Artúr filmélményei

Mission: Impossible (1996)

2022. augusztus 16. 23:10 - Liberális Artúr

Rendezte: Brian De Palma
Műfaj: kém
Főbb szereplők: Tom Cruise
Megjelenés: 1996, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: https://collider.com/how-mission-impossible-1-is-different-from-mission-impossible-sequels/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/mission-impossible-mission-impossible/movie-1697

Cselekmény: Jim (Jon Voight) és csapata Prágában készül rajtaütni egy kémen, ám az akció csapda, csak Ethant (Tom Cruise) nem gyilkolják meg, mert vele meg a balhét akarják elvitetni. "Véletlenül" az amerikai kémfőnök, Kettridge (Henry Czerny) is épp Prágában van, találkoznak, ekkor döbben rá Ethan, hogy már sajátjai is rá vadásznak vagy talán épp Kettridge van az egész mögött, ezért meglép előle. Jim egykori titkos bázisán rendezkedik be, ahol meglepetésére feltűnik csapattársa, Jim felesége is, aki szintén túlélte a csapdát. Jobb híján kénytelenek saját szakállukra utánajárni, mi történt, hogy ezzel tisztázzák magukat és bosszút állhassanak...

Téma: Nincs téma, szórakoztató mozi. Ha nagyon akarjuk, van benne némi "felnőtté válás", avagy mester és tanítványa sztori, ahogy az utód felülmúlja az öreget, de ez is nagyon felszínes.

Tartalom: A Mission: Impossible 2 (2000) kapcsán olvastam, hogy ez a történet túlságosan bonyolult volt és a korabeli kritikák ezt megerősítették, de őszintén szólva nem éreztem közel sem annyira vészesnek, mint mondjuk A hosszú álom (1946) esetében. Az tény, hogy nem hagynak sok időt az infók feldolgozására, de azért nagyjából Ethannel haladunk együtt. Téma híján nincs sok értelme boncolgatni a cselekményt, valamennyire fordulatos, illetve van benne némi karakterfejlődés, ahogy a kezdetben még forrófejű Ethan képes lesz a történet közepére-végére higgadtan viselkedni. A fordulatoknál nem csak nagy csavarokra kell gondolni, váratlan, apró eseménye is fokozhatják az izgalmakat (pl. amikor a végén Phelps lebukik a telefonjával). Ami érdekes, hogy ez a cselekmény és a kivitelezése még sokkal "kémesebb", nyomozósabb, thrilleresebb, míg a Mission: Impossible 2 (2000) már csak sima akciófilm volt.

Forma: Még azelőtt vagyunk, hogy a digitális technológia túlságosan átvette volna a szerepet, és ahogy mindig elmondom, ennek örüljünk, mert még ma sem tart ott, hogy látványosabb legyen a hagyományos megoldásoknál. Nincsenek nagy akciójelenetek, verekedések, de nem is kell, egy sima fogadás is kellően izgalmas és "akciódús" tud lenni, ahogy az emberek kerülgetik egymást. Az egyik csúcspont a függeszkedős jelenet, ami nemcsak bennem, hanem Ebertben is a Rififi (1955) c. film bő negyedórás, néma csendben játszódó részletét idézte meg. A színészi játékról nem tudok mit mondani, a zene ütős a jól ismert témának köszönhetően.

Élmény: Mivel előbb láttam a Mission: Impossible 2-t (2000), kellemesen csalódtam, hogy nem egy szándékosan túltolt akciófilmet látok, hanem egy viszonylag értelmes, hagyományosabb kémfilmet. Nem mintha az előbbi rossz lenne, csak arra már ott a James Bond-sorozat. Szóval ja, kellemes popcorn-mozi egy unalmas estére, ha valami könnyedre vágyunk.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Tom Cruise (Top Gun, Esőember, Magnólia, Mission Impossible 2)
    • Jon Voight (Éjféli cowboy, Szemtől szemben, Transformers)
    • Ving Rhames (Ponyvaregény, Mission Impossible 2)
    • Vanessa Redgrave (Nagyítás)
    • Henry Czerny (A légy)
    • Jean Reno (Leon a profi)
    • Kristin Scott Thomas (Négy esküvő és egy temetés)
    • Emilio Estevez (Sivár vidék, Apokalipszis most, Nulladik óra)
    • Rolf Saxon (Ryan közlegény megmentése)
    • Marcel Iures (A Karib-tenger kalózai)
    • Andreas Wisniewski (Drágán add az életed)
    • Olegar Fedoro (Sztalker)
  • A film alapjául szolgáló tévésorozat szereplői nem szerették a filmet, mert nem igazán egyezett a sorozat szellemiségével (de hát nem is az a dolga).
  • A filmnek azóta 6 darabosra bővült és két újabb rész várható 2023 és 2024 folyamán.

Országinfó

Szólj hozzá!

Az ötödik elem (1997)

2022. augusztus 12. 23:55 - Liberális Artúr

Rendezte: Luc Besson
Műfaj: akció, sci-fi
Főbb szereplők: Bruce Willis, Gary Oldman, Ian Holm, Milla Jovovich, Chris Tucker
Megjelenés: 1997, Franciaország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,6
Ajánlott írás: https://ew.com/movies/2017/07/19/fifth-element-oral-history-luc-besson/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/az-otodik-elem-the-fifth-element/movie-1955

Cselekmény: 2263-ban vagyunk, egy földönkívüli gonosz eljöveteléről szóló jövendölés beteljesedik, amit csak a tökéletes harcos, az "ötödik elem" állíthat meg. Egy szabotázsakció és némi kavarodás után az ötödik elem az emberek hadseregének fogságába kerül, ahonnan megszökik. És persze menekülés közben épp Korben (Bruce Willis), az egykori katonából lett, megkeseredett taxisofőr taxijába pottyan. Korben megszánja, segít neki megszökni és eljutni Cornelius-hoz (Ian Holm) a paphoz, aki a kezdetek óta tisztában van a jövendöléssel és annak valóságával...

Téma: Kötelezően leírják mindenhol, hogy a történet a rendező kamaszkori agyszüleménye és annak megfelelően kell kezelni, színes-szagos, humoros akciófilm sci-fi köntösben. Persze benne van az is, hogy az élet értelme a szeretet, minden más csak felesleges hívság - ebben a tekintetben végülis nincs alatta egy hollywoodi történetnek sem.

Tartalom: A történet karikaturisztikusan klisés kezdve a piramisoknál felfedezett földönkívüliektől a titkos társaságon át a kiégett szuperkatonáig. Nem is fontos, mi történik, de azért nagy vonalakban: a gonosz halált csak az életet adó elemek, köztük a szerelem tudja megállítani, s míg a sötét oldalt az önzés és egyéb negatív tulajdonságok segítik, addig a jó oldalnak meg kell találni a pozitívumokat (elsősorban a szerelmet), hogy szembeszállhasson vele. A történet lényege azonban nem annyira ebben, hanem a pörgős akcióban és humorban van, kaphattunk volna bármilyen körítés hozzá, úgyse lett volna időnk gondolkodni. A karakterek a történetelemekhez hasonlóan szándékosan klisések, de a humor kedvéért egy kis csavarral. Korbent pl. egy az egyben a Drágán add az életedből (1988) emelték át, de a nők előtt ő is meghunyászkodik. A gonosz segítője, Zorg is rendre felsül, így közel sem annyira félelmetes... stb. Szinte már kabarészerű a helyzetkomikum, ez adja a humor alapját, de bőven vannak poénok az elképzelt jövővel vagy beszólásokkal kapcsolatban, illetve hogy rájátszanak az elvárásainkra, aztán csavarnak rajtuk egyet.

Forma: A kamerakezelés olyan franciásan túlzó, szeretik az arcokat torz szögből mutatni, amitől nekem csak bizarr lesz egy kép és nem komikus, de hát ízlések és pofonok. A vágások a sztorival együtt pörögnek és többször még párhuzamosak is. A zene nem különösebben tűnt fel, pedig van egy ikonikus operarészlete, amit szándékosan úgy írtak meg, hogy ember ne tudja elénekelni. Sokak számára ez a film csúcspontja, én is hatásosra emlékeztem, de ezúttal nem igazán ragadott magával. Nem úgy Korbent, akivel többször eljátszották, hogy gyanútlanul vetették bele egy jelenetbe, így reakciói valódiak pl. az operaelőadásnál vagy az ötödik elem megpillantásakor. De kb. ő az egyetlen "normális" karakter, mindenki más kissé parodisztikus. Sokan támadják Ruby Rhod idegesítő karakterék, nekem nem volt vele különösebb bajom azt leszámítva, hogy sosem találtam viccesnek ezt a fajta hadaró, túljátszott humortípust. A film legizgalmasabb eleme persze a látványvilága. A jelmezekhez például nem kisebb nevet sikerült leszerződtetni, mint Jean Paul Gaultier, ami pár éve még semmit nem mondott volna, de most a stáblistán meglátva felcsillant a szemem (akit érdekel, itt kielemzik a jelmezeket). A díszletekért is neves képregényesek felelnek, és természetesen itt még (majdnem) minden valódi, nincs animáció, jobban is néz ki. Ez a jövő a Csillagok háborújához (1983) hasonlóan nem steril, hanem piszkos, de színes is; futurisztikus, de nem tér el különösebben napjainktól.

Élmény: A titok ott van, hogy nem szabad komolyan venni. Teljesen feleslegesen akadnak ki emberek esetleges következetlenségeken olyankor, amikor egy filmnek nem célja következetesnek lennie. Olyankor jogos szétszedni a filmet, ha az okosnak akarja eladni magát, de itt szó sincs erről, ez egy igazi popcorn film humorral, romantikával, akcióval. Attól még nem lesz persze egy jó és mély film, de nem is ez a célja. Csak élvezni kell.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Bruce Willis (Drágán add az életed, Ponyvaregény, Armageddon, A hatodik érzék)
    • Gary Oldman (Tiszta románc, Leon a profi, Éhkoppon, Harry Potter, Batman)
    • Ian Holm (A nyolcadik utas a halál, Brazil, Eljövendő szép napok, A gyűrűk ura, L'ecsó)
    • Brion James (Szárnyas fejvadász)
    • Tommy Lister Jr. (A sötét lovag)
    • Charlie Creed-Miles (Éhkoppon)
    • John Bluthal (Egy nehéz nap éjszakája)
    • Maiwenn (Leon a profi)
    • Sonny Caldinez (Az elveszett frigyláda fosztogatói)
  • Maiwenn a rendező felesége volt, épp a film megjelenésének évében szakítottak, mert közben a rendező összejött az ötödik elemet alakító színésznővel.
  • Sonny Caldinez idén hunyt el 89 évesen.
  • Gary Oldman csak a barátság kedvéért vállalta a szerepet, illetve mert a rendező lett a producere készülő filmjének, az Éhkopponnak (1997).
  • Az ötödik elem nyelvét a rendező és a színésznő találták ki, rajtuk kívül senki sem értette. Milla Jovovich a weboldalán azóta közzétette a szótárt.

Országinfó

Szólj hozzá!

Játsz/ma (1997)

2022. augusztus 06. 22:54 - Liberális Artúr

Rendezte: David Fincher
Műfaj: thriller
Főbb szereplők: Michael Douglas, Sean Penn, Deborah Kara Unger, James Rebhorn, Peter Donat, Carroll Baker, Anna Katarina
Megjelenés: 1997, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,7
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/jatszma-the-game/movie-1206

Cselekmény: Nicholas (Michael Douglas) bankár család sarjaként, immár meglett férfiként vezeti rideg profizmussal a bankár cégét, érzelmeknek nincs helye se a szakmai, se a magánéletében, főleg a válása után. Épp 48. szülinapja van, ennyi idősen lett az apja is öngyilkos szeme láttára. Ebédre váratlanul felbukkan sokkal színesebb és persze zűrösebb öccse (Sean Penn), aki ajándékba egy titokzatos, rekreációs élményt hozott, egy személyre szabott játszmát. Először ügyet sem vet rá Nicholas, de nem hagyja nyugodni a dolog, főleg mert senki sem hajlandó róla többet elárulni, mint hogy sorsfordító élmény. Egy este aztán a tévéje megszólal, hogy elkezdődött a játszma, járjon nyitott szemmel, mert nyomokat fognak elhelyezni, és természetesen azonnal fura dolgok kezdenek történni Nicholas körül, például egy rosszullét szemtanújaként a kórház alagsorába érve váratlanul felszívódik a teljes személyzet és kettesben marad egy pincérnővel...

Téma: Fincher bevallása szerint a történet egy modern változata a Karácsonyi éneknek, azaz leegyszerűsítve azt a jól ismert erkölcsi tételt csomagolta új köntösbe, hogy a pénz nem boldogít, Nicholas-nak hiába van meg mindene, ha közben nem tudja élvezni és más, nem anyagi jellegű dolgok pedig nagyon is hiányoznak az életéből. Egyes kritikák szerintem túlgondolják és olyan témákat látnak bele, amit a történet meg sem említ, ugyanakkor a köntös miatt én is hozzátennék egy  még egy témát: a játszma simán tekinthető egy film allegóriájának, ahol Nicholas a néző, akit a cég próbál egy érzelmi hullámvasútra felültetni és a film végére elérni, hogy hatással legyen rá az élmény.

Tartalom: A történet Nicholas gyermekkori visszaemlékezésével indul, amelyben apja váratlanul öngyilkos lesz. Ezzel a színes, családtól nyüzsgő nosztalgiával ellentétben áll Nicholas rideg, magányos jelene. Sajnos nem nagyon tudok mit kezdeni ezzel a történetszállal azon kívül, hogy részben megmagyarázza Nicholas rideg természetét; úgy érzem, ebből akart valami több, jelentőségteljesebb lenni, de kukázhatták a forgatókönyv ezen részét és megelégedtek annyival, hogy Nicholas-ra hamar rászakadt a felelősség, illetve hogy természetének köszönhetően elvesztette feleségét is (de ha meg tudott házasodni, akkor fiatalon jobb volt, nem?). Erre kínál megoldást a játszma azzal, hogy olyan helyzetekbe löki Nicholas-t, ahol nemcsak teljesen kiszolgáltatott, de még el is veszíti személyiségének minden alapját (a családi házát, pénzét, cégét... stb.) - ez kell ahhoz, hogy megértse, a pénzzel nem lehet mindent megvenni és vannak nála fontosabb dolgok is. Adná magát, hogy a paranoid történet metafizikussá váljon, hiszen Nicholas nem tudhatja, mi a játék és mi a valóság, illetve még ha tudja is, hogy játékban van, ugyanúgy a bőrén érez mindent, mintha nem játékban lenne. De ezt a pontot nem lépi át a sztori ellentétben a Truman Showval (1998), A mátrixszal (1999) vagy a Harcosok klubjával (1999). A filmes párhuzam viszont áll, hiszen az egész játszma alaposan meg van tervezve színészekkel, kellékekkel, speciális trükkökkel, díszletekkel, Nicholas pedig önként megy bele a játszmába/moziba, tudja, hogy ez megrendezett, de attól még hatással van rá.

Forma: A zene nem tűnt fel leszámítva persze a nagy klasszikus White Rabbitet, ami elég szépet ütött a megfelelő ponton. A színészek rendben voltak, csak az zavart, hogy Nicholas végső megsemmisülése nem kapott elég időt. A vizuális elemekről nem tudok különösebben értekezni, mert nem voltak látványos képi motívumok (vagy nem vettem ugye észre őket), kivéve a színvilágot, ami a helyzetnek megfelelően változott: szépen megfigyelhető, hol válik ridegebbé, melegebbé, intimebbé, valóságosabbá a dolog, hogy a külvilág tükrözze Nicholas lelkiállapotát, illetve hogy elkülönítse egymástól a világokat.

Élmény: Nem láttam a filmet, de ismertem a végét, elcsíptem valamikor húsz éve talán a tévében, így tudtam mire kell számítsak, de enélkül is ugyanaz lett volna szerintem a problémám: nem tudtam igazán beleélni magam, hiszen 1) a film végig emlékeztetett minket, hogy ez csak a játszma, így egyik fordulat sem volt váratlan, 2) túlságosan életszerűtlen az, hogy több helyzet simán végződhetett volna súlyos sérülésben vagy akár halálban is, és ezt nem lehet elütni annyival, hogy nyugi, minden el volt tervezve alaposan. Tehát ezek pont azt érték el, hogy kellő távolságot tartsak a filmmel szemben, illetve ahogy fentebb írtam, nem merte vállalni az a filozofikusabb vonalat, amit a kvázi-folytatásnak tartott Harcosok klubja (1999) már igen. De nem tudom, ha nem ismerem a végét, lehet, hogy más lenne a véleményem.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Michael Douglas (Végzetes vonzerő, Bosszúállók)
    • Sean Penn (Az őrület határán, Az élet fája)
    • James Rebhorn (Függetlenség napja)
    • Peter Donat (A keresztapa 2)
    • Armin Mueller-Stahl (Redl ezredes)
    • Mark Boone Junior (Hetedik, Armageddon, Az őrület határán, Memento, Batman kezdődik)
    • Tommy Flanagan (Rettenthetetlen, Gladiátor)
    • Linda Manz (Mennyei napok)

Országinfó

Szólj hozzá!

Az elveszett világ (1997)

2022. augusztus 03. 22:48 - Liberális Artúr

Rendezte: Steven Spielberg
Műfaj: akció, sci-fi
Főbb szereplők: Jeff Goldblum, Julianne Moore, Pete Postlethwaite, Arliss Howard 
Megjelenés: 1997, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 6,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/az-elveszett-vilag-jurassic-park-the-lost-world-jurassic-park/movie-620

Cselekmény: Malcolm (Jeff Goldblum) a Jurassic Park (1993) eseményeit hiába tárja fel, bizonyítékok hiányában nem hisznek neki, a cég új vezetője, Ludlow (Arliss Howard) pedig mindent elkövet, hogy ez így is maradjon, hiszen a cég hírneve forog kockán. Közben a vezetésből kitúrt Hammond (Richard Attenborough) bevallja Malcolmnak, hogy létezik egy másik sziget is tele dínókkal, de fél, hogy a cég fel akarja használni profitszerzésre, amibe belerokkanna az élővilág, ezért szervezett egy csapatot, hogy a baj előtt még dokumentáljanak alaposan mindent, hátha a nyilvánosság elé tárva segít megvédeni a szigetet. Természetesen Malcolm is a csapat tagja lenne, aminek a férfi persze ellenáll tanulva a korábbi veszélyekből, legalábbis amíg meg nem tudja, hogy szerelme, a paleontológus Harding (Julianne Moore) már a szigeten van a csapat tagjaként. Azonnal útnak indul, és hogy még rosszabb legyen a helyzet, a szigetre érve kiderül, hogy kislánya is velük ment potyautasként. Malcolm menten indulna vissza, ám ekkor tucatnyi helikopter érkezik felfegyverzett vadászokkal, akiknek nem kevesebb a céljuk, mint a dínókat hazaszállítani egy amerikai nagyvárosba az állatkertbe. Malcolmék megpróbálják elszabotálni a műveletet...

Téma: Nagyon próbálják erőltetni "az élet mindig utat tör magának" mottót, de vajmi kevés köze van a cselekményhez és annak ívéhez a tételmondatnak. valójában végig azt bizonygatja a történet, hogy ne játssz a tűzzel, de ezt meg nem tudatosan teszi, szóval maradjunk annyiban, hogy ez egy önmagáért való akciófilm.

Tartalom: Kb. minden kritika erről szól, így az én írásomban is azt fogom taglalni, hogy mennyire rossz lett a forgatókönyv (és nem csak az). Már a bevezető jelenetek is mintha egy szappanoperából lettek volna kivágva, beszéddel helyettesítik az eseményeket, majd a szigetre érve az akciók hol önmagukért valóak és nem igazán mozdítanak elő semmit, hol ordítóan dramaturgiai eszközként vannak jelen, és pl. amilyen gyorsan feltűnik egy dínó az akció kedvéért, ugyanolyan gyorsan fel is szívódnak, mintha fél perccel korábban még nem az életükért küzdöttek volna főhőseink. Az egyik legjobbnak tartott jelenet a mobil labor zuhanása, de olyan sokáig nyújtották el különösebb értelem nélkül, hogy a közepén nagyon eluntam. Nem akarom sértegetni Spielberget, de egy útját kereső Michael Bayre emlékeztetett, aki csak a történet végén meri igazán elengedni magát és poénra venni az egészet. Ezt nem akarom elspoilerezni, pedig lehetne róla beszélni bőven, hogy vajon mi ihlethette. A karakterek hasonlóan nem működnek, Malcolm nem egy akcióhős alkat, Harding mintha nem is a szerelme lenne... stb.

Forma: Ha már a sztori nem megy, legalább a látvány rendben van ugye, hiszen Spielbergnek mégiscsak vannak mindig zseniális húzásai? Hát most otthon hagyta őket. A sejtelmes éjszakai megvilágítás csak kiemeli, mennyire stúdióban vagyunk, ami nagyon illúzióromboló tud lenni. Ehhez járul hozzá, hogy 1997-ben az animálás még eléggé gyermekcipőben járt és ez helyenként nagyon látszik. Máskor viszont nem és mai szemmel is megállják a helyüket, ezekhez gratulálunk. A zene nem igazán tűnt fel a színészek pedig rendes karakterek híján nem igazán tudták produkálni magukat, ez alól csak a vadász jelent némi kivételt.

Élmény: Az alapvető problémám az a filmmel, hogy ez pornó, két kézzel szórják elénk a dínókat, hogy kielégítsék a vágyainkat, és teljesen hiányzik ezek lassú, hatásos felépítése, ami az első részben még megvolt. Az átlagnézőnek mindenesetre bizonyára megfeleltek ezek is, hiszen az év egyik legnézettebb filmje volt. Én untam magam és az utolsó szakaszt leszámítva nem igazán fedeztem fel benn értéket.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Jeff Goldblum (Nashville, Annie Hall, A légy, Jurassic Park, Függetlenség napja)
    • Julianne Moore (Elkülönítve, Boogie Nights, A nagy Lebowski, Magnólia)
    • Pete Postlethwaite (Távoli hangok csendélet, A közönséges bűnözők, Eredet)
    • Arliss Howard (Acéllövedék)
    • Richard Attenborough (Diadalmas szerelem, A nagy szökés, Jurassic Park)
    • Peter Stormare (Fanny és Alexander, Fargo, Armageddon, A nagy Lebowski)
    • Richard Schiff (Hetedik)
    • Thomas F. Duffy (Függetlenség napja)
    • Joseph Mazzello (Jurassic Park, A közösségi háló)
    • Ariana Richards (Jurassic Park)
  • Rutinos filmnézőnek biztosan jelzett a csengő, amikor a dínók felfaltak valakit nagyon kiemelten. Ha így van, jól sejtettétek, az áldozat a forgatókönyvíró volt.

Országinfó

Szólj hozzá!

A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (1998)

2022. július 30. 23:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Guy Ritchie
Műfaj: krimi, vígjáték
Főbb szereplők: Jason Flemyng, Dexter Fletcher, Nick Moran, Jason Statham, Steven Mackintosh, Nicholas Rowe, Nick Marcq, Charlie Forbes, Vinnie Jones, Lenny McLean, Peter McNicholl, P. H. Moriarty
Megjelenés: 1998, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-ravasz-az-agy-es-ket-fustolgo-puskacso-lock-stock-two-smoking-barrels/movie-5228

Cselekmény: Főhősünk négy piti bűnöző azzal a mestertervvel, hogy összegyűjtenek 100 ezer fontot a beugróra (ez most kb. 90 millió forint), hogy a kártyazseni Eddie (Nick Moran) beszállhasson a nagymenő alvilágiak közé egy estére és megkopassza őket. A terv persze nem jön össze, a dörzsölt gengszter, Harry csalással eléri, hogy még Eddie tartozzon neki a visszafizethetetlen 500 ezer fonttal. Egy hetük van összeszedni a pénzt, különben szó szerint végük. Szerencsére vékony a fal, a szomszédban drogdíler lakik, és ami eddig csak mulatságos hallgatózás volt, most életmentő tipp lesz, amikor meghallják, hogy egy amatőr, marihuánában utazó csapat egyetemista dugig van készpénzzel az drogkereskedésnek köszönhetően. Elhatározzák, hogy kirabolják őket...

Téma: Nem tulajdonítanék neki különösebb témát, hacsak nem a szerencsejáték veszélyeire próbálja felhívni a figyelmet azzal, hogy folyamatosan keresztülhúzza mindenki túlságosan magabiztos számítását. De nem hiszem, hogy ez cél volt, ez csupán egy kabaré akar lenni, melynek helyszíne London piti alvilága.

Tartalom: Egy pörgős, több szálon futó, sok karakterrel dolgozó sztoriól beszélünk. Főhőseink csak annyiban főhősök, hogy véletlenül az ő nézőpontjukból figyeljük a történteket, pedig lehetett volna másik szál irányából is megközelíteni. Négy főhősünkről megtudjuk azonnal, hogy piti csalók, és nagyjából ennyiben is marad karakterük, Eddie-nek jut egy picit nagyobb mélység. Nem mondanám ökölszabálynak, de jellemzően mindegyik szálnak volt egy ilyen árnyaltabb karaktere - túl nagy komplexitást azért ne várjunk tőlük sem. A sztori maga klasszikus kabaré, helyzetkomikum, amelyben mindig van egy véletlen, amely keresztülhúzza a terveket és kellemetlen helyzetbe sodor valakit. A pikantériát az adja, hogy közben meg véresen komoly a körítés, kegyetlen gengszterdráma is lehetne. tehát minden brutalitás ellenére is ez egy vígjáték, ahol a poénokat a véletlen helyzetek adják és helyenként az ügyefogyott vagy fura karakterek. Talán a briteknek van még más vetülete is, sőt biztos hogy van, pl. a brit rögvalóságot hozhatja a közlekedési rendőr karaktere.

Forma: A reklámszakmából érkezett rendezőn meglátszik a múltja, videóklippesen tempós, változatos a stílus lassításokkal, zenés részletekkel, feszes vágásokkal. Színvilága kopottas, fakó, ezzel is a környék pitiánerségét jelezve. Egyik fő erénye a karakterekben van, mivel kis költségvetésű film lévén kezdőkkel, amatőrökkel töltették be a szerepeket, többen valóban alvilági figurák karakteres arccal. A zene egyfelől változatos, másfelől meg nem, ugyanis a fő zenei motívum az elején komoly energialöketet ad, ám újbóli visszatéréseinél már monotonnak hat az egyszerű dallam.

Élmény: Visszaolvastam a Blöffhöz (2000) készült írásomat, szinte szóról-szóra bemásolhattam volna. Emlékeim szerint az viccesebb volt egy fokkal. Sajnos én elég érzékeny vagyok és nehezen tudok átváltani humor-módba egy ilyen véresen komolynak tűnő helyzetnél, félek a gengszterektől, az erőszaktól, ezért sokáig tartott, mire felszabadultan, vígjátékként tudtam kezelni a filmet. Őszintén szólva nem fogott meg a film humora ezután sem, a sztorinak nincs különösebb értelme, vizuálisan pedig bár a maga módján tökéletes, nem fedeztem benne semmi számomra izgalmasat.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Nick Moran (Harry Potter)
    • Jason FlemyngJason Statham, Vinnie Jones és Alan Ford (Blöff)
    • Frank Harper (Hol alszik Romeo, Ez itt Anglia)
    • Victor McGuire (Csillagok háborúja)
    • Rob Brydon (Haláli hullák hajnala)
  • Lenny McLean még a film megjelenése előtt, 49 évesen elhunyt mellhártyagyulladásban.

Országinfó

2 komment
süti beállítások módosítása