Cselekmény: A már felnőtt, árvaházi Erzsinek (Kovács Kati) már elege van az intézményből, és miután levelet kap addig nem ismert anyjától, Zsámbokinétől (Horváth Teri), elhatározza, hogy felkeresi őt. A találkozó nem sikerül túl jól, a falun élő Zsámbokiné ugyanis már küldött egy újabb levelet, hogy Erzsi inkább ne látogassa meg, de ezt a levelet főhősünk már nem látta. De Erzsi már ott van, így jobb híján azt hazudják a családnak, hogy a lány távoli rokon átutazóban...

Téma: Mészáros ezt nyilatkozta a Filmvilágnak:

...hiába talál rá anyjára, az annyira benne él már a hazugságban, hogy végképp nem alakulhat ki közöttük normális emberi kapcsolat. S ez a másik alapmotívum, amely valamennyi filmben jelen van: a hazugság természetrajzának vizsgálata. Mennyit hazudnak az emberek, mi mindent találnak ki magukról, részben a környezetük, részben önmaguk altatására; – mindig az izgatott, ki mennyire képes vállalni önmagát...

Mély tisztelettel nem értek egyet; ez akkor lenne igaz, ha a hangsúly Zsámbokinén lenne, de nem rajta van, hanem Erzsin. Persze lehet, hogy ezt csak korunk mondatja velem, de számomra sokkal inkább az jött le, ahogy egy patriarchális, de emancipálódó világban Erzsi megtanulja kezelni a férfiakat.

Tartalom: Női árvaházzal indítunk, főszereplőnk, Erzsi ugyanis árva, de már felnőtt és kikerült onnan, nagyvárosban dolgozik, önálló életet él - tehát ő már egy női világban szocializálódott, de onnan kikerülve is a maga ura maradt. A férfiak azonban ott ólálkodnak körülötte, sosem hagyják egyedül, mindig megpróbálnak a bugyijába jutni, és ez elég félelmetes. Először azt hittem, csak beképzelem magamnak, de hát ha egyszer fenyegetően hat a felbukkanásuk, akkor az. Erzsi ellenpontját vidéki anyja nyújtja, akinek erőtlenségét rendre tapasztalhatjuk férjével szemben, amíg Erzsi a vendégük. Még a neve is csak Zsámbokiné, háztartásbeli, fejkendős, ellenvetése nem lehet. A vidék-város / hagyományos-modern szembenállás a falusi bálban mutatkozik meg legjobban, ahol szerintem történik valami, amit nem spoilerezek el, de ez lesz a fordulópont, Erzsi elmenekül a faluból és realizálja, hogy azon kívül szabad; ezzel veszi kezdetét, ahogy a férfiak fölé nő. Végül újra kapunk egy bál-jelenetet, ezúttal már a nagyvárosban, de az erőfelosztás itt már vegyes képet mutat, mert Erzsi válik elnyomóvá azzal, hogy elszereti más pasiját (vagy annyira felszabadulttá, hogy túllép a hagyományos kereteken).

Forma: Annyira nem karakteres, hogy feltűnő formai megoldásokat alkalmazzon, de jellegzetesen újhullámosnak kell elképzelni főleg abban, ahogy színészeit mozgatja. A leghatásosabb rész egyértelműen az oldalazva felvett asszonysor előbb az árvaházban, majd a faluban, ami előtt idegesen jár-kel Zsámbokiné. Mészáros láthatóan szívesen használta a kimerevítést is, bár ennek céljában nem vagyok biztos. Ahogy fentebb említettem, a film első felében a férfiak megjelenése kifejezetten fenyegetőnek hatott, ezt részben kamerabeállítással, részben azzal érte el, hogy a férfiakat mindig sötét ruhába öltöztette. Amint változik az erőviszony, menten világosabb ruhákra is váltanak. A zene korabeli beat, a végén elvileg hangsúlyos lenne a címadó dal (az Illés és Kovács Kati előadásában, de nem igazán érzem odavalónak, még ha energikusságában ki is fejezi Erzsi állapotát. A színészi játék is újhullámos abból a szempontból, hogy viszonylag kifejezéstelen; a fiatalok csak a jelenlétüket adták, hagyományosabb színjátékot az idősebbektől láthattunk. A csókjelenetek bántóan színpadiasak voltak, de talán ez is volt velük a cél.

Élmény: Mai szemmel nem tűnik annyira erősnek a film, a maga korában talán jobban hatott, de azért voltak erős részei, ráadásul ne felejtsük, hogy ez volt Mészáros első filmje, ezzel pedig az elsői nő rendezte magyar film is. Ezért mindenképpen ajánlom, van olyan jó, mint más korabeli film. Már csak azért is, mert Mészáros elismertebbnek tűnik külföldön, mint itthon, legalábbis ami a fellelhető leírások számát illeti.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Kovács Kati (Fényes szelek)
  • Horváth Teri (Talpalatnyi föld, Zöldár)
  • Szirtes Ádám (Talpalatnyi föld, Körhinta, Bakaruhában)
  • Agárdy Gábor (Szegénylegények, A tizedes meg a többiek)
  • Kozák András (Szegénylegények, Apa, Tízezer nap, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás, Fényes szelek)
  • Harsányi Gábor (A Pál utcai fiúk, Magasiskola)
  • Juhász Jácint (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Fényes szelek, Még kér a nép, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten)
  • Gurnik Ilona (Még kér a nép)
  • Siménfalvy Ida (Zöldár, Szegénylegények, Apa, Tízezer nap, csend és kiáltás)
  • Körtvélyessy Zsolt (Csend és kiáltás, Fényes szelek, Szerelmem Elektra)
• Színészdinasztiák: Szirtes Ádám felesége Szirtes Ági;
• Még életben vannak: Körtvélyessy Zsolt (82), Kovács Kati (78), Harsányi Gábor (77), Pálos Zsuzsa (77)
• Siménfalvy Ida egy évvel a bemutató után hunyt el 79 évesen.
• Ha egy filmben elhangzanak beazonosítható konkrétumok, akkor rájuk szoktam keresni, esetünkben a Várkút nevű falura. Nincs ilyen, legalábbis Magyarországon nincs, csak Szlovákiában. Már elintéztem magamban annyival, hogy csak egy fiktív település, amikor elhangzott, hogy Sirok és Recsk követi a mátrai falut. Azért ez már elég konkrét. A környéken körbenézve azonban nincs ilyen település. Van viszont Verpelét, ami azért tűnt fel, mert e poszt szereplői után olvasva emlékeztem: itt született Kovács Kati.

Előzmények: A filmet tehát nagyjából egyszerre fejlesztették ki - egymástól nem függetlenül - a világ több pontján, de világszerte a Lumiere-testvérek agresszív kereskedelmi gyakorlata terjesztette el az ő felvevő-vetítő gépüket. Így jutott el Argentínába is 1896-ban a mozi. A tegnapi Un caz de hemiplegie isterica vindecat prin sugestie hipnoticához (1899) hasonlóan jelen filmünk "rendezője", Alejandro Posadas (1870-1902) is orvos volt. Nem találtam sok infót róla, így nem tudom, hogyan került kapcsolatba a filmezéssel, de ő volt az első, aki rögzített műtétet. Egy felfedezése nyomán az ő tiszteletére neveztek el egy tüdőbetegséget okozó gombát. Mindössze 31 évesen elvitte a tbc.

A film: A filmben egy tüdő operációját láthatjuk, pontosabban szerencsére nem láthatjuk jól a rosszminőségű felvétel miatt, különben elég horrorisztikus lenne. Ezúttal sem lehet sokat mondani a filmről, történeti jelentősége van, esztétikai nem igazán, de hát ez is orvosi céllal készült.

Előzmények: Amerikában Edison feltalálóműhelyéhez kapcsolódik a film születése, Európában is a feltalálók játékszere volt, míg a Lumiere-testvérek elő nem álltak egy olcsó és könnyű felvevő-vetítőgéppel, amit agresszívan terjeszteni kezdtek világszerte. Romániába is így jutott el a film 1896-ban, és most egy szokatlan fordulat jön: nem lemásolta valaki a kamerát vagy egy szakmabeli vásárolta meg, hanem az orvos Gheorghe Marinescu (1863-1938) 1898-ban, aki tudományos célból rögzített felvételeket betegeiről, ezzel nemcsak az első román filmes lett, hanem elkészítette a világ első dokumentumfilmjeit is.

A film: 1:36-tól látható a minket érdeklő részlet, ami egy előtte-utána felvétel. A cím magyarul kb.: "Hipnotikus szuggesztióval gyógyított hisztérikus hemiplégia esete"; a hemiplégia féloldali bénulást jelent. A filmben egy nő sétál bicegve, majd vágás után jön az utána rész, amelyben már normálisnak tűnik a mozgása. Hogy mi történik közte, azt vélhetően a cím adja meg, ezt nekünk érdekesebb lett volna látni, de hát ez orvosi felvétel, nem esztétikai-szórakozási céllal készült. Történeti jelentsége van, ennyi.

Előzmények: Míg Amerikában vagy Franciaországban a film gyorsan céges formát öltött, Angliában egyének játéka maradt. Őket összefoglalva a brightoni iskolának nevezzük. mert ezen a környéken dolgoztak, de más kapcsolat nem feltétlenül volt köztük. Ilyen Robert W. Paul (1869-1943) is, aki műszerkészítőként kezdte, majd Edison kamerája megihlette és 1895-re előállt egy saját változattal, Kortársaival együtt haladva számtalan innovatív megoldással állt elő, sőt, ő építette fel az első angol stúdiót, de még Melies is tőle vette első kameráját. 1910-ig maradt a filmiparban, de még közben is kísérletezett más területeken is, legismertebb találmánya egy galvanométer.

A film: Nyilván nem sokat láthatunk, egy nő bosszús, mert késik a randija, és amikor a katona megérkezik, főhősünk kicsit duzzog, de aztán megölelik egymást. A film jelentősége abban áll, hogy ez a legkorábbi ismert, fikciós film. Érdekesség, hogy bár tudtak a filmről, 2011-ig elveszettnek hitték, amikor Olaszországban előkerült.

Cselekmény: Mollie-nak viszonya van főnökével (George Segal), aki azzal hitegeti, hogy rövidesen elválik. Amikor Mollie váratlanul teherbe esik, továbbra is hitelesen és kitartóan hitegeti, míg egy nap le nem bukik egy másik nővel. A stressztől a szülés beindul, James, a taxis (John Travolta) viszi kórházba, aki végig ott marad vele szülés alatt és később a pénztárcáját is visszajuttatja. A szülés után Mollie elhatározza, hogy szerez egy rendes apát a gyereknek, de az első kísérletek kudarcba fulladnak...

Téma: Könnyed rom-kom. Ha nagyon akarunk témát, akkor az a szülői szerep definíciója lehet, hiszen Albert valóban nem több spermadonornál, a valódi nevelői szerep James-é, aki idejét a gyerekkel tölti és ismeri.

Tartalom: A cselekmény gerince tehát az, ahogy Mollie teherbe esik szeretőként, kilép a kapcsolatból, majd megpróbál párt találni azzal a céllal, hogy legyen a gyereknek apja. Ehhez csapódik szinte mellékesként James szála, aki kényszerhelyzetében rosszul fizető munkákat vállal és Mikey-ra felügyel. Érdekes, hogy az ő történetszálát kidolgozatlanul és elvarratlanul hagyják, talán elkészült, csak kivágták, hiszen a hangsúly azon van, hogy hogyan válnak családdá (ez egyébként kétirányú, hiszen Mollie is belekeveredik James családi ügyeibe). Kicsit megbonyolítja a tisztánlátást, hogy gyakran Mikey szemszögéből látjuk a dolgokat, de ez is kell hozzá, hogy ne legyen egy unalmas és sablonos rom-kom. A legnagyobb problémám, hogy helyenként rendkívül hajmeresztő életszerűtlen események történnek, amiket épeszű emberek nem tennének meg (pl. James első napja bébiszitterként). Jellemfejlődés nem igazán érzékelek senkin azon kívül, hogy főszereplőink összemelegednek. Egyébként Albert érdekes figura, mert azt leszámítva, hogy alaposan kitol Mollie-val, valójában őszintének tűnik. A humor forrása sokszínű, vizuális gegektől a helyzetkomikumon át a kissé szürreálisig megy, amikor pl. Mollie fantáziáit láthatjuk. De persze a film arról ismert, ami ma kimerül cuki kisbabás netes videókban: Mikey egy, a világot még nem értő csecsemő szemszögéből narrál és cukiskodik.

Forma: A film formailag is sokszínű, persze csak konvencionális keretek közt. Vannak tehát vizuális gegjeink, így előfordulnak szokatlanabb kameraszögek vagy vágások. Az anyaméhben történő események animáltak, Mollie fantáziái/álmai pedig szürreális megoldásokat is megengednek (pl. felrobbanó fej). Nem kisebb szerepet játszanak a hangeffektek, ami nem csupán a narrációt jelenti, hanem pl. amikor Mollie szülés közben eltorzított hangon szólal meg Az ördögűzőt (1973) idézve, az jelzi, hogy ha csak csak enyhén is, de egy expresszionista filmet látunk, ahol beleférnek a valóságtól idegen elemek is a hatékonyabb önkifejezésért. Feltűnően sok volt az autós "üldözéses" akció, ami nyilvánvalóan az akció kedvéért került a filmbe, hogy minél sokszínűbb közönségigényt elégítsenek ki. A zene többnyire hangulatos slágerekből áll, de helyenként ezt is kreatívan alkalmazva integrálták a filmbe.

Élmény: Azt hiszem ez egy modernkori screwball, amibe beleférnek képtelenebb dolgok is és nem kíván életszerű lenni, de ehhez képest meg nem rugaszkodik el eléggé a valóságtól. Viccesebb, mint vártam, kevesebb benne a babanarráció, mint emlékeztem, és van egy-két szöveg, ami nem öregedett jól, de összességében jó szórakozás és dicséretes, hogy viszonylag eklektikus a stílusa. De azért mégiscsak egy egyszerű, felejthető rom-kom.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • John Travolta (Carrie, Grease, Ponyvaregény, Az őrület határán)
  • George Segal (Nem félünk a farkastól)
  • Joy Boushel (A légy)
  • Abe Vigoda (A keresztapa 1-2)
  • Bruce Willis (Drágán add az életed, Még drágább az életed, Ponyvaregény, 12 majom, Az ötödik elem, Armageddon, A hatodik érzék)
  • Joan Rivers (Shrek 2)
• .Kirstie Alley tavaly hunyt el 71 évesen.
• Az ötlet ihletője az volt, hogy a rendezőnő viszonyt folytatott az Albertet ihlető Harold Ramis-szal, amiből gyerek is lett, akit - meglepetés - Mollie-nak hívnak.
• Még két folytatása készült a filmnek, napjainkban rebooton dolgoznak.