Artúr filmélményei

King Kong (1976)

2020. december 07. 21:50 - Liberális Artúr

Rendezte: John Guillermin
Műfaj: kaland, szörny
Főbb szereplők: Jeff Bridges, Charles Grodin
Megjelenés: 1976, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 5,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/king-kong-king-kong/movie-40874

Cselekmény: Valahol Délkelet-Ázsiában Wilson (Charles Grodin) egy olajcég alkalmazottjaként attól várja az előrelépést és a vagyont, hogy egy addig ismeretlen szárazföldnél hatalmas olajtaratlékokat vél. Van azonban egy potyautasa Jack (Jeff Bridges), az antropológus személyében, aki történeti beszámolók alapján a szigeten addig ismeretlen állatfajokat sejt, többek közt egy hatalmas, humanoid szörnyet. Harmadik félként csatlakozik hozzájuk akaratán kívül a kívül-belül "szőke" hajótörött, Dwan (Jessica Lange). Így szállnak partra a szigeten, ami valóban ott van, ahol sejették, csak épp nem lakatlan: egy kőkori törzs épp valamiféle áldozati rítus közepén van, és amikor meglátják Dwant, elcserélnék ők hat helyi nőre, de persze nem kapják meg, ezért az éj leple alatt elrabolják és egy óriási fal mögé viszik...

Téma: ...ahol az óriásmajom, Kong várja feleségnek. Az eredeti ugye nyíltan kimondva A szépség és a szörnyeteg témájára játszik rá, hogy magamat idézzem: "a majom legyőzhetetlen szörny, míg nem kezd ragaszkodni a lányhoz, aki miatt végül vesztébe rohan." Ez itt is megtörténik, de sokkal inkább a lány van középpontban. A kritikusok egyszerű romantikus filmként emlegetik, szerintem viszont sokkal fontosabb ezúttal az, ahogy Dwant kezelik: itt a társadalom a szörnyeteg.

Tartalom: Ezt már részben bizonyítottnak látom az alapszitu kialakításában is, amit kicsit modernizáltak a cselekményben leírtak alapján. Dwan érkezése azonban már sokatmondó: mint kiderül, egy kezdő színésznő, akinek filmszerepet ígértek, ki tudja, milyet, mindenesetre úgy úszta meg a hajóbalesetet, hogy nem akarta megnézni a többiekkel a filmet, ami a hírhedt klasszikus, a Deepthroat... A továbbiakban a legénység tisztelettel kezeli a lányt, de mégiscsak tárgyként, amit ő látványosan élvez. Talán csak sokat akarok belelátni és túlgondolom és ez csak egy rosszul megírt, zs-kategóriás karakter, de sokat elmond a világról, hogy ártatlanul kelleti magát és ezt természetesnek veszi. Kb. a játékidő felére érkezik meg Kong és hosszan, kéjesen mutatják, ahogy "felfalja" Dwant, de nem erőszakkal, ezzel így már két karakter veszi őt emberszámba: Jack és Kong. Az utolsó harmad New Yorkban játszódik, gondolom nem spoiler ellőni a végét, Kongot könnyedén és kíméletlenül leterítik ezúttal is, és itt mutatkozik meg legszebben, hogy a riportereket alig érdekli az óriásmajom, inkább Dwant veszik körül. A karakterek elég egysíkúak, egyedül Dwan emelkedhetne ki, de a személyisége túl gyermeki ehhez.

Forma: Nem akarom folyton az elődjéhez hasonlítani és nem is tudnám nagyon, mert öt éve láttam és nyilván nem emlékszem a részleteire, de a benyomásom az maradt, hogy ennél sokkal monumentálisabb volt a korát is figyelembe véve. A kardinális pont természetsen a speciális effektek és a majom. Nem tduom, hogy már túl tapasztalt lett a szemem, de nagyon átlátszó volt, hogy szinte csak a kezét mutatták vagy az arcát közelről, egészalakos esetekben jelmezes embert láthattunk, és csupán egyszer-kétszer mozdult meg egy egészalakos bábu. A három láthatóan különböző volt, a legreálisabb értelemszerűe a kéz, a legrosszabb az alig mozgó egészalakos bábú, a jelmezes ember pedig működhetett volna talán a makettekkel, ha nem ordítanak a vetített hátterek. Az eredetihez képest még annyiban gyengébb is volt, hogy a sziget élővilágát szinte csak Kongra korlátozták, az őslények elmaradtak. A színészek a karaktereik miatt olyanok, amilyenek, bár vicces annak tudatában Dwant figyelni, hogy tudjuk, hogy Lange ekkor még csak model volt és csak ezután kezdett igazi színészlegendává válni. A zene fel sem tűnt, de a végén nagyon hatásosan oldottk meg Kong halálát, ahogy minden csendben maradt, kivéve a lassuló szívdobbanásait lehetett hallani.

Élmény: Lehet, hogy kettős mérce, de az 1933-as eredeti látható hibáival elnézőbb vagyok, mint ezzel, pedig ez is egy lassan ötven éves film; de ilyenkor meg mondjuk eszembe juthatna a 2001: Űrodüsszeia, amíg meg a mai napig lélegzetelállító, pedig majd' tíz évvel korábbi. Persze nem ez lenne a lényeg komolyabb tartalom esetén, de ha egyszer nem arra hajtottak... A korabeli nézők mindenesetre imádták és rekordokat döntögetett.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Jeff Bridges (Az utolsó mozielőadás, A nagy Lebowski)
    • Jessica Lange (Mindhalálig zene, Aranyoskám)
    • Charles Grodin (Rosemary gyermeke)
    • John Randolph (Az elnök emberei)
    • Rene Auberjonois (MASH, McCabe & Mrs Miller)
    • Ed Lauter (Tiszta románc)
    • Jack O'Halloran (Superman)
    • Peter Cullen (Transformers, A kihalás kora)
  • Rene Auberjonois tavaly hunyt el 79 évesen
  • A Paramount és a Universal egyszerre keztdek bele egy King Kong-remake-be, amiből jó kis pereskedés lett; a Universal végül 2005-ben jött ki saját változatával Peter Jackson rendezésében Naomi Watts főszereplésével.

6 komment

Lángnyelvek (1975)

2020. december 05. 23:47 - Liberális Artúr

Rendezte: Ramesh Sippy
Műfaj: akció, kaland
Főbb szereplők: Dharmendra, Sanjeev Kumar, Hema Malini, Amitabh Bachchan, Jaya Bhaduri 
Megjelenés: 1975, India
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,2
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/sholay-langnyelvek-i-ii-sholay/movie-19464

Cselekmény: Jai (Amitabh Bachchan) és Veeru rutinos rablók, és bár rendre megjárják a börtönt, sosem maradnak sokáig és bűnöző életmódjukkal sem hagynak fel. És bár bűnözők, van betyárbecsületük, amiről a rendőr Thakur már megbizonyosodhatott, amikor a két rabló segített neki visszaverni egy vonatrablást. Épp ezért Thakur őket kéri meg, hogy segítsen a könyörtelen gonosztevőt, Gabbart kézrekeríteni, akinek csak két hasonlóan tapasztalt bűnöző lehet az ellenfele...

Téma: Olyan nagyon nincs neki, csak klisés jelenetek barátságról, szerelemről, bosszúról... stb., de sosem megy bele igazán egyikbe se. Az egyik fontos szál Jai és Veeru barátsága, de nem látjuk se a dinamikáját, se a jelentőségét. A másik Thakur bosszúja, de annak sincs se értelme, se igazi dilemmája.

Tartalom: A cselekményt nem is taglalnám részletesebben, nem is mindig értelmes; a lényeg, hogy Jai és Veeru elválaszthatatlan cimborák, rablók, de jószívűek. Thakurt két nagy trauma is éri és bosszút állna. A falusiak nem tudnak dönteni, hogy harcoljanak vagy hunyászkodjanak meg. És persze van szerelmi szál. Ezeknél érdekesebb, hogy a történet ún. masala stílusú, azaz szinte össze nem illő műfajok keverednek benne akciótól vígjátékon át a tragédiáig. Ennek az aranykora az 1970-1980-as években volt épp, és itt is tapasztalhatjuk, hiszen az első véres akciójelenetet egy börleszk követi és kb. hasonlóan váltogatják egymást a tragikus és vígjátéki részek. A karakterek is egyenetlenek, valamelyik abszurdan vígjátékszerű, valamelyik tragikus, valamelyik abszurdan tragikus. A legjobbra talán épp a kegyetlen, de érdekes Gabbar sikerült, nem véletlenül lett gonoszsága ellenére népszerű. A filmnek egyébként két változata kering, a hosszabban több volt az erőszakos jelenet, illetve két befejezés is készült, ahol az egyikben Thukar bosszút áll, a másikban jó rendőrként a bíróságra bízza a büntetést.

Forma: Kezdjük az akcióval. Pozitívum, nem az a gagyin levegőbe ütős-öt métert repülős egy verekedés, mint az Amar Akbar Anthonyban, negatívum, hogy töredezett, nem állnak össze a jelenetek és unásig ismételgetik a lelőtt emberek esését. Azt azonban le sem tagadhatja, hogy hatott rá Leone, viccesen az olasz westernek után ezt curry westernnek csúfolták, de jogosan, mert egyes jelenetei simán belefértek volna a mester filmjeibe is a hosszú csendjeikkel, feszült vágásaival. Indiai film, ennek ellenére elég kevés táncbetét van, de egy-két dal elég jó lett és a táncok is korrektek, deeee nincs igazán esztétikus tánc, pedig tudnak olyat az indiai filmek. Ilyen pl. a holi ünnep, ahol tök jól, ütemesen dolgozó nők indítják el a zenét és a zene és a vágások harmóniában mutatják a színorgiában úszó falusiakat. A vígjátéki részek vegyesek, A diktátort megidéző indiai-brit Hitler pl. börleszk kategória, amit kellemetlen nézni, de a helyzetkomikum vagy Basanti karaktere már jól tud működni. Thukar bosszúja meg már teljesen zs-kategória. A színészek többnyire bántóan teátrálisak, pedig a csendesebb részeknél látszik, hogy képesek sokkal hitelesebben is játszani, de ez már nyilván kulturális kérdés.

Élmény: Szóval ez egy minden szempontból vegyes film, ugyanakkor minden idők egyik legnépszerűbbje érthető módon, hiszen van benne humor, akció, szerelem, tragédia, minden, ami kell, és nem teljesen szétesett. Egyes részei kifejezetten Leonét idézően zseniálisak, másokat fáj nézni. Közönségfilmnek jó.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Amitabh Bachchan és Helen (Amar Akbar Anthony)
    • Leela Mishra (Örök szomjúság)
  • Dharmendra és Hema Malini 1980-ban összeházasodtak, a 2000-es évek óta mindketten aktívan politizálnak is.
  • Amitabh Bachchan és Jaya Bachchan is egy pár, bár ők már a film előtt is együtt voltak - és ők is politizálnak
  • Viju Khote (77) és Gita Siddharth tavaly hunytak el; Jagdeep idén hunyt el 81 évesen
  • Gabbar (1926-1959) alapja valós, 1955-től kezdett rablásból megélni és rendszeresen megcsonkította ellenfeleit, végül a rendőrség lőtte le tűzpárbajban.

Szólj hozzá!

Magyarok a filmművészetben 3.

2020. december 04. 14:58 - Liberális Artúr

Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Az alábbiakban a magyar vagy magyar származású filmesek mellé szeretném kigyűjteni a magyar felmenőkkel vagy párral bíró személyeket:

Európában

Mathieu Kassovitz színész az Amelie csodálatos élete (2001) c. filmben

Az Egyesült Államokban

John Ratzenberger színész a Csillagok háborújában (1980)

Latin-Amerikában

Gunther Gerzso díszlettervező

Külföldi filmesek magyar vonatkozással

  • Paul Horbiger (1894-1981) osztrák színész, de Budapesten született, apja ugyanis itt dolgozott mérnökként a kisföldalatti építésén. Filmjei:
  • Gustav Frohlich (1902-1987) német színész felesége a budapesti Alpár Gitta volt, míg el nem kellett válniuk Alpár zsidó származása miatt. Filmjei:
  • Henry Koster (1905-1988) osztrák ugyan, de 1934-1935-ben Budapesten élt, írt és rendezett magyar filmet, valamint ekkor vette el első feleségét, a magyar Király Katót. Filmjei:
  • Bernadette Lafont (1938-2013) francia színésznő második férje a budapesti szobrász Medveczky György (1930-). Filmjei:
  • Ben Affleck (1972-) amerikai színész középső neve "Géza", amit a család kedves, magyar barátja tiszteletére kapott. Filmjei:

Bernadett Lafont színésznő A mama és a kurva (1973) c. filmben

Szólj hozzá!

Magyarok a filmművészetben 2.

2020. december 03. 23:14 - Liberális Artúr

Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Ebben a háromrészes posztban szeretném kigyűjteni a blogon szereplő filmek valamennyi magyar vonatkozását. Ezúttal lássuk azokat a filmeket, amelyeknek van magyar vonatkozása, akár csupán említés szintjén.

Magyarország

  • A 12 majom (1995) c. filmben a reptéren Magyarországot ajánlják az újságosnál prospektusok.
  • Az élet mindig drága (1995) c. film alternatív befejezésében a főgonosz Magyarországra menekül, a főhős meg utána megy.
  • Az Éjszakai vándorok (2019) c. filmben a rendező családjával menekültként Magyarországon próbál menedékért folyamodni az EU-ban; a film utolsó néhány perce a röszkei tranzit zónában játszódik.

Budapest

  • A Saroküzlet (1940) c. film helyszínéül szolgál egy Andrássy úti saroküzlet
  • A magam útját járom (1944) c. filmben a főszereplő operaénekes barátja megemlíti, hogy európai turnéja részeként Budapesten is fellépett.
  • A kis katona (1963) c. filmben többször utalnak az 1956-os eseményekre képekkel is.
  • A 2 vagy 3 dolgot tudok csak róla... (1967) c. filmben többször hivatkozási pont Budapest az 1956-os események miatt.
  • A La flor (2018) c. filmben kétszer is elhangzik Budapest, előbb a kémek likvidálnak ott egy célpontot, egy későbbi részben pedig Casanova szeret itt bele egy román grófnőbe.

Budapest a Saroküzlet (1940) c. filmben

Fiktív magyarok

  • A Cleo 5-től 7-ig (1962) c. filmben egy apuka magyarul üdvözli Párizsban gyerekeit és feleségét.
  • A kis katona (1963) c. filmben az egyik ügynök neve Kovács László (és a magyar Szabó László alakítja)
  • A My Fair Lady (1964) c. filmben a végső cél egy alsó osztálybeli nő akcentusát annyira feljavítani rövid időn belül, hogy Kárpáthy Zoltán magyar nyelvészprofesszor brit előkelőségnek higgye.
  • Az élet mindig drága (1995) c. filmben Matthias Targo, az egyik főgonosz magyar.
  • A Közönséges bűnözők (1995) c. film bűnbandája a magyar maffia, a filmben röviden magyarul is megszólalnak.
  • A Tágra zárt szemek (1999) c. filmben Szavost Sándor, idős, magyar sármőr el akarja csábítani a főhös feleségét.
  • A Lazarescu úr halála (2007) c. filmben Lazarescu úr néhai felesége a magyar Erzsi volt, aki rászoktatta a férfit az alkoholra.
  • A Tabu (2012) c. filmben az egyik főszereplő, Gian Luca Ventura Párizsban egy férjes magyar grófnő szeretője volt.

Theodore Bikel a magyar nyelvészprofesszor szerepében a My Fair Lady (1964) c. filmben

Múzsák

  • Személy: Semmelweis Ignác (1818-1865)
  • Vonatkozás: A budapesti Semmelweis ügyvédjelöltből lett orvostanhallgató. 1847-ben jött rá két kórház adatainak összehasonlításából, hogy miért sokkal magasabb az egyikben a gyermekágyi láz, mint a másikban (a boncteremből átvitték ugye a fertőzést az orvosok, a másik helyre meg nem jártak). Nem hitt senki az elméletében, ki is utálták a kórházból, részben talán 1848 miatt, ő meg persze egyre szenvedélyesebben védte az igazát, annyira, hogy már őrültnek minősítették és 1865-ben a döblingi elmegyógyintézetbe vitték, ahol vélhetően az őrök agyonverték.
  • Film: 12 majom (1995)

 

  • Személy: Big Nose Kate (1849-1940), azaz Horony Mária
  • Vonatkozás: Az érsekújvári Kate orvos szülei 1860-ban (11 éves) költöztek Amerikába. 1865-ben (16 éves) elárvult és megszökött nevelőitől először apácának álva, de 1869-ben (20 éves) már prostituáltként szerepel az iratokban. Mai hírneve abból fakad, hogy 1877-ben (28 éves) összeállt Doc Hollidayjel annak 1887-es haláláig.
  • Film: Clementina, kedvesem (1946)

 Cathy Downs a Big Nose Kate-ihlette karakter szerepében

  • Személy: Goldfinger Ernő (1902-1987)
  • Vonatkozás: A budapesti Goldfinger Párizsban tanult mérnöknek, brit felesége miatt költözött Londonba 1934-ben, itt tervezte meg legismertebb épületeit. Leginkább talán azokról a toronyházairól ismert, amelyeket a második világháború pusztításai után tervezett a lakosságnak. Minket azonban az érdekel, hogy amikor a James Bond írója, Fleming hallott a férfi karótnyelt modoráról, az ihlette meg a Goldfinger nevű főgonoszát.
  • Film: Goldfinger (1964)

 

  • Személy: Hory Elmyr (1905-1976), azaz Hoffmann Elemér
  • Vonatkozás: Az alábbi filmben gyakran hivatkozott Hoffmann Elemér/Elmyr 1906-ban született Budapesten. Festőként tanult az 1920-as években Németországban és Franciaországban, ekkor ismerkedett meg többek közt Picassóval. Zsidóként és homoszexuálisként megjárta a koncentrációs táborokat is, de sikerült megszöknie. A háború után Párizsban egyik képét Picassóként vették meg, innentől kezdve Nyugat-Európában, majd az Egyesült Államokban hamisított életvitelszerűen az 1950-es évek végéig, mire kiismerték üzleti módszereit. Többször próbálkozott saját műveivel is, de ezek nem hozták el a kívánt sikert és pénzt. Végül Spanyolországban telepedett le, ahol nem folyt ellene eljárás. Amikor azonban 1976-ban kiadták volna a francia hatóságoknak, inkább öngyilkos lett. Ironikus módon halála után számtalan Elmyr-hamisítvány került a piacra.
  • Film: H mint hamisítás (1973)

Minden más

  • Nosferatu (1922): Állítólag A Drakula regény (amit a Nosferatu gyakorlatilag plaigizált) brit írója többször találkozott Vámbéry Árminnal, hogy az erdélyi Drakula történelmileg hitelesebb legyen.
  • A berlini olimpia (1938) c. filmben - amely olimpiára egyébként pályázott Budpest is - természetesen több magyar olimpikon szerepel. Magyarország a harmadik helyen végzett. A filmben mutatták Csák Ibolyát (magasugrás), Kabos Endrét (vívás), Csík Ferencet (úszás), a többi győztes itt található. Kabos zsidó származású volt, 1944-ben épp munkaszolgálatra szállították, amikor felrobbant a teherautója. Csík orvos volt, őt 1945-ben érte halálos bombatámadás.

Csák Ibolya magasugró megnyeri a berlini olimpiát

Szólj hozzá!

Magyarok a filmművészetben 1.

2020. december 02. 22:45 - Liberális Artúr

Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Ebben a háromrészes posztban szeretném kigyűjteni a blogon szereplő filmek valamennyi magyar vonatkozását. Elsőként lássuk azokat a magyarokat, akik külföldi filmekben alkottak maradandót.

Zeneszerzők

 

  • Személy: Lehár Ferenc (1870-1948)
  • Vonatkozás: A komáromi Lehár apja nyomdokain haladva katonazenekarban kezdte, az 1900-as években kezdett egyre inkább zeneszerzésből megélni, a sikert A víg özvegy hozta meg. Többnyire német nyelvterületen élt.
  • Film: A víg özvegy (1934), A gyanú árnyékában (1943)

 

  • Személy: Joseph Kosma (1905-1969), azaz Kohn József
  • Vonatkozás: A budapesti Kosma, Moholy-Nagy rokona, már 11 évesen operát írt, a Zenekadémia elvégzése után egy ideig itthon dolgozott, majd Németországba költözött, végül 1933-ban a nácik elől Párizsba ment, itt lett igazán ismert versekre írt zenéivel és filmdalaival. A világháború alatt háziőrizetben élt.
  • FilmLange úr vétke (1936), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), Szerelmek városa (1945)

 

  • Személy: Rózsa Miklós (1907-1995), azaz Rosenberg Miklós
  • Vonatkozás: A budapesti Rózsa Németországban tanult vegyésznek és mellette zenésznek is, első filzenéjét 1937-ben írta, miután meglátta az új médium lehetőségeit. 1940-ben költözött az Egyesült Államokba A bagdadi tolvaj (1940) forgatása miatt, ez volt egyben első Oscar jelölése a 17-ből (!). 3 Oscart nyert végül.
  • FilmLenni vagy nem lenni (1942), Gyilkos vagyok (1944), Elbűvölve (1945), Quo Vadis (1951), Ben-Hur (1959)

 

  • Személy: George Fanto (1911-2000)
  • Vonatkozás: A budapesti Fanto elsősorban Brazíliában vált ismert zeneszerzővé, de egy ottani projekt során megismerkedett Welles-szel és vele is kapcsolatban maradt.
  • Film: Othello (1951)

 

  • Személy: Ligeti György (1923-2006), azaz Auer György
  • Vonatkozás: Ligeti úgy lett zeneszerző, hogy mire ráébredtek tehetségére 14 évesen, már túl öreg volt virtuóznak, később pedig fizika-matekra nem vették fel zsidó származása miatt, így maradt a zeneszerzés. Az 1950-es években segített filmzenét írni, amit túl nagy korlátozásnak élt meg, ami a blogunk szempontjából vicces; 1956-ban szökött Ausztriába részben azért, mert el volt zárva a nyugati kortárs zenétől. Legnagyobb sikereit az 1960-as években érte el.
  • Film: 2001: Űrodüsszeia (1968), Ragyogás (1980), Szemtől szemben (1995), Tágra zárt szemek (1999), Viharsziget (2010)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Producerek

  • Személy: Zukor Adolf (1873-1976)
  • Vonatkozás: A ricsei Zukor 1891-ben érkezett Amerikába, ahol a tipikus amerikai álmot megélve vállalkozó szellemének köszönhetően megszedte magát prémkereskedőként. 1903-ban adott először kölcsön filmre, 1913-ban már ő volt az első amerikai egészestés film producere; 1912-ben többedmagával megalapította a Paramountot. 1949-ben életműdíjat kapott. 103 évesen hunyt el.
  • Film: Szárnyak (1927)

 

  • Személy: Alexander Korda (1893-1956), azaz Kellner Sándor
  • Vonatkozás: A túrkevei Korda újságíróként, filmkritikusként kezdett, aztán nekiállt forgatókönyvet írni és rendezni, 1916-ban saját stúdiója volt már. A Tanácsköztársaságban válallt szerepe miatt (művészeti fejes volt) külföldre menekült és megjárta Németországot, Hollywoodot és Franciaországot is mindenhol sikereket és kudarcokat hagyva maga után, mielőtt végleg Angliába telepedett volna 1932-ben. Legnagyobb sikerét rendezőként itt aratta 1933-ban a VIII. Henkrik magánéletével. Producerként nagyobb hírű filmeken is dolgozott, 1942-ben első filmesként lovaggá ütötték a háborúban tett erőfeszítéseinek köszönhetően (bár nem találtam infót, hogy mit is tett).
  • Film: Lenni vagy nem lenni (1942), Piros cipellők (1948), A harmadik ember (1949)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Színészek

  • Személy: Oscar Beregi (1876-1965), azaz Berger Oszkár
  • Vonatkozás: A budapesti Beregi színészként kezett és elég nagy népszerűségre tett szert idővel, 1916-tól filmekben is szerepelt. Népszerűsége és zsidó származása miatt célpontjává vált az antiszemtia szervezeteknek,és mivel szerepet is vállalt a Tanácsköztársaságban, 1920-ban száműzték, de 1930-ban újra hazatért. A háború utáni nehéz évek miatt 1946-ban újra elhagyta az országot. Fia szintén színész lett, róla lentebb.
  • Film: Dr. Mabuse végrendelete (1933)

 

  • SzemélySzőke Szakáll (1883-1955), azaz Grünwald Jakab
  • Vonatkozás: A budapesti Szakáll még diákként kezdett jeleneteket írni Szőke Szakáll álnéven, amit értelemszerűen szőke szakálláról kapott. Az 1910-es években már ismert színész volt, az 1920-as években német nyelvterületen volt aktív, míg a náci hatalomátvétel után Magyarországra nem kényszerült, majd 1940-ben Hollywoodba.
  • Film: Casablanca (1942)

 

  • Személy: Victor Varconi (1891-1976), azaz Várkonyi Mihály
  • Vonatkozás: A kisvárdai Várkonyi már az 1910-es években sikeres magyar filmszínész volt, így természetes volt, hogy az 1920-as években tovább lépett német, majd amerikai filmekbe. A hangosfilm megjelenésével akcentusa miatt elvesztette varázsát.
  • Film: Akiért a harang szól (1943), Sámson és Delila (1949)

 

  • Személy: Paul Lukas (1894-1971), azaz Steckermann Pál
  • Vonatkozás: A budapesti Lukas azoknak a magyaroknak a számát növeli, akik híresek lettek, mégsem hallottunk róluk. Magyarországi karrierje után 1927-től Hollywoodban dolgozott. 1943-ban elnyerte a legjobb színész Oscar-díját. 1971-ben halt meg Marokkóban, miközben nyugdíjaséveihez keresett lakhelyet.
  • Film: Az élni vágyó asszony (1936)

 

  • Személy: Peter Lorre (1904-1964), azaz Löwenstein László
  • Vonatkozás: A rózsahegyi Lorre már gyerekkorában Bécsbe költözött, itt kezdett színészkedni. Az M hozta meg neki a hírnevet, a náci hatalomátvétel elől azonban rövidesen Angliába menekült, ahol Hitchcock-filmekben játszhatott, majd 1935-től az Egyesült Államokban élt.
  • Film: M (1931), A máltai sólyom (1941), Casablanca (1942), 80 nap alatt a Föld körül (1956)

  • Személy: Cornel Wilde (1912-1989), azaz Weisz Kornél
  • Vonatkozás: A privigyei Wilde még gyerekként 1920-ban költözött az Egyesült Államokba, ahol orvosnak tanult és kvailifikálta magát vívóként az 1936-os olimpiára is, de visszalépett a színház kedvéért - viszont a színészetből sokáig nem tudott megélni, ezért mellette tovább foglalkozott a vívással is és ennek köszönhette az is, hogy Hollywood látókörébe került 1940-től. 1955-től megpróbálkozott rendezői-produceri szerepkörrel is, mérsékeltebb sikerrel.
  • Film: Forever Amber (1947), A földkerekség legnagyobb show-ja (1952)

 

  • Személy: Margit Symo (1913-1992), azaz Simó Margit
  • Vonatkozás: Nem találtam sok infót a budapesti Symóról, az 1930-as években költözött Németországba és ott vált ismert színésszé, itthon csak elvétve játszott.
  • FilmA félelem megeszi a lelket (1974)

 

  • Személy: Gábor Zsazsa (1917-2016), azaz Grün Sári
  • Vonatkozás: A budapesti Gábor, aki anyja révén unokatestvére volt a magyar-amerikai képviselőnek, Tom Lantosnak, 1936-ban az ország szépségkirálynője lett, 1941-ben költözött az Egyesült Államokba, 1952-ben szerepelt először filmben, de nem volt sok főszerepe, inkább társasági személyiségként ("celeb") vált ismertté, na meg hogy kilenc férje volt, köztük Geroge Sanders.
  • Film: A gonosz érintése (1958)

 

  • Személy: Oscar Beregi (1918-1976), azaz ifj. Berger Oszkár
  • Vonatkozás: A budapesti Beregi apja a fentebb említett id. Oscar Beregi. Sok infót nem találtam róla, tévészínészként kezdett, filmekben kisebb szerepei voltak.
  • Film: My Fair Lady (1964), Az ifjú Frankenstein (1974)

 

  • Személy: Fred Haggerty (1918-2002)
  • Vonatkozás: A budapesti Haggerty többnyire kaszkadőrként dolgozott a színjátszás mellett, több infót nem találtam róla.
  • Film:Oroszországból szeretettel (1963)

 

  • Személy: Gábor Éva (1919-1995), azaz Grün Éva
  • Vonatkozás: A budapesti Gábor, aki anyja révén unokatestvére volt a magyar-amerikai képviselőnek, Tom Lantosnak, 1937-ben hozzáment egy svéd orvoshoz, vele költözött ki első Gáborként az Egyesült Államokba, ahol már 1941-ben filmszerepet kapott, de elsősorban tévésként és celebként vált ismertté, saját talk show-ja is volt.
  • Film: Macskarisztokraták (1970)

 

  • Személy: Hanna Hertelendy (1919-2008), azaz Zimka Ilona
  • Vonatkozás: A budapesti Hertelendy színpadi színésznőként volt sikeres, 1947-ben költözött az Egyesült Államokba. Családneve első férjétől származik, negyedik férje újra egy magyar lett.
  • Film: Rosemary gyermeke (1968), Isten hozta Mister (1979)

 

  • Személy: John Bartha (1920-), azaz Bartha János
  • Vonatkozás: A budapesti Bartha magyar filmekben kezdett színészkedni. Sok infót nem találtam, de beszédes, hogy az utolsó magyar filmje 1956-os, utána szünet, majd 1962-től olasz filmekben tűnik fel. Elvileg idén 100 éves.
  • FilmA jó, a rossz és a csúf (1966)

 

  • Személy: Aba Marika (1929-1972)
  • Vonatkozás: A neve alapján magyar Aba Marika Budapesten született, de már olaszországi baletttáncosként került be a filmbe. Később filmes újságíróként szerzett magának elismerést.
  • Film: Quo Vadis (1951)

 

  • Személy: Szabó László (1936-)
  • Vonatkozás: A budapesti Szabó '56-os menekültként érkezett Franciaországba, belevetette magát az újhullámba, így kezdett ismerősei révén szerepeket kapni. Az 1960-as évektől magyar filmekben is bőven láthatjuk, de még rendezett is két francia filmet.
  • Film: A kis katona (1963), Éli az életét (1962), Bolond Pierrot (1965), Week-end (1967)

 

  • Személy: Peter Kassovitz (1938-), azaz Kassowitz Péter
  • Vonatkozás: A budapesti Kassovitz apja Kassowitz Félix karikaturista. Zsidóként a második világháborúban bújkált, majd 1956-os menekültként hagyta el az országot és telepedett le Franciaországban. A színészet mellett ír és rendez is. Fia szintén filmes (ld. lentebb).
  • Film: Éli az életét (1962), A gyűlölet (1995)

 

  • Személy: Ahna Capri (1944-2010), azaz Nánási Anna
  • Vonatkozás: A budapesti Capri 1950-ben menekült szüleivel az Egyesült Államokba, már gyerekkorától színészkedett. Autóbalesetben hunyt el.
  • Film: A sárkány közbelép (1973)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Írók

 

  • Személy: Bíró Lajos (1880-1948), azaz Blau Lajos
  • Vonatkozás: A nagyváradi Bíró újságíróként kezdett, de még külügyi államtitkár is volt, de ezután is számos országban élt és dolgozott, mielőtt megállapodott volna az Egyesült Királyságban Korda mellett.
  • Film: A hontalan hős (1928)

 

  • Személy: Lengyel Menyhért (1880-1974), azaz Lebovics Menyhért
  • Vonatkozás: A balmazújvárosi Lengyel újságíróként kezdett, 1907-től jelentkezett színdarabokkal, amelyek sikeresek voltak; 1916-ban írta meg Bartók művének alapját, A csodálatos mandarint, az 1920-as évektől már filmeken is dolgozott forgatókönyvíróként. 1937-ben költözött az Egyesült Államokba. 1974-ben tért haza, még abban az évben meghalt.
  • Film: Ninocska (1939), Lenni vagy nem lenni (1942)

  • Személy: László Aladár (1896-1958)
  • Vonatkozás: A budapesti László újságíróként kezdte, de színdarabokat és forgatókönyveket is írt, így szerződtete le egy amerikai stúdió 1935-ben, innentől kezdve az Egyesült Államokban élt.
  • Film: Becsületes megtaláló (1932)

 

  • Személy: László Miklós (1903-1973), azaz Leitner Miklós
  • Vonatkozás: Az angol és a magyar Wikipedia kissé ellentmondanak egymásnak, mindenesetre az biztos, hogy a budapesti Leitner színészként kezdte (kisebb szerepe volt a Meseautóban is), de darabokat is írt, ami olyan jól ment, hogy az egyiket a Nemzeti Színházban is játszották. 1937-ben írta meg az Illatszertár c. darabját, ami az alábbi film alapja több másik mellett. 1938-ban emigrált az Egyesült Államokba zsidó származása miatt.
  • Film: Saroküzlet (1940)

 

  • Személy: Tolnay Ákos (1903-1981)
  • Vonatkozás: A szegedi Tolnay Európa-szerte dolgozott újságíróként és forgatókönyvíróként, javarészt az Egyesült Királyságban. Olaszországban érte a második világháború, innentől kezdve ott maradt élete végéig. Színészként szerepelt az alábbi filmben, vélhetőleg a forgatókönyvön is dolgozott.
  • Film: Róma nyílt város (1945)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rendezők

  • Személy: Michael Curtiz (1886-1962), azaz Kaminer Manó
  • Vonatkozás: A budapesti Curtiz színészként kedzett, körbeutazta Európát, de vívóként részt vett az 1912-es olimpián is. Még ebben az évben megrendezte az első egészestés magyar filmet és az első világháborúban megsebesült az orosz fronton, majd a Tanácsköztársaság elől Ausztriába ment (a magyar Wiki szerint épp ellenkezőleg, a fehérterror elől), itt figyeltek fel rá Hollywoodból is, ahová 1926-ban szerződteték le. Rengeteget dolgozott szigorú maximalistaként, de emiatt sosem szánt elég időt jól megtanulni angolul.
  • Film: Robin Hood kalandjai (1938), Casablanca (1942)

 

  • Személy: Charles Vidor (1900-1959), azaz Vidor Károly
  • Vonatkozás: A budapesti Vidor harcolt az első világháborúban, majd Németországba, 1924-ben pedig az Egyesült Államokba szerződött, ahol korának egyik legfelkapottabb rendezője volt. Épp Lisztről forgatott, amikor szívrohamban elhunyt. 1944-1945-ben Evelyn Keyes, az Elfújta a szél színésznőjnek férje volt.
  • Film: Becsületből elégtelen (1939), Elfújta a szél (1939)

 

  • Személy: Jules White (1900-1985), azaz Weiss Julius
  • Vonatkozás: A budapesti White gyerekkoráról nem ír a Wikipedia, de 15 évesen már statiszta volt az alábbi amerikai filmben, szóval vélhetően nem élt itthon sokáig (öccse 1906-ban már Amerikában született). Rövid, börleszkszerű vígjátékokat rendezett az 1950-es évekig, amikorra a műfaj népszerűsége alábbhagyott; ekkor a tévére költözött át.
  • Film: Egy nemzet születése (1915)

 

  • Személy: Andre DeToth (1912-2002), azaz Tóth Endre
  • Vonatkozás: A makói DeToth jogásznak tanult, de már diákként elismert színdarabokat írt, majd filmes vizekre evezett; itthon is rendezett már filmeket, majd Korda alá dolgozott Angliában, végül 1942-ben költözött Amerikába. Fél szemére vak volt, ezért egyszer elrabolták a Közel-Keleten, mert összetéveszették egy izraeli katonai vezetővel; csak azután szabadult, hogy látták, nincs körülmetélve. Hét felesége volt, köztük Veronica Lake. Állítólag ő javasolta Charles Bronsonnak is a névváltoztatást.
  • FilmPanoptikum (1953), Arábiai Lawrence (1962), Superman (1978)

 

  • SzemélyEfrájim Kishon (1924-2005), azaz Hoffmann Ferenc
  • Vonatkozás: A budapesti Kishon már középiskolásként irodalmi díjat nyert, de a zsidótörvények miatt nem tanulhatott tovább. Megjárt több koncentrációs tábort a világháború alatt, gyakran hajszálon múlt az élete, de végül sikerült megszöknie. A háború után Kishontra változtatta nevét és író lett, majd 1949-ben kivándorolt Izraelbe a kommunizmus elől, ekkor héberizálták (?) a nevét. Továbbra is íróként működött tovább, az 1960-as évekre nemzetközi hírű lett, ám politikai nézetei miatt sokat támadták, ezért Izraelből inkább Svájcba költözött az 1980-as években. Annak ellenére, hogy elsősorban író volt és csak mellékesen rendezett filmet, Golden Globe-okat nyert, Oscar-jelölésig jutott és kasszát robbantott.
  • Film: Blaumilch-csatorna (1969)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Operatőrök

  • Személy: Ernest Laszlo (1898-1984), azaz László Ernő.
  • Vonatkozás: A budapesti László fiatalon emigrált az Egyesült Államokba, 1927-ben már dolgozott a Szányakon is, majd több tucat hollywoodi film operatőre lett. Több jelölés után 1966-ban Oscart nyert.
  • Film: Szárnyak (1927), Bolond, bolond világ (1963), Airport (1970)

  • Személy: Zsigmond Vilmos (1930-2016)
  • Vonatkozás: A szegedi Zsigmond már kamaszként érdeklődött a fényképezés iránt, de polgári származása miatt nem tanulhatta egyetemen, csak miután elnyerte az elvtársak bizalmát munkásoknak szóló filmklubok szervezésével. Titokban rögízette az 1956-os eseményeket, annak végével az Egyesült Államokba menekült. Az addigra már befutott Kovács László operatőr ajánlotta be a nagyoknak, az 1971-es McCabe & Mrs. Miller lett az első nagy munkája. A Harmadik típusú találkozásokért 1977-ben Oscart nyert.
  • Film: McCabe & Mrs. Miller (1971), Harmadik típusú találkozások (1977), A szarvasvadász (1978)

 

  • Személy: Kovács László (1933-2007)
  • Vonatkozás: A cecei Kovács Zsigmond Vilmossal együtt tanult és rögzítette az 1956-os eseményeket, majd hagyta el az országot, akivel együtt formálták az 1970-es évek hollywoodi újhullámát. Ő is B-filmekkel kezdte, az áttörést az 1969-es Szelíd motorosok hozta.
  • Film: Harmadik típusú találkozások (1977), Szellemirtók (1984)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Díszlettervezők

  • SzemélyAlexandre Trauner (1906-1993), azaz Trau Sándor
  • Vonatkozás: A budapesti Trauner festőnek tanult, zsidó származása és baloldalisága miatt 1929-ben inkább Franciaországba költözött és már pár éven belül filmek díszleteivel foglalkozhatott. A világháború alatt bújkált, utána viszont annyira keresett volt, hogy Hollywoodban is dolgozott és Oscart is nyert.
  • Film: Aranykor (1930), Szerelmek városa (1945), Othello (1951), Rififi a férfiak közt (1955) A vád tanúja (1957), Legénylakás (1960)

  • Személy: John Shepridge (1912-1978), azaz Csepreghy Jenő
  • Vonatkozás: A budapesti Shepridge-ről csak annyi infót találtam, hogy az 1930-as években kezdett filmezni, 1940-ben Portugália költözött, majd az Egyesült Államokba. Az Othellón díszlettervezőként dolgozott.
  • Film: Othello (1951)

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Zenészek

 

 

  • Személyek: Sapszon Bálint, Elek Norbert, Budapest Scoring
  • Vonatkozás: Sapszon és Elek hangszerelték az alábbi filmet; a Budapest Scoring az előadó.
  • Film: Élősködők (2019)
Szólj hozzá!
Címkék: lista
süti beállítások módosítása