéziáig. Alacsony népsűrűsége miatt birodalmak helyett városállamok alakultak ki, míg spanyol gyarmatosítók meg nem érkeztek a 16. században, az elfoglalt területeket egy adminisztrációba szervezték, kereszténységre térítették és elnevezték II. Fülöp spanyol királyról. A 19. században a filippínók nemzeti öntudatra ébredtek és 1898-ban kikiáltották ugyan függetlenségüket, ám közben az amerikaiak elnyerték az országot a spanyoloktól az amerikai-spanyol háborúban és leverték a forradalmat. Szerencsére úgy ítélték meg, hogy nem éri meg megtartani a szigetországot, ezért gazdasági és katonai kiszolgáltatottság mellett 1946-ban beleegyeztek az ország függetlenedésébe, amely egy közel 15 éves diktatórikus időszakot leszámítva viszonylag demokratikus tudott maradni, bár közel sem problémamantes.
  • Film: Természetesen ide is Lumiere-ék hozták a filmet 1897-ben, és már az 1910-es években megszülettek az első komolyabb filippínó filmek és a mai napig az egyik legkomolyabb filmipara van a délkelet-ázsiai régióban. Igazán a második világháború után indult be mind a szórakoztatóipar, mind a művészfilmes világ, az 1970-es évektől a független filmesek is sikereket tudtak elérni, de egylőre most, a 21. században vannak a topon. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: 1982 tragédia 20. század Ázsia Fülöp-szigetek 1980-as évek Délkelet-Ázsia 2 órás IMDB 8 Ishmael Bernal Nora Aunor

Nagima (2013)

2022. május 31. 23:22 - Liberális Artúr

Rendezte: Zhanna Issabayeva
Műfaj: -
Főbb szereplők: Dina Tukubayeva, Galina Pyanova, Mariya Nezhentseva
Megjelenés: 2013, Kazahsztán
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: Az árva Nagima mosogatóként dolgozik egy étteremben, az ételmaradékot hazaviszi 8 hónapos terhes lakótársának, Anyának, akinek nagy fájdalmai vannak, de nem regisztrálta a terhességet, ezért nem mehet orvoshoz a panaszaival. Persze anyagilag sem állnak jól, bérelőleget pedig nem kap Nagima, sőt, időnként a kenyeret is hitelre kapja. Beüt a baj, Anya kórházba kerül. Az ápoló elzavarná a regisztráció hiánya miatt, de az orvos szíve megesik rajtuk - de már késő, Anya belehal a komplikációkba...

Téma: Először is a szokásos kötelező kör: kultúridegenként fogalmam sincs, hogy van-e bármilyen áthallásos, aktuálpolitikai motívuma a történetnek, de simán el tudom képzelni, hogy Nagima vagy az újszülött jelképezheti a kazah népet, szabadságot, művészetet vagy ki tudja. Innen kívülről az legalább egyértelműen látszik, hogy női / szegény filmmel van dolgunk, akik ki vannak szolgáltatva a gazdasági hatalommal bíróknak. De tekinthetünk rá egzisztencialista nézőpontból is, amely szerint a szeretet ad értelmet az életnek, de talán még az sem elég.

Tartalom: Az első jelenetekben a mosogatólány Nagima anyagi helyzetével szembesülünk, aki még az ételmaradékot is hazaviszi, és még úgy sincs elég ennivalójuk mindig. Egy külvárosi bódéban lakik, de még annak a lakbérét is nehéz kifizetnie. Eközben lakótársa problémás terhes, aki történetünk elején belehal a szülésbe. Eddigre már látjuk, hogy a nők ki vannak szolgáltatva a férfiak kegyeinek a munkahelyen, a buszon, a lakásban, a kórházban, hiába van alig szerepük. Persze nők is lehetnek elnyomó helyzetben, amennyiben intézményt  vagy rendszert képviselnek. Kb. a második harmadban derülnek ki a hátterek, motivációk, amelyek élettel és érzelmekkel töltik fel a karaktereket, akik addig meglehetősen érzelemmentesen viselkedtek a nehéz sors miatti fásultságtól. Két pozitív karakterünk van, az egyik a lányok "aranyszívű kurva" archetípusú szomszédja, a másik a boltos, aki hitelre ad mindig enni. Szomorú pillanatnak kellene lennie talán, de számomra mégis felemelő volt, amikor Nagima unszolására hajlandó volt a boltos azt hazudni neki, hogy szereti. Nagima karaktere egyébként talán nem teljesen százas, de nem feltűnően, és az ilyen ugye mindig egy ártatlan őszinteséget jelent. A végén pedig végképp feltárulkozik előttünk főhősünk és hoznia kell egy egzisztencialista döntést az életről, amit nem spoilerezek el :)

Forma: Nagyban hozzájárul a hatásosságához a megvalósítás, sok a mozdulatlan, hosszú vágás, a kamera lassabb, mint a cselekmény és sokszor látjuk mi történik még a cselekmény előtt és után. Ezek jellemzően távoli felvételek, de nagyon közeliekből is van bőven, amelyekbe nem is fér bele a felvétel tárgya teljesen. A színek fakók, a díszlet lepusztult, a tájak sivárak, karaktereink keveset és nagy szünetekkel beszélnek. A zene erősen kazahnak tűnik, de a hagyományos hangszerek ellenére modern, disszonáns hangzásvilága van, hangsúlyos szerepet kap és emlékezetes. A színészek - főleg ugye Nagima - a kifejezéstelenségig visszafogottak, ezér elég kellemetlen pl. a szomszéd prostituált harsánysága. Ahogy írtam, szinte csak nőket látunk, ez olyankor feltűnő, amikor mégis feltűnik rövid pillanatokra egy-egy férfi.

Élmény: Nem nagyon tudok róla mit mondani, abszolút korrekt film. Hál'istennek nem lett belőle nyomorpornó, pedig korántsem vidám; tartalmilag és vizuálisan is átélhetőek a motívumai, jó a zene, nem sablonos, szóval adott minden - de annyira azért nem lett erős, hogy átütő legyen. Talán döntenie kellett volna, hogy pozitív vagy negatív akar lenni, mert így mindkettő lett és nem jutott elég idő a durva elmélyítésükre.

Érdekességek

  • Bár nem találtam erről infót, de a képek alapján a Nagima anyját alakító színész szerintem maga a rendező.

Országinfó

  • Földrajz: Kazahsztán Ázsiában, Közép-Ázsiában van, a világ egyik legnagyobb országa, kb. harmincszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata szélsőségesen kontinentális, nyáron harminc fok fölé megy az átlaghőmérséklet, míg télen -20 fokra hűl. Ásványokban, olajban gazdag.
  • Társadalom: 20 millió lakos, túlnyomó részük török származású kazah és muszlim, gazdasága közepesen fejlett, diktatúra.
  • Történelem: Itt is legalább 5-6 ezer éve létezik emberi civilizáció, őslakosai az Északkelet-Ázsiából idevándorló türk népek, akik jellemzően még a 19-20. századig is nomád állattartást folytattak. A 13. századi mongol hódítást követően alakult ki egy türk-mongol, iszlámot felvevő kultúra, ebből formálódott meg a 15-16. században a kazah identitás, alapja az 1465-ös alapítású Kazah kánság. A felemelkedő Oroszország a 18. századtól egyre jobban befolyása alá vont a régiót, a kazah ellenállást és maradék függetlenséget a Szovjetunió törte le végleg 1920-ban. 1991 óta függetlenek újra.
  • Film: Természetesen az orosz nyelvű, szovjet filmek domináltak, a legkorábbi kazah nyelvű film, amit találtam, az 1950-es évekből származik. Értelemszerűen önálló filmipara az 1990-es évektől van, egyelőre még kevés filmmel képviseltetik magukat. Fontosabb filmek a blogról:

 

Szólj hozzá!
Címkék: 21. század 2013 Ázsia Kazahsztán 2010-es évek Közép-Ázsia IMDB 7 1 órás Zhanna Issabayeva Dina Tukubayeva Galina Pyanova Mariya Nezhentseva

Messze (2002)

2022. május 30. 23:55 - Liberális Artúr

Rendezte: Nuri Bilge Ceylan
Műfaj: -
Főbb szereplők: Muzaffer Ozdemir, Mehmet Emin Toprak
Megjelenés: 2002, Törökország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: https://theartsofslowcinema.com/2017/09/23/uzak-nuri-bilge-ceylan-2002/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/messze-uzak/movie-58914

Cselekmény: A vidéki, fiatal Yusuf - és a falujában kb. mindenki más is - elveszíti munkáját, amikor bezár a gyár. Mivel szeretne utazni, úgy gondolta, hogy elszegődik matróznak, ezért Isztambulba utazik rokonához, a fotós Mahmuthoz. Yusuf éjjel-nappal próbál munkát találni, míg Mahmut már rég elengedte ambícióit és művészi önmegvalósítás helyett kereskedelmi fotós lett. Otthon jobb híján tévézik és netezik munka után...

Téma: A címet talán kifejezőbb lett volna távolinak fordítani, a messzeség itt ugyanis mentális, lelki dolog az emberek között, távolságtartás. Az a baj, hogy ha ez az elidegenedés és magány általánosabban jelenik meg, akkor lehetne témának nevezni, de itt a két főhősünkön kívül senki sincs egyedül, ezért elég specifikusan vonatkozik rájuk a történet, noha valószínűleg sok emberre igaz az élethelyzetük.

Tartalom: Túl sokkal nem fogom tudni kibővíteni a fentieket, szinte csak banális, hétköznapi apróságok történnek. Yusuf munkát keresve felmegy a nagyvárosba és unokabátyjánál húzza meg magát, munkát azonban nem talál. Magányos férfiként felfigyel természetesen csinos nőkre, de azok észre sem veszik. Egyedül járja a várost, más nem tud tenni. Mahmut egy fokkal érdekesebb, neki voltak, de már eltávolodott a kapcsolataitól. Családját inkább kerüli, feleségétől elvált, de még kötődik hozzá, szeretőjével csak érzelemmentes szexre futja, munkája, a fotózás pedig már nem művészet, hanem termékfotózás. Mint egyedül élő ember, berögződött szokásai és életvitele van, nem tud mit kezdeni a betolakodó Yusuffal, akivel aztán persze össze is vesznek ezen. De a hangsúly inkább a körítésen van, a semmittevésen, amikor a cselekmény sem vezet sehova; Yusuf a várost járja céltalanul vagy legalábbis eredmény nélkül, Mahmut otthon tévézik. Ez lehangolónak tűnhet és helyenként az is, helyenként viszont vicces, helyenként megható.

Forma: A lelki sivárságot képi sivárság támasztja alá, a képek fakók, talán szemcsések is, a díszlet kopottas, a karakterek visszafogottak, keveset beszélnek, zene talán nincs is. Többnyire be vagyunk szorulva a lakásba, a beállítások szinte már távoliak, kevés a fény. Sok a filmes utalás, kapunk Tarkovszkijt és Guneyt is, de egyiküket sem idézi meg a film stílusa.

Élmény: Érdekes, hogy oda-vissza vannak a filmért, nekem annyira nem jött át. Érteni és érezni vélem, miért szeretik, de nálam nem közelítette meg sem melegségében, sem elfojtott drámaiságában a nagyokat (pl. Kiarosztami vagy Ozu). Talán még nem hangolódtam eléggé rá a rendezőre.

Érdekességek

  • Mehmet Emin Toprak 2002-ben, 28 évesen a film egy vetítéséről hazafelé autóbalesetben meghalt.
  • Mahmut lakása valójában a rendezőé.

Országinfó

  • Földrajz: Törökország Ázsiában, Nyugat-Ázsiában van, bő nyolcszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata mérsékelt.
  • Társadalom: 85 millió lakosa van, nagy többségük török, túlnyomó részük muszlim, gazdasága felső-közepesen fejlett, hibrid rendszer, átmenet a demokratikus és a diktatórikus rendszerek között.
  • Történelem: Mint Nyugat-Ázsia többi országa, ez is az egyik legrégebbi emberlakta környék. Már tízezer éve város volt itt, négyezer éve birodalmak, elfoglalták a görögök, a perzsák és a rómaiak, végül a 11. századtól a türk törökök. A türkök egy északkelet-ázsiai nép, akik éghajlatváltozás hatására húzódhattak Közép-Ázsiába ötezer éve. Az önálló török identitás perzsa és az iszlám hatása mellett a 9-10. századokban alakulhatott ki. A mai Törökország területe a 11-12. században "törökizálódott", majd Oszmán 1299-ben alapított fejedelemsége nőtte ki magát sikeres terjeszkedéssel az Oszmán Birodalommá, amely a 15-16. századra érte el csúcspontját, majd a 18. századtól kezdett hanyatlani. Az első világháború során elfoglalták és felosztották a birodalmat, függetlenségi háborút követően 1923-ra alakult ki a mai török állam.
  • Film: Természetesen ide is Lumiere-ék hozták el a filmet 1896-ban, az első ismert török film 1914-es, de csak az 1950-es években teremtődött meg a saját filmiparuk. Az 1960-as évek közepétől sikerült kilépni nemzetközi színtérre, a filmgyártás központja a Yesilcam utca. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: 2002 21. század Ázsia Törökország 2000-es évek Nuri Bilge Ceylan 2 órás IMDB 8 Nyugat-Ázsia Muzaffer Ozdemir Mehmet Emin Toprak
süti beállítások módosítása