Artúr filmélményei

Shiraz rózsája (1928)

2023. július 06. 23:15 - Liberális Artúr

Rendezte: Franz Osten
Műfaj: néma
Főbb szereplők: Himansu Rai, Charu Roy, Seeta Devi, Enakshi Rama Rau
Megjelenés: 1928, India
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,0
Ajánlott írás: https://moviessilently.com/2021/03/15/shiraz-1928-a-silent-film-review/
Mikor látható: -

Cselekmény: 16-17. század fordulója, India. A gyermek hercegnő Selima karavánjára banditák támadnak, csak ő éli túl, mert nem veszik észre. Környékbeli falusiak találnak rá és magukhoz veszik mit sem sejtve származásáról. Együtt nő fel Shirazzal, aki ügyes fazekas lesz és persze beleszeret a lányba. Egy nap rabszolgakereskedők érkeznek a környékre és elrabolják a szemrevaló Selimát. Shiraz nyomukba ered, de a piacra érve senkit nem érdekel, hogy Selima nem rabszolga, Shiraznak pedig nincs elég pénze, főleg miután a licitbe beszáll Khurram herceg képviseletében egy kereskedő is. Shiraz követi őket és jobb híján az udvar közelében beáll egy fazekashoz segédnek. Eközben a herceget lenyűgözi Selima, mert nem hajlandó leborulni előtte, hiszen továbbra sem tartja magát rabszolgának. Csakhogy a hercegre egy nagyhatalmú hadvezér lánya is pályázik, mert uralkodói babérokra tör...

Téma: El kell spoilereznem a sztorit részben, anélkül ugyanis nem lehet róla beszélni: ez a film nem egy sablonos románc, ahogy az elején gondolná az ember, hanem a Tádzs Mahal története, ami ugye Selima síremléke. Vagy mégsem az épület története? Ez a nagy kérdés, hogy mi lehetett a koncepció? Egyszerűen csak becsomagolni a hírességbe egy romantikus sztorit, esetleg Selimát megmutatni vagy a szerelmet? Én az első felé hajlom.

Tartalom: Tipikusan barokkosan túlbonyolított cselekményként indul a történet, amiben a hercegnőnk elveszíti identitását, de mi nézők ugye tudjuk. Shiraz megjelenésével a rutinos néző pedig már tudja, hogy a sablon alapján a hercegnőnek fontosabbak lesznek az érzelmek, mint a társadalmi státusz, így majd összejön a falusi legénnyel. Szerencsére a valóság közbeszól, Selima nem az egyszerű fazekas, hanem a herceg Khurram szerelme lesz, ami azért egy elég nagy csavar tud lenni a berögződésekkel szemben. Ha esetleg ezt a viszonzatlan szerelmet helyezi a középpontba a történet, akkor talán lehetett volna belőle valami Késői találkozás (1945) szintű dráma, de a barokkos stílus miatt bejött a hercegre féltékeny nő szála is, ami messze a legerősebb volt sokszínűsége miatt, ezzel elvitte a show-t a langymeleg szerelmi bánatok elől. És mivel innentől kezdve a korábbi főszereplőink jelentéktelenné válnak, ezért nem gondolom, hogy a Tádzs Mahal vagy a film Selima vagy a szerelem jelképe lenne, noha ahogy elhangzik, a két férfi szerelme hozza síremléket létre: Khurram a fizikai, Shiraz a szellemi síkon. Tehát valójában nem lesz árnyalt és érdekes egyik főszereplőnk karaktere se és ettől súlytalanok.

Forma: A valóság mellett a film másik szerencsés erénye a rögvalóság, ugyanis ha lehet hinni a leírásoknak, részben nem tudtak, részben nem akartak mestersége fényt használni, és ez nem ment a fény-árny játék kárára, hanem tudatosabbá tette használatát. Persze nem olyan markáns, mint egy noir, de természetesebb. Van néhány érdekesebb szög és montázs, a technikai stáb mégiscsak európai volt, de többször éreztem, hogy nem maxolták ki ezt az irányt (ld. haldokló szolga tántorgása a folyosón, ami gyönyörűen indul, de azonnal elhal). Fontosabb, hogy a film exportra is készült brit támogatással, így nem szabott a költségvetésnek gátat a sok statiszta, elefánt, az eredeti helyszínek. A színészek, ahogy korábban említettem, harmatosak voltak, a rivaldafény az ármánykodó nőnek jutott, és bár teátrális volt, a többiek fölé nőtt bőven. Az újabb kiadáshoz Anoushka Shankar írt zenét, de némán néztem.

Élmény: Azt hiszem, már mindent elmondtam, kicsit ódivatú, de korrekt film a korához képest. Az 1940-es évekig nem láttam jó indiai filmet, szóval gondolom a német rendezőnek köszönhetjük, hogy élvezhető lett.

Érdekességek

  • Na és mi igaz a történetből? Selima, későbbi nevén Mumtaz Mahal (1593-1631) perzsa volt, állítólag kiemelkedően szép, művelt és erényes. Khurram, azaz Sáh Dzsahán (1592-1666) második felesége lett, de a többi házasság csak névleges volt, valóban Selima volt a császár nagy szerelme, tizennegyedik gyermeke szülésébe halt bele. Az ő leszármazottaik uralkodtak India nagy részén 1857-ig, amikor is a britek véget vetettek a császárságnak - Dzsahán maga pedig annak a Timur Lenknek a leszármazottja.
  • Shirazról nincs információnk, legalábbis biztosan nem a főépítészről mintázták. A Tádzs Mahal 1631-1653 között épült meg, a világörökség része.

Országinfó

  • Földrajz: India Dél-Ázsiában van, a világ egyik legnagyobb országa, bő 35-ször nagyobb Magyarországnál; az indiai szubkontinensen terül el, amely kialakulásakor beleütközve Eurázsiába felgyűrte a Himaláját; éghajlata trópusi-szubtrópusi.
  • Társadalom: A világ legnépesebbje közel másfélmilliárd lakossal, akik túlnyomó része hindu. Etnikai megoszlást nem tartanak nyilván, de nyelvi alapon háromnegyedük az indoárja, negyedük a dravida nyelvcsaládba tartozik, de így is mintegy 450 nyelvet beszélnek. Gazdaságuk közepesen fejlett, a társadalmi különbségek közepesen magasak; sérült demokrácia.
  • Történelem: Már bő 50 ezer éve is jelen volt a modern ember, a mezőgazdaságnak már bő 8 ezer éve nyoma van. Fejlett városi civilizáció alakult ki az elsők között a mai Pakisztán és Nyugat-India környékén, a kisebb hatalmak meghódításával jött létre az i. e. 4. században a Maurja, majd az i. sz. 4. században a Gupta Birodalom; ezek voltak az utolsó nagy indiai birodalmak és egyben a klasszikus indiai kultúra megteremtői. A következő évszázadokban már a muszlim türk és más népek hozta létre birodalmakat, míg egyre nagyobb befolyásra nem tettek szert a britek, akik a 18-19. század során uralmuk alá hajtották szinte a teljes régiót.  A helyiek persze nem örültek az idegen fennhatóságnak, végül a második világháború után függetlenedtek, majd egyúttal kettévált a hindu India és a muszlim Pakisztán, valamint később etnikai alapon a bengáli Banglades.
  • Film: Az indiai film atyja Dadasaheb Phalke, aki elkészítette az első egészestés filmet 1913-ban. Az alacsony jegyáraknak köszönhetően hamar népszerű lett a mozi, majd a hangosfilm megjelenésével az 1930-as évek közepétől megjelentek a ma már indiai filmmel azonosított zenés-táncos műfajú filmek is. Már az 1940-es évektől megjelentek a realista filmek a szórakoztatóakkal szemben, ezek a fénykorukat az 1950-1960-as években érték el nemzetközi szinten. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: néma 20. század 1928 Ázsia India 1920-as évek Dél-Ázsia IMDB 7 1 órás Franz Osten Himansu Rai Charu Roy Seeta Devi Enakshi Rama Rau

Alvó parázs (1928)

2023. június 30. 23:58 - Liberális Artúr

Rendezte: Humberto Mauro
Műfaj: -
Főbb szereplők: Cortes Real, Nita Ney, Luiz Sorora, Pedro Fantol, Maximo Serrano, P. Ciodaro, Rozendo Franco
Megjelenés: 1928, Brazília
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: Luis-t valamiért kirakta apja, hogy álljon meg a saját lábán. A fiatal férfi utolsó pénzét a lovin próbálja megfialtatni, persze veszít és mindene elúszik. Eközben egy gazdag cukorgyáros épp a gyárán kesereg, mert a vezetője, Pedro nem igazán teszi jól a dolgát. Elhatározza, hogy lányával, Anitával odautazik, hogy kirúgja; Pedronak ez természetesen nem esik jól. Luis belebotlik az álláshirdetésbe, jelentkezik, jó munkaerőnek bizonyul és ami legfontosabb, összemelegednek Anitával...

Téma: Mauronak sosem a narratívában volt az ereje, ez is egy elég lapos, kiszámítható, romantikus történet - hacsak nem megyek el valami mellett a kontextus ismeretének hiányában. Kicsit mocorgott bennem a gondolat, hogy ez szatíra akar lenni (majd alább kifejtem), de akkor azt a kelleténél jobban rejtették el.

Tartalom: Meglepően hosszú és felesleges felvezetővel mutatják be, hogy Luis-nak nincs pénze, miközben a miértet elhallgatják. Ez már vajon kritikának vehető, hogy a pénztelenség ellenére cipőt tisztíttat és lovira megy (látszat, úri hóbort)? Még érdekesebb jelenet volt, amit nemigen tudtam hova tenni, amikor egy padon falatozó férfi két nőt alaposan megbámulva véletlenül megégette magát a cigarettájával. Túl hosszan mutatták ahhoz, hogy ne jelentsen semmit. Mindenesetre Luis vidéki üzemvezető lesz, ami nem igazán illik a státuszához, de jómunkásembernek bizonyul. A társadalmi szatíra Anitával való kapcsolatában mutatkozhat meg, mert a lány apjának semmi kifogása a viszony ellen, csupán azért tiltja el őket, mert vidéken ilyet nem illik eltérő társadalmi osztályok tagjai között. Hogy az érzelmek mégis tiszták, az mutatja, hogy Anita jobban örül Luis rózsájának, mint a többi, értékesebb szülinapi ajándékának. Érdekesebb mellékszál lehetne az üzemi alkalmazott, széplelkű Jorgéé, akit durván elnyom Pedro, de ebből nem sül ki semmi. A történet végét nem lövöm le, de teljesen kiszámítható kb. a huszadik perc után, ezért annyira gagyinak hat, hogy önkéntelenül is gyanakodni kezd az ember. Persze 1928-at írunk, ki tudja. Állítólag van neki erősen erotikus beütése is, ami mai szemmel nyilván nem tűnik fel, de ez megmagyarázná pl. a nőbámulós jelenetet.

Forma: Ez már érdekesebb, és épp ezért szeretem Maurot, ugyanakkor itt még csak nyomokban jelentkezik a stílusa. Érezhető rajta a szovjet avantgárd hatása a gyártósor-montázsnál, valamint a német expresszionizmus is, de még látom benne a franciák lírai realizmusának előfutárát is Pedro jeleneteiben (tiszta Vigo). Szívesen mutatja az apró részletet, amiből következtethetünk a nagyobb egészre (pl. a pénztárca az elején), vannak érdekesebb kameraszögek, zoomolás. Kicsit statikusnak érzem és töredezettnek, mert sok a "párbeszédes", rövid jelenet, amelyek gyakran visszaemlékezések, így kissé illusztráló hatásuk van a képeknek.

Élmény: Korai Mauro, a téma nagyjából ugyanaz, mint a későbbi filmjeiben, de vizuálisan még csak a nyomait láthatjuk. Lehet, hogy jobb, mint amilyennek gondolom, csak ugye hiányzik a kontextus innen 2023 Kelet-Európájából. Mindenesetre a későbbi filmjei sokkal jobban átjöttek, ezt már-már gagyinak érzem.

Érdekességek

  • -

Országinfó

  • Földrajz: Brazília Dél-Amerikában van, a világ egyik legnagyobbjaként kilencvenszer nagyobb Magyarországnál, itt folyik át a világ legnagyobb folyójának, az Amazonas-nak a nagyja, földrajzilag változatos a félsivatagoktól a hegyekig át van minden, éghajlata többnyire trópusi, a világ egyik legváltozatosabb élővilágával rendelkezik.
  • Társadalom: Kb. 215 millióan lakják, kb. fele-fele arányban európai származású fehérek és "keverékek", a pardok; az őslakosok aránya 0,5% alá csökkent. Túlnyomórészt keresztények. Gazdasága közepesen fejlett, de óriásiak a társadalmi különbségek; sérült demokrácia. 
  • Történelem: Legalább 11 ezer éve lakott, körülbelül kétezer félnomád törzs élt a területen, míg 1500-ban meg nem érkeztek portugál gyarmatosítók Cabral vezetésével. Természetesen sok volt a konfliktus a különböző európai és őslakos csoportok között, utóbbiakat rabszolgasorba kényszerítették, emellé pedig közel 3 millió rabszolgát vittek Afrikából is. Függetlenségüket 1822-ben kiáltották ki, miután a Napóleon elől Brazíliába menekülő portugál uralkodó ottléte idejére királysággá emelte gyarmati sorból az országot, és a brazíliai portugálok nem akartak újra gyarmattá válni. A császártól a hadsereg 1889-ben átvetet a hatalmat és formailag köztársaságot kiáltottak ki, innentől kezdve felváltva követték egymást civilebb és katonai kormányok. Egy menetrendszerű katonai diktatúra és gazdasági válság után végül civilek vették át újra a hatalmat 1985-ben, azóta  ez változatlan egyelőre.
  • Film: A. Fontosabb filmek a blogról:
    • Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Vérző olaj (2007), Az élet fája (2011)
      • Dél-Amerika: Nobleza gaucha (1915), Fragmentos da vida (1929), Limite (1931), Isten fizesse meg (1948), Fekete Orfeusz (1959), Aszály (1963), Isten és ördög a Nap földjén (1964), A föld transzban (1967), O Bandido da Luz Vermelha (1968), A tűzhelyek órája (1968), A halál Antoniója (1969), Iracema (1975), Cabra Marcado para Morrer (1984), Központi pályaudvar (1998), Az ingovány (2001), Isten városa (2002), Zama (2017)
        • Brazília: Fragmentos da vida (1929), Limite (1931), Fekete Orfeusz (1959), Aszály (1963), Isten és ördög a Nap földjén (1964), A föld transzban (1967), O Bandido da Luz Vermelha (1968), A halál Antoniója (1969), Iracema (1975), Cabra Marcado para Morrer (1984), Központi pályaudvar (1998), Isten városa (2002), Jogo de Cena (2007), O Som ao Redor (2012)
Szólj hozzá!
Címkék: 20. század 1928 Amerika Brazília Dél-Amerika 1920-as évek 2 órás IMDB 7 Humberto Mauro Cortes Real Nita Ney Luiz Sorora Pedro Fantol Maximo Serrano P. Ciodaro Rozendo Franco

Kaliya Mardan (1919)

2023. június 17. 22:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Dadasaheb Phalke
Műfaj: néma
Főbb szereplők: Mandakini Phalke
Megjelenés: 1919, India
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 5,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: A gyermek Krisna barátait megsérti egy nő azzal, hogy rosszindulatúan lelocsolja őket vízzel. Krisna ezért belopózik hozzá, bekeni a száját vajjal, majd beárulja anyósának, mintha a a nő torkoskodott volna. Egy másik alkalommal gyümölcsöt ad vándoroknak. Amikor egy másik vándort fellök egy kereskedő, elindul, hogy rajtuk is bosszút álljon...

Téma: Némileg gondban vagyok, mert a film kb. harmada elveszett és a cselekményt illetően gyakran a sötétben tapogatóztam, ami nem tudom, hogy a hiányos filmből vagy abból adódik, hogy nem ismerem Krisna életét. A fő sztori azonban nem ezekből az életképekből és csínytevésekből áll, hanem a címadó Kaliya Mardanból, amiben Krisna elkerget egy Kaliya nevű, ötfejű kígyót, ami a falusiak folyóját mérgezi. A történet nagyjából azt mutatja be, hogy bár Krisna gyermekkorában gyermekként viselkedve játszott és rosszcsontkodott, megmutatkozott már jószívűsége és isteni mivolta is.

Tartalom: A filmben tehát több különálló, epizodikus történet van, amely Krisna gyerekkorát dolgozza fel. Ezekben Krisna az utolsó, címadó sztorit leszámítva teljesen emberi oldalát mutatja, hiszen játszik és csínyeket követ el. Ahogy fentebb is írtam, a problémámat az okozza, hogy a cselekmény számomra elég homályos, talán mert hiányos a film, talán mert eleve a hindu nézőkre van szabva és nem törődik azzal, hogy elmagyarázza a nemzetközi nézőnek, mit kellene látni. Mindenesetre így elég gyermekdednek tűnik, és nem tudom, hogy ez szándékos volt vagy sem, de tekintettel az 1919-es dátumra, valószínűleg nem igyekeztek nagy karaterdrámát és mély gondolatokat közölni.

Forma: Nem segíti az érthetőséget az sem, hogy kevés a felirat - magamat ismételve sokadjára, ez lehet, hogy csaj annyit jelent, hogy pont a feliratos részek vesztek el, de az is lehet, hogy számítottak a néző többlettudására. Az első és egyik fő látványelem a Krisnát alakító színésznő, aki a rendező lánya és nem csupán cuki, de a vele egyidős gyereket is jól hozza, elvégre ez egy elég önazonos szerep számára. De nem akarom kicsinyleni érdemeit, egy gyereknek a legegyszerűbb szerep is nehezen megugorható feladat; a többiek pedig jóval színpadiasabbak nála. A címadó történetszál már fantasy, ennek megfelelően van benne egy vízalatti jelenet szörnnyel, ami kb. Melies-szintű, szóval nem nyűgözött le különösebben, ennél azért az olaszok már korábban is jobbakat hoztak össze.

Élmény: Valószínűleg igazságtalan összehasonlítani amerikai és európai filmekkel, ezek biztosan sokkal nagyobb költségvetéssel és szakmai tapasztalattal készültek, de hát ez van, mit tegyek, ha 1919-es az Arne úr kincse is? Történeti jelentősége van, hiszen a korai indiai filmek közé tartozik, de nem éri el azt a színvonalat, amit erre a korra már elvárna az ember.

Érdekességek

  • Krisna a fenntartó és védelmező Visnu isten avatárja, az egyik legnépszerűbb, aki az i. e. első évezredben élhetett. Ahogy a filmben is, gyakran ábrázolják furulyázva vagy vajat enni.

Országinfó

  • Földrajz: India Dél-Ázsiában van, a világ egyik legnagyobb országa, bő 35-ször nagyobb Magyarországnál; az indiai szubkontinensen terül el, amely kialakulásakor beleütközve Eurázsiába felgyűrte a Himaláját; éghajlata trópusi-szubtrópusi.
  • Társadalom: A világ legnépesebbje közel másfélmilliárd lakossal, akik túlnyomó része hindu. Etnikai megoszlást nem tartanak nyilván, de nyelvi alapon háromnegyedük az indoárja, negyedük a dravida nyelvcsaládba tartozik, de így is mintegy 450 nyelvet beszélnek. Gazdaságuk közepesen fejlett, a társadalmi különbségek közepesen magasak; sérült demokrácia.
  • Történelem: Már bő 50 ezer éve is jelen volt a modern ember, a mezőgazdaságnak már bő 8 ezer éve nyoma van. Fejlett városi civilizáció alakult ki az elsők között a mai Pakisztán és Nyugat-India környékén, a kisebb hatalmak meghódításával jött létre az i. e. 4. században a Maurja, majd az i. sz. 4. században a Gupta Birodalom; ezek voltak az utolsó nagy indiai birodalmak és egyben a klasszikus indiai kultúra megteremtői. A következő évszázadokban már a muszlim türk és más népek hozta létre birodalmakat, míg egyre nagyobb befolyásra nem tettek szert a britek, akik a 18-19. század során uralmuk alá hajtották szinte a teljes régiót.  A helyiek persze nem örültek az idegen fennhatóságnak, végül a második világháború után függetlenedtek, majd egyúttal kettévált a hindu India és a muszlim Pakisztán, valamint később etnikai alapon a bengáli Banglades.
  • Film: Az indiai film atyja Dadasaheb Phalke, aki elkészítette az első egészestés filmet 1913-ban. Az alacsony jegyáraknak köszönhetően hamar népszerű lett a mozi, majd a hangosfilm megjelenésével az 1930-as évek közepétől megjelentek a ma már indiai filmmel azonosított zenés-táncos műfajú filmek is. Már az 1940-es évektől megjelentek a realista filmek a szórakoztatóakkal szemben, ezek a fénykorukat az 1950-1960-as években érték el nemzetközi szinten. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: néma 20. század 1919 Ázsia India 1910-es évek Dél-Ázsia 1 órás IMDB 6 Dadasaheb Phalke Mandakini Phalke

A hattyú halála (1917)

2023. június 16. 00:05 - Liberális Artúr

Rendezte: Jevgenyij Bauer
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Vera Karalli, Alekszandr Herumivov, Vitold Polenszkij
Megjelenés: 1917, Oroszország
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: https://centuryfilmproject.org/2017/12/10/the-dying-swan-1917/
Mikor látható: -

Cselekmény: A néma Gizella (Vera Karalli) egy nap belebotlik az ügyvéd Viktorba (Vitold Polenszkij), akit nem zavarja egyáltalán a lány némasága,hiszen arca is bőven tükrözi gondolatait. Természetesen egymásba szeretnek, ám a szédelgő férfi megcsalja a nőt, aki ezért elköltözik a környékről. Mivel a tánc a szenvedélye, balerinának áll. Eközben Valerij, a festő megszállottan próbálja megragadni képén a halál lényegét...

Téma: Szerintem ki lehet találni nagyjából, hogy mi fog történni, Bauernek nem ez az első filmje a halál bűvöletében: ha van egy halál megszállottja, ott egy tragikus haláleset lesz. Gizella pedig már lélekben halott, miután szerelme összetörte a szívét. A történet valószínűleg olyasmit akarna üzenni, hogy a lélek halála ugyanolyan, mint a test halála.

Tartalom: Három szakaszra osztanám a történetet, amiből az első kettő eléggé eltérő hangulatú és cselekményű szál, mintha két külön sztori lenne, de a harmadikra összeállnak. Az első részben Gizella hétköznapi szerelmi történetét látjuk, ahol elcsábul, majd megcsalják, mire persze összetör a szíve. A második rész az érdekesebb, amikor színt váltunk, a megtört szívű Gizella tökéletes átéléssel adja elő A hattyú halála c. balettot, miközben az elborult Valerij benne látja meg a halál lényegét, amit megfestene. A két férfi ellenpontja egymásnak, Viktor az élettel teli, Valerij a halált kutató. A harmadik részre összefutnak a szálak, az egyiknek győznie kell a másik felett... Nem látok ennél többet bele, de javítsatok ki, ha átsiklottam valami felett.

Forma: Sajnos Bauer stílusából itt sokkal kevesebbet láttam, mint a korábbi filmjeiben, amikért annak idején megszerettem. Kevésbé látványos, ahol a mélységekkel foglalkozik, sőt, itt talán már inkább a frontális elrendezés a hangsúlyosabb (ennek kiváló példája 12:40-nél a csalfa pár és Gizella elhelyezése). Az árnyék-fény is nagyobb szerepet kap, emlékeim szerint legalábbis korábban ezen nem volt különösebb hangsúly, de most határozottan észrevehető volt a szándék, hogy kevesebb fényt kapjanak a sötétebb alakok és történések. A csúcspont nyilván a címadó tánc maga, amit olyan folyékonyan táncol el Gizella, hogy meg tudtam lepődni még ennyi film után is. A színészi játékot hagyjuk, ez még nem az a korszak, ahol ki lehet tűnni vele (bár Valerij inkább nevetségesen túlzó volt).

Élmény: Két téren is problémám van: először is a történet megragad a korabeli divatponyva szintjén, nem érzem benne a mélységet, és így a közel egyórás játékidő feleslegesen hosszú. A másik formai, itt sem láttam meg azokat a stílusjegyeket, amelyek miatt megszerettem a rendezőt korábban. Egyszerűen fogalmazva: Bauer korábbi filmjei jobban tetszettek.

Érdekességek

  • Korábban láttuk: Vera Karalli és Vitold Polonszkij (Posle smerti)
  • A hattyú a francia Camille Saint-Saens 1886-os szvitjének egyik legismertebb tétele, ezt dolgozta fel táncos formában Anna Pavlova 1905-ben és vált legnagyobb sikerévé. Pavlova egyébként beteges típus volt, szóval a filmünk valamelyest őt jeleníti meg.
  • Nem csak ez hatott erősen a filmre; az 1916-os The Dumb Girl of Portici egy néma lányról szólt, aminek címszerepét Pavlova játszotta.

Országinfó

  • Földrajz: Oroszország Kelet-Európában van (meg elfoglalja Ázsia teljes északi felét), a világ legnagyobbjaként majd' kétszázszor nagyobb Magyarországnál, itt található Európa legmagasabb és legmélyebb pontja egyaránt, a legnagyobb európai tó; éghajlata többnyire kontinentális.
  • Társadalom: Közel 150 millióan lakják, a lakosság háromnegyed orosz; fele keresztény, közel fele ateista; többségük román és keresztény; diktatúra, gazdasága fejlett, ám a társadalmi különbségek közepesen magasak.
  • Történelem: Már csak kiterjedése miatt is évmilliók óta lakott a terület, negyvenezer éve már élt itt modern ember, de a délnyugati részeken alakulhattak ki az indoeurópai népek (és később a magyarság is). Az indoeurópai szlávok a mai Fehéroroszország-Lengyelország-Ukrajna közös részein alakulhattak ki valamikor az i. e. második évezred során, a keleti szlávok az i. sz. első évezred második felében elkülönültek a többiektől. Az őseiknek mégsem őket, hanem 8-9. században, északról érkező, germán telepes ruszokat tekintjük, akik Oleg vezetésével meghódítva a régiót megalapították 879-ben a Kijevi Rusz fejedelemséget. Különböző fejedelemségek, köztük a moszkvai, vált hol dominánssá, hol gyengébbé, míg a 13. században a mongolok feldúlták Kijevet és vazallusukká tették a többi fejedelemséget is. A mongolok alól fokozatosan küzdötték ki magukat, végül ez a 15. század végére sikerült teljesen. 1547-re IV. Iván központosította a hatalmat és ezzel létrejött Oroszország, amely a 17-18. század során elfoglalta egész Észak-Ázsiát. a 19-20. század során több jelentős felkelés tört ki, végül az 1917-es döntötte meg az uralkodót, amely egy polgárháború és sokmillió halott után kommunista győzelmet hozott, de a vezetés továbbra is egyszemélyi és autoriter maradt. Az erőltetett iparosítás és a második világháború újabb több tízmillió halált hozott, de ezzel az orosz vezetésű Szovjetunió szuperhatalommá vált, vetélkedésük az Egyesült Államokkal határozta meg a huszadik század második felét. A gazdasági nehézségek ideiglenes liberalizációt hoztak és a Szovjetunió összeomlott, de rövid időn belül újra autoriter vezetés vette át a hatalmat Oroszországban.
  • Film: Oroszországba is a Lumiere-ek vitték el a filmet 1896-ban, az első film II. Miklós megkoronázása lett. Az alacsony kereslet miatt nem alakult ki komolyabb filmipar, de már láthattunk a blogon is nívós filmeket a Szovjetunió előtti korszakból. A kommunisták hittek a film erejében és az egyik legfontosabb teendőjüknek tekintetté,k így alapították meg a világ első filmes iskoláját. Bár alapvetően propagandaeszköz volt a film, mivel magas elméleti szinten foglalkoztak vele, formailag magas esztétikumi szintre jutottak - ezt azonban korlátozták, mivel a formalizmust a szocializmus eszméjével szembenállónak ítélték meg. A sztálinizmus után a filmesek nagyobb teret kaptak, így emelkedhetett ki egy művészibb réteg. A Szovjetunió összeomlásával a filmipar is összeomlott, ugyanakkor végre szabad kezet kaphattak a filmesek, legalábbis a 2010-es évekig, amikor újra szigorodni kezdett az állami cenzúra. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: dráma 1917 20. század Európa Oroszország Kelet-Európa 1910-es évek IMDB 7 1 órás Jevgenyij Bauer Vera Karalli Alekszandr Heruvimov Vitold Polonszkij

La neuropatologia (1908)

2023. június 10. 23:50 - Liberális Artúr

Rendezte: Camillo Negro, Roberto Omegna
Műfaj: -
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1908, Olaszország
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 5,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Előzmények: A filmet tehát nagyjából egyszerre fejlesztették ki - egymástól nem függetlenül - a világ több pontján, de világszerte a Lumiere-testvérek agresszív kereskedelmi gyakorlata terjesztette el az ő felvevő-vetítő gépüket. Így jutott el Olaszországba is 1896-ban a mozi, ahol az elit kezdeti berzenkedése ellenére Európa egyik legjelentősebb filmipara jött létre. Camillo Negróról (1861-1927) nem találtam információkat, de ő a filmen szereplő orvosok egyike, Roberto Omegna (1876-1948) viszont filmes volt.


A film: Bár az olaszok hamar ráéreztek az irodalmi és történelmi feldolgozások ízére, ezúttal egy újabb orvosi dokumentumfilm posztunk tárgya, az "idegkórtan". Nincs narratíva vagy esztétikai érték, ez is "csak" egy orvosi dokumentumfilm, amely 24 db 2-3 perces felvételből áll, jobbára kisebb-nagyobb mértékben rángatózó emberekkel, akikkel különböző feladatokat végeztetnek el.

Országinfó

  • Földrajz: Olaszország Dél-Európában van, bő háromszor nagyobb Magyarországnál, nagyjából az Itáliai félszigeten helyezkedik el, harmada hegyvidékes, itt található Európa egyetlen működő vulkánja, élővilága a kontinens egyik legváltozatosabbja, éghajlata mediterrán.
  • Társadalom: Kb. 60 millióan lakják, túlnyomó többségük olasz és keresztény, de 80 millió olasz vándorolt ki amerikai és más európai országokba is az elmúlt kétszáz évben. Gazdaságilag fejlett, demokráciájuk erős, a társadalmi különbségek közepesen nagyok. 
  • Történelem: A modern ember 40 ezer éve jelent meg a mai Olaszország területén, ahol számos különböző népcsoport alakult ki és ahová számos egyéb népcsoport is érkezett, többek között ugye a mai Délnyugat-Oroszország környékén kialakult indoeurópai latinok az i. e. második évezred végén. A hagyományok szerint ők alapították meg Rómát az i. e. 8. században, ami a szomszédos népekkel folyamatosan háborúzva az i. e. 3. századra nagyjából elfoglalta az Itáliai félszigetet, az i. sz. 2. századra pedig csúcsát elérve Európa nagyját, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia egy részét is meghódította. Belső és külső nyomás alatt jelentősen meggyengült a birodalom, végül a vesztüket az okozta, hogy a közép-ázsiai hunok rátolták az európai germán népeket Rómára, akik az i. sz. 5. században a fővárost is feldúlták már. Itália ezután kisebb, de gazdag, és persze egymással hadakozó királyságokra és városállamokra esett. A felvilágosodás elhozta ide is a nemzeti önrendelkezés és egység elvét, ami végül Szardínia alatt 1871-re elvezetett az egységes Olaszországhoz. A 20. század két világháborúja közül a második Itália területén is bőven zajlott, de amerikai segítséggel az 1960-as évekre hatalmas fejlődésnek indultak, illetve a NATO és az EU alapját is jelentették, de az 1970-es évek óta folyamatosak a belpolitikai válságok.
  • Film: Természetesen ide is a Lumiere-testvérek révén jutott el a film, az olaszok pedig az 1900-as évekre ráéreztek az irodalmi és történelmi adaptációk ízére, amelyek az 1910-es évekre monumentális filmekké nőtték ki magukat, de ezek mellett számos későbbi műfaj elődjei is megjelentek már ekkor. Az 1930-as években építette meg a fasiszta diktatúra a Cinecitta stúdiókomplexumot, amely a mai napig az egyik legjelentősebb a világon és Európa legnagyobbja. Mussolini fia szerencsére filmbuzi és politikailag nem elkötelezett volt, így a Cinecitta nemcsak technikai, hanem szellemi központ is lett. A műfaji és a propagandafilmeket a háború után az ún. olasz neorealizmus váltotta a hétköznapi emberekre koncentrálva, majd az 1950-es évek végétől megjelentek az újhullámos filmesek is. Szintén ehhez az időszakhoz köthető, hogy az amerikai stúdiók részben pénzügyi okokból inkább itt forgatták le számos monumentális filmjüket. Ezek a tendenciák folytatódtak a továbbiakban, számos műfaji film tovább élt vagy meghonosodott, mindig feltűnt egy-egy szerzői film és minden évtizedre jutott legalább egy Oscar-díjas olasz film. Fontosabb filmek a blogról:
    • Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), Jeanne Dielman (1975), Fanny és Alexander (1982), Szép munka (1999), Kukázók (2000), Portré a lángoló fiatal lányról (2019)
Szólj hozzá!
Címkék: 1908 20. század Olaszország Európa 1900-as évek Dél-Európa 1 órás IMDB 5 Camillo Negro Roberto Omegna
süti beállítások módosítása
Mobil